Japán jövőkép. Dél-Korea és Japán jövőképe

Mitől más a Deloitte vállalati kultúrája?

Japán mint a fejlett világ jövőképe? Általános vélemény, hogy a Ezen tényezők olyan megatrendeket alkotnak, amelyek következményei külön-külön is csak nagy bizonytalansággal jelezhetők előre, a közös hatásaik pedig szinte beláthatatlanok.

1. A bank elemzői szerint a feldolgozóipar 9 hónapja tartó kontrakciójának hatásai kezdenek átgyűrűzni a lakossági fogyasztásra is.
2. Amugy szerintem a toke pont nem befolyasolja, hogy lesz-e eleg elelmiszer, vagy nem, max azt, hogy hol jelenik meg a termeles es a fejlodes, es hol kevesbe, mert valahol biztos, hogy meg fog jelenni.
3. Polyák Eszter Views 0 Comments dél-koreademográfiaJapánjövőképtechnológia Szerző: Polyák Eszter Japán és a Koreai Köztársaság a világ technológiai éllovasaiként rendkívül tudatos tervezéssel készülnek a jövőre.
4. jövőkép | PAGEO Geopolitikai Kutatóintézet
5. Japán mint a fejlett világ jövőképe? | Világgazdaság
6. Nincs látomás címe
7. Szem nélküli látásmaszk
8. Pesszimista jövőkép Japánban - av-multitours.hu

A helyzet talán mégsem ennyire kiszámíthatatlan. Az elmúlt évtizedek gazdaságtörténete e téren is fontos tanulságokat hordoz.

Jövőkép, értékek, stratégia Mitől más a Deloitte Japán jövőkép kultúrája? Vezetőinkkel és tagvállalatainkkal világszerte együttműködve kifejlesztett jövőképünk és stratégiánk garancia arra, hogy a tagvállalatok által nyújtott szolgáltatások színvonala földrajzi, funkcionális és üzleti határokon átívelve is mindenkor kiváló legyen. Témakörök Jövőképünk változatlan: A kiválóság mércéje kívánunk lenni — a legfontosabb ügyfelek és szakemberek első számú választása. Közös értékeink örök érvényűek. Tömören fémjelzik azokat az alapelveket, melyek a Deloitte vállalati kultúráját más vállalatoktól megkülönböztetik.

A japán gazdaság a második világháború után évtizedekig nagyon gyorsan fejlődött. A kilencvenes években több nagyobb pénzügyi válság is megrázta a gazdaságot, ezek miatt Japán többnyire mint intő példa került be Japán jövőkép gazdasági elemzésekbe.

A felszínes tények azonban több szempontból is félrevezetők. Az elmúlt három évtized átlagosan 1 százalék körüli japán növekedése valóban az egyik legalacsonyabb a fejlett világban, azonban emögött a demográfiai változások meghatározók voltak. Japán a kilencvenes évekre érte el demográfiai teljesítőképességének csúcsát, a kilencvenes évek közepe óta az aktív korú 15—64 év közötti népesség száma folyamatosan csökken.

Jelenleg majdnem 15 százalékkal kisebb ezen populáció nagysága, Japán jövőkép az ös csúcsévben volt. Összehasonlításképpen ugyanezen időszakban az Egyesült Államok aktív korú népessége mintegy 25 százalékkal emelkedett.

Hasonló tendenciát figyelhettünk meg a ledolgozott munkaórák esetében is. A társadalom öregedésével és a technológia főleg a robotika és Japán jövőkép mesterséges intelligencia fejlődésével a japánok átlagosan egyre kevesebb munkaórát dolgoztak. A termelékenység változása szempontjából kiemelten figyelt egy munkaóra alatt megtermelt GDP Japánban óta csaknem 50 százalékkal emelkedett, alig marad el az USA 53 százalékos értékétől, és messze felülmúlja Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország adatait.

Hasonló érdekességekre bukkanhatunk Japán finanszírozási modelljében is. A tankönyvi receptek szerint az államadósságok növekedésének az országkockázat növekedéséhez és ezzel a kamatok emelkedéséhez vagy az infláció felpörgéséhez kellett volna vezetnie.

• Rövidlátás elmúlik
• A jobb szem látása romlik
• Gyenge látással sújtotta a különleges erőket
• Mennyire állítottad vissza a látásodat

Ehelyett a legnagyobb erőfeszítések ellenére sincs érzékelhető infláció, miközben a japán hozamok a GDP két és félszeresét is meghaladó államadósság mellett is stabilan nulla közelében alakulnak. A japán példára is hivatkozva egyre több kutatás igazolja, hogy a demográfiai folyamatok a hosszabb távú kamatkörnyezetre is tartósan mérséklő hatással vannak.

Évek óta zajlik a társadalom tudatos felkészítése a technológiai fejlődés okozta kihívásokra, miközben a zöldgazdaságra való átállásban is nagy horderejű előrelépés látható. Az ország élen jár az elektromos autózás és a közösségi gazdaság úgynevezett sharing economy terjedésében is.

Az említett példák jól mutatják, hogy a fejlett gazdaságok közül Japán már évtizedekkel ezelőtt szembesült azokkal a megatrendekkel, látás-helyreállítási időszak manapság mindannyiunk életét meghatározzák. A japán gazdaság elmúlt harminc évének mély és pontos megértése a Ezen az úton az első és legfontosabb lépés a korábbi hibás sztereotípiák elhagyása lesz, ami egyben a közgazdasági gondolkodás megújulásához is közelebb vihet.

Ön mit gondol erről? Japán jövőkép el véleményét!