A látás alapja
A szem felépítése és működése
A látás Egyik legfontosabb érzékszervünk a szemünk. Az egészséges emberi szem az elektromágneses sugárzás látható fénynek nevezett, körülbelül nm és nm közötti hullámhosszú tartományát fogja fel.
Az elektromágneses spektrumnak a látható fénnyel határos tartományai az ultraibolya 10 nm— nm és az infravörös nm—1,3 μm l.
A szemnek a látásban betöltött szerepe sokrétû. Részt vesz a környezet optikai leképezésében, a változó fényintenzitásokhoz való alkalmazkodásban, a fény elektrokémiai jellé, majd idegimpulzusokká alakításában és a képi információ elôzetes kiértékelésében is. Léteznek állatfajok, amelyek a számunkra nem látható ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni.
- Visszatér a carlos solis látása
- Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár
- Orvosi biofizika | Digitális Tankönyvtár
- Sura a látásra
- A látórendszer két fő részből áll.
- Kamerarendszer, a szem és a látás, a szem felépítés - Oktel Kft.
Sok, nekünk fehérnek tûnô virágot a rovarok színesnek látnak az ultraibolya-tartományban. Nemrég egy emlôs állatról is a Glossophaga soricina nevû színvak denevér sikerült kimutatni, hogy látása a rövid hullámhosszak felé nm-ig terjed. A szem vázlatos szerkezete A molekuláris szinttôl a szerveken át az ökoszisztémákig szoros összefüggés van a biológiai rendszerek szerkezete és mûködése között.
Az alábbiakban a szem szerkezetét mutatjuk be a látás biofizikai alapjainak megértéséhez szükséges részletességgel. A szem és a retina felépítése Az emberi szem egy hozzávetôlegesen 2,5 cm átmérôjû gömb alakú szerv, amely formáját a belsejében uralkodó 10—22 Hgmm 1,3—2,9 kPa túlnyomásnak köszönheti.
A szemgolyó három rétegbôl áll, vázlatos szerkezetét a IV.
Látás – Wikipédia
A legkülsô erôs fehér burok az ínhártya scleraamely elöl átmegy az átlátszó szaruhártyába cornea. A középsô réteget a szivárványhártya irisa sugártest corpus ciliare és az érhártya choroidea alkotja.
A sugártesthez kapcsolódó lencsefüggesztô rostok zonula ciliaris rögzítik a lencsét. Az iris közepén található nyílás a pupilla. A legbelsô réteg az ideghártya retinaamely a fényreceptorokat is tartalmazza. A központi idegrendszer részét képezô ideghártya fogja fel a fényingert és továbbítja az agy felé a kiváltott ingerületet. Emellett a retina a vizuális információ értelmezését is elkezdi, például felismer megvilágításbeli kontrasztokat és mozgásokat.
A retinában a látási információ feldolgozásában több mint fajta idegsejt vesz részt, amelyek alaptípusait, és azok elrendezôdését a IV. A retinára esô fény érzékelését végzô a látás alapja két csoportját különböztetjük meg: csap- és pálcikasejteket.
Navigációs menü
A pálcikasejtek száma egy egészséges szemben millió, a csapoké 6,5 millió. A csapok felelôsek a normális fényintenzitások melletti nappali 1— luxa pálcikák pedig a szürkületi —10 lux látásért. A látási információ elôzetes kiértékelésében résztvevô idegsejteknek az alábbi négy fô típusát különböztetjük meg: horizontális, bipoláris, amakrin- és ganglionsejtek.
A szemet elhagyó látóideget a ganglionsejtek axonjai képezik. A retinában több egymás mellett elhelyezkedô receptorsejtbôl származó inger egyetlen ganglionsejtre jut. Ezt a jelenséget az ingerületi jel konvergenciájának nevezzük.
A fény és a látás
A a látás alapja jele erôsebben konvergál, mint a csapsejteké. Mindkét típusú receptorsejt mûködését több serkentô vagy gátló jellegû szinapszis befolyásolja. Ezeknek a retinális képkiértékelésben van fontos szerepük. Az emberi szem érdekessége, hogy a retinában a receptorsejtek nem a szem belseje felé fordulnak, hanem az érhártya felôli oldalon helyezkednek el.
A fényérzékeny sejteknek és a pigmentált epitheliumnak az érintkezése fontos a fotoreceptorok homályos látászavar utáni gyorsabb regenerációjához. Az ilyen elrendezôdés ugyanakkor azzal jár, hogy a fénynek át kell haladnia a retinán ahhoz, a látás alapja a fényreceptorokat elérje.
Ugyanez azt is eredményezi, hogy az idegrostoknak át kell menniük a fényérzékeny sejteket tartalmazó rétegen ahhoz, hogy kijussanak a szembôl. A látóidegköteg becsatlakozásának helyén fényreceptorok nem találhatók. Ez a vakfolt IV.
Normális körülmények között létét azért nem érzékeljük, mert az agy a vakfoltra esô hiányzó képrészletet annak környezetével, vagy a másik szembôl jövô információ alapján a két szem vakfoltja a látómezô más-más részeire esik pótolja.
