Az agy és a látás stimulálása
Az emberi agy tevékenységének feltérképezése PET-tel Gulyás Balázs Mind a laikusokat, mind az érdeklődő szellemfilozófusokat és természettudósokat évszázadok óta foglalkoztatja az a kérdés: vajon az agy különböző részei milyen magasabb rendű szellemi tevékenységekért felelősek.
Akármilyen meglepő, a nyugati tudományos életben az a felismerés, hogy az agy a magasabb szellemi működések székhelye, csak a középkor végére "érett be".
Történeti áttekintés A görög természettudósok még az emberi mágnes és rövidlátás "hűtőrendszerének" tekintették az agyat elsősorban annak tekervényezett volta miatts az első európai orvosegyetemen, Salernoban, a XIII. Az első orvostörténeti emlékek, amelyek az agynak a magasabb szellemi működésekkel való lehetséges kapcsolatát említik, a évvel ezelőtt Alexandriában élt két orvos, Herofil és Eristrates nevéhez fűződik, akik helyesen felismerték, hogy az agyból eredő idegek a test mozgatásával vannak kapcsolatban, s úgy gondolták, hogy az agyalapon lévő finom érhálózat - melyet rete mirabile-nek neveztek - az érintkezési helye a testnek és a szellemnek pneuma, animus.
Már a késő középkor, s később a reneszánsz tudósai próbálkoztak azzal, hogy spekulatív alapon az agy egyes részeihez, elsősorban az agykamrákhoz, gondolkodási funkciókat rendeljenek.
Az agy és a látás stimulálása.
E törekvéseket a Doctrina Cellularis néven foglalták össze a kor kutatói, melynek első átfogó és részletes leírása a friburgi karthauzi perjel, Gregor Reisch Margarita philosophica című művében, az első modern értelemben vett enciklopédiában található. A Doctrina Cellularis szerint három egymással közlekedő agykamra "cellula" rejti magába a gondolkodási funkciókat: az első a "sensus communis"-t, a fantáziát s a látási képzeletet "imaginatio"a második a gondolkodást és a számolást cognitio, estimatioa harmadik az emlékezetet memoria.
Az érzékelés funkciói, mint a látás, hallás, szaglás, az első kamrával állnak kapcsolatban 1. Ez az elképzelés számos változatban szerepelt a reneszánsz tudományos műveiben, s az agy és a látás stimulálása befolyást gyakorolt a későbbi korok tudományos és filozófiai gondolkodására.
Nem véletlen, hogy René Descartes is egy agyi struktúrát, a tobozmirigyet corpus pineale jelölt meg, mint a test és lélek az agy és a látás stimulálása extensa - res cogitans" kapcsolódási pontját De Homine, A későbbi évszázadok során Franz Joseph Gall az agy és a látás stimulálása orvos és követői szinte a tökélyre vitték a magasabb funkciók spekulatív alapon történő agyi lokalizációját Gall, Irányzatuk frenológia - vagy Gallizmus - néven vonult be a tudomány történetébe, s lényege az volt, hogy a frenológia követői elsősorban a koponya formájából próbáltak az agy egyes részeihez szellemi funkciókat, illetve személyiségjegyeket rendelni 2.
A legelső agykamrához tartozik a "sensus communis, fantasia, imaginatio", a középsőhöz a "cognition, estimatio", hátulsóhoz a "memoria". Az érzékszervek látás, hallás, szaglás az elülső agykamrához küldik érzékleteiket. Az első modern értelemben vett idegtudományi kísérletsorozat, melynek célja az agyműködések anatómiai lokalizációja volt, Pierre Flourens párizsi orvos nevéhez fűződik, aki ben stimuláció ingerlés és abláció egyes agyrészek eltávolítása révén állatkísérletekben bizonyította, hogy egyes agyi funkciók jól meghatározott agykérgi területekhez kapcsolhatók.
Emberben egy magasabb funkció agyi lokalizációjáról az ugyancsak francia Paul Broca adott először pontos leírást: ben demonstrálta egy elhalt beteg agyának baloldali homloklebenyében az agy és a látás stimulálása a beteg halála előtt 12 évvel agyvérzés következtében kialakult léziót, amely egyértelműen összefüggésbe volt hozható azzal, hogy az agyvérzés kialakulása után a beteg elveszítette beszédkészségét, de beszédmegértésével nem volt továbbra sem gond.
Ez az agykérgi régió, a "Broca area" vagy "motoros beszédközpont" nevet viseli azóta is, és ennek károsodása a beszéd motoros zavarait okozza. Ezzel a leírással indult útjára a funkcionális neuroanatómia, amely az egyes agyi struktúrák funkcionális szerepét vizsgálja.
Bár az agyi struktúrák funkcionális szerepének vizsgálata a XX. Csak az elmúlt évtizedekben kifejlesztett funkcionális agyi képalkotó eljárások, s közülük is elsősorban a pozitron emissziós tomográfia PETtették lehetővé azt, hogy magasabb idegrendszeri működéseket nagy anatómiai pontossággal tudjunk az élő emberi agyban lokalizálni Frackowiak és mtsai, szerk. Mivel e vizsgálatok során leggyakrabban az idegrendszert működése közben "provokáljuk", vagyis külső stimulációval amely természetesen lehet egy kognitív feladat elvégeztetése is "aktiváljuk", agyaktivációról "brain activation" beszélünk Roland Az idegi működések lokalizációjának élettani alapjai Minden idegrendszeri működés energiát igénylő folyamat.
A nyugalmi állapotban lévő idegsejtek energiaigénye részben a sejtekben állandóan folyó fehérjeszintézis energiaigényéből, részben a sejtek nyugalmi, úgynevezett spontán tüzeléséből adódik.
Az látásbetegségek listája állapotban, azaz működésben lévő idegsejtek energiafogyasztásának fő komponense az agy és a látás stimulálása idegi ingerületek sejtről sejtre történő terjedésével kapcsolatos.
Az ingerületátvitel elsősorban neurotranszmitterek, ingerületátvivő kémiai molekulák segítségével történik a sejteket összekötő szinapszisokban. Ezen molekulák szintézise, kibocsátása, majd felvétele, illetve lebontása a célsejtben, azaz a szinaptikus transzmisszió igen energiaigényes folyamat. Az idegsejtek a működésükhöz szükséges energiát elsősorban szőlőcukor molekula elégetéséből nyerik.
Amennyiben jelzett szőlőcukor molekulát, avagy a szőlőcukorhoz hasonló kémiai szerkezet, s szőlőcukor anyagcserében részt vevő molekulát, például 18F izotóppal jelzett deoxi-glükóz molekulát 18FDG juttatunk az agy vérkeringésébe, a molekula ott fog leginkább felhalmozódni az agyban, ahol az agy anyagcseréje a legnagyobb. Nyugalmi állapotban az agy anyagcseréje ott a legnagyobb, ahol a legnagyobb a sejtek sűrűsége, illetve a sejtek közötti szinapszisok sűrűsége, mert ezeken a helyeken a legnagyobb a sejtek nyugalmi anyagcseréje, illetve a spontán tüzelésből adódó szinaptikus transzmissziós tevékenység.
Az emberi agyban ilyen struktúra például a kisagy, melynek féltekéi ugyanannyi idegsejtet tartalmaznak egy nagyságrenddel kisebb térfogatban, mint a nagyagyi féltekék.
Ugyancsak magasabb az agy nyugalmi anyagcseréje az úgynevezett elsődleges látókéregben cortex striatumahol a sejtsűrűség, illetve szinaptikus sűrűség átlagosan kétszer magasabb az agykéreg más részeihez képest. Így már nyugalmi állapotban is jól kimutatható az elsődleges látókéreg 18FDG jelzőanyaggal PET vizsgálatok során lásd előző írásomban a A ábrát! A magasabb idegi működések vizsgálatában azonban mégsem az anyagcsere mértékét közvetlenül jelző molekulák a leggyakrabban használt jelzőanyagok.
Ugyanis ezen jelzőmolekulák általában egyrészt viszonylag hosszú felezési idejű izotópot tartalmaznak, s így ennek következtében a PET-tel történő adatgyűjtés ideje is viszonylag hosszú perc fölöttmásrészt az anyagcserét jelző molekulákkal viszonylag hosszú idő perc alatt érhető el a vizsgálatokhoz szükséges szöveti jelzőanyag-koncentráció. A mindennapos gyakorlatban az agyi anyagcserét közvetve mérjük azon az alapon, hogy az agyi anyagcsere és az agyi vérátáramlás közölt szigorú összefüggés van: azokban az agy struktúrákban, ahol magasabb az anyagcsere, az anyagcserével szoros összefüggésben magasabb a szöveti vérátáramlás is, illetve ahol kisebb az anyagcsere.
Ott lecsökken a vérátáramlás 3. Az agyi vérátáramlás mérésére leggyakrabban használt PET jelzőanyagok az oxigén kétperces felezési idejű 15O izotópjával jelzett víz HOilletve butanol 15O-butanol.
Ezen jelzőanyagokat intravénás injekció formájában juttatjuk a kísérleti személybe. A vérárammal a jelzőmolekulák az agyi vérkeringésbe jutnak, ott igen gyorsan szabadon diffundálnak a sejtközi, illetve sejten belüli térbe, s helyi koncentrációjuk - melyet a PET módszerrel mérni és lokalizálni tudunk - híven mutatja a helyi vérátáramlás, illetve anyagcsere mértékét.
Horizontális metszet; a melegebb színek magasabb glükóz anyagcserét, illetve magasabb vérátáramlást jeleznek.
Azaz az agyon belül azon neuron populációk, amelyek egy-egy adott feladat elvégzésében intenzívebben közreműködnek, átmenetileg magasabb energiaigénnyel lépnek fel és több szőlőcukrot égetnek el, mint az agynak az adott feladat elvégzésében részt nem vevő más részei. Ez a regionálisan megnövekedett anyagcsere, illetve az ezzel szorosan összefüggő regionális vérátáramlás növekedés, a PET segítségével nyomon követhető, annak paraméterei mérhetőek, és a változások pontos anatómiai kontextusban hyperopia és myopia a. PET vizsgálatok agy-aktiváció során Az agyfunkciók PET-tel történő vizsgálatánál a leggyakrabban használt agyaktivációs paradigma szubtrakciós technika néven ismert.
A mérések során kísérleti állapotban kapott agyi anyagcsere, illetve vérátáramlás képeket hasonlítunk össze, megfelelő referencia állapotban nyert képekkel. A kísérleti és referencia állapotok egy kivétellel minden szempontból megegyeznek; a különbség - amely többletként jelentkezik a kísérleti állapotban - a két állapot között a kísérlet épp azon szempontja, amelynek megfelelő agytevékenységet lokalizálni kívánjuk az emberi agyban.
Azaz például amikor a színlátással kapcsolatos az agy és a látás stimulálása területeket kívánjuk feltérképezni, a kísérleti állapotban színes ábrákat mutatunk a kísérleti személyeknek, a referencia állapotban pedig ugyanazokat az ábrákat - színek nélkül.
A PET aktivációs vizsgálatok kiértékelésére kifejlesztett újabb statisztikai technikák lehetőséget adnak más paradigmák megtervezésére is, így az elmúlt az agy és a látás stimulálása a szubtrakciós technika a háttérbe szorult és előtérbe került a parametrikus, illetve a faktoriális paradigmatervezés.
A parametrikus paradigmatervezés tulajdonképpen a szubtrakciós paradigma továbbfejlesztése és alapja az a feltételezés, hogy agyi szenzoros, motoros vagy kognitív működések során egy-egy újabb folyamat-paraméter megjelenését az agy regionális élettani változásai szisztematikusan és monoton módon követik. Azaz például, ha az az alapfeladat, hogy a kísérleti személy magában olvasson, egy agyi ideghálózat működik, amely újabb működési elemekkel egészül ki, ha az új feladatban a kísérleti személynek fennhangon kell olvasnia.
Ily módon elméletileg hierarchikusan felépített agyi funkciók elemeikre bonthatók és az egyes elemekért felelős agyi ideghálózatok lokalizálhatók. Így lehet például olvasási feladat során az írott szöveg megértését egyes rétegeire bontani: az alapfeladat során a kísérleti személy csak hieroglifákat lát; majd a második feladatban el az agy és a látás stimulálása különítenie a hieroglifáktól latin betűket betűfelismerés ; ezt követően az egymásután következő betűk időnként értelmes szavakat adhatnak ki, ezeket kell felismerni szófelismerés; lexikális réteg ; majd az értelmes szavak közül ki kell válogatni azokat a szavakat, amelyek a létezők egy konkrét csoportjába tartoznak pl.
A faktoriális paradigmatervezés esetében alapvetően más a kiindulási pont. Feltételezzük, hogy az agy működése során nincsen egy "alapállapot".
A specifikus "feladatok" mellett azonban olyan más tényezőket "faktorokat" is figyelembe kell vennünk az agyműködések elemzésekor, mint a fáradás, avagy a tanulás, gyakorlás. Képregisztráció és anatómiai standardizálás A kutatóknak azonban az így kapott adatok feldolgozása során számos problémával kell megküzdeniük.
Bár a PET kamerák térbeli feloldóképessége viszonylag jó 3, mmez a feloldás mégsem elégséges ahhoz, hogy az agyban nagy anatómiai pontossággal tudjunk aktivált struktúrákat lokalizálni. Így a PET vizsgálatok célja elsősorban a funkciók feltérképezése. Van azonban egy olyan biológiai képalkotó eljárás, a magmágneses rezonanciás módszerrel történő képalkotás látást stimuláló masszírozó resonance imaging, MRImely nagy anatómiai pontossággal ad képet az agyról a legjobb MRI készülékek esetében a térbeli feloldóképesség 1 mm alatt van.
Ezért az agyaktivációs kísérletek során a kutatók ugyanazon kísérleti személyek agyáról felvételt készítenek mind MRI-vel, mind PET-tel, oly módon, hogy a két kamerában a fej pozíciója azonos legyen ezt megfelelő fejfixálási módszerrel lehet elérni; Greitz és mtsai,s így a két különböző képalkotási eljárással nyert képek síkja egymással fedésbe hozható.
További probléma, hogy viszonylag nagyszámú kísérleti személy vizsgálata szükséges az átlagpopulációra jellemző adatokhoz a kísérletek során. Az egyes kísérleti személyek agya között azonban mind nagyságban, mind anatómiai részletek tekintetében igen nagy különbségek vannak, s az egyes individuális agyfelvételek csak akkor átlagolhatók, ha a kísérleti személyek vizsgálata során nyert MRI és PET képeket mind formájuk, mind nagyságuk, mind fontosabb anatómiai részleteik tekintetében standardizáljuk.
Ezt számítógépes agyatlasz segítségével érhetjük el 1. Ezt az agy-templátot geometriai műveletek sorozatával ráillesztjük az individuális agy MRI, majd PET képeire, s amint az illesztés megfelelő, a számítógép segítségével az individuális agy képeit az agy-templát kontúrjaihoz idomítjuk, azaz az egyedi agyképeket "standardizáljuk" 5.
Ezáltal lehetővé válik, hogy számos kísérleti személy agyképéből egy átlagolt agyképet kapjunk, melyben megfelelő statisztikai módszerekkel kijelöljük azokat a területeket, melyek aktivációja szignifikánsan különbözött a kísérleti és referencia állapotok között 6. Az atlasz egy háromdimenziós adatbázis, amely az átlagpopulációra jellemző normális emberi agy nagy feloldású 1 mm MRI metszeteit tartalmazza "templát agy". A templát agy kontúrjai bármilyen más agy MRI vagy PET felvételére ráilleszthetők és lineáris, illetve nem-lineáris geometriai operációk segítségével az individuális MRI vagy PET képek anatómiailag standradizálhatók: a templát agy alakjára pontosan "ráidomíthatók".
A pontos anatómiai információt tartalmazó MRI és a pontos funkcionális információt tartalmazó PET képeket számítógépes agyatlasz segítségével standardizáljuk, s a kísérleti, illetve referencia állapotok között kivonási szubtrakciós képeket, illetve statisztikai képeket Student t-teszt segítségével "szignifikancia képeket" hozunk létre, melyeken csak egy adott stimulus-komponens feldolgozásáért felelős agyi területek aktivitása látszik már.
Az agy és a látás stimulálása az így kapott egyedi képek mind formában, látás éter méretben azonosak, a különböző személyeken végzett, de azonos jelleg kísérletekből származó képeket átlagolni tudjuk, s így a populációra jellemző átlagolt képekben tudjuk meghatározni az egyes agyi funkciók végzéséért felelős idegsejt csoportok pontos helyét az agyban.
Az így nyert információk több formában jeleníthetők meg. Az egyes kísérletek során kapott MRI és PET képek egymással fedésbe hozhatók, és egy adott agyban avagy egy adott populáció átlagolt agyképében helyezhetők el azok a területek, melyek a kísérlet során aktiválódtak. Az adatok közlésének leggyakoribb módszere azonban, hogy nemzetközileg széles körben elfogadott sztereotaxiás konvencióban adjuk meg az aktivált agyi területek pontos lokalizációját.
E rendszer kidolgozása elsősorban a francia idegsebész, Jean Talairach, és magyar munkatársa, a fiatalon elhunyt Szikla Gábor nevéhez fűződik Talairach, Szikla és mtsai, ; Talairach és Tournoux, A Talairach-féle sztereotaxiás koordináta-rendszerben minden egyedi agy elhelyezhető egy háromdimenziós koordináta-rendszerben s az individuális agyak egyes pontjaihoz egyrészt komplex látásjavító szemüveglencsék laboratóriuma kifejezett koordinátaérték rendelhető az x,y,z tengelyek mentén, másrészt, azáltal, hogy az egyedi agyakra egy adott struktúrájú, de változtatható méret térhálózatot illeszthetünk, az agyban minden egyes pont hozzárendelhető a térhálózat egy eleméhez pl.
A rendszer fő tengelye az agy két jellegzetes struktúráját, az első és a hátsó komisszurát commissura anterior - commissura posterior összekötő tengely y tengelymelyre merőlegesen helyezkedik el a rendszer két másik fő tengelye x és z. Az egyes agyi struktúrák helye megadható mm-ben vagy az agyra illesztett térháló elemeinek koordinátáival pl.
- Látás – Wikipédia
- Paradigmatervezés, kognitív folyamatok és funkcionális képalkotás A kognitív idegtudományban a funkcionális képalkotó eljárásokat leg-gyakrabban agyaktivációs vizsgálatokban alkalmazzuk.
- A látás glaukóma helyreállítása
- Az agy és a látás stimulálása, Nagy távolsági látás
- Az agy és a látás stimulálása - av-multitours.hu
- Az agy és a látás stimulálása Látás- és hallásproblémákról biologikusan - Kérdezz-felelek élőben 8 biologika, ujmedicina a látás helyreállítása Chaznban A környezeti tényezők hatása a látásra látás mínusz 3, milyen könnyű a látás a látást befolyásoló fő tényezők.
Az ábrákon az agy hátul- oldal- illetve felül nézetből látható; a kontúrok az agy legnagyobb keresztmetszeti képeit látásbetegségek mind. A felső és jobb oldali keretek melletti számok mm-ben adják meg az átlagos emberi agy méreteit.
A jobb alsó képelemen a Talairach-féle háromdimenziós proporcionális térrács látható, amelybe - aktuális nagyságtól és formától függetlenül - minden agy beilleszthető, s így az agyon belüli struktúrához a rácsrendszer egy-egy téreleme rendelhető.
Szemészet GNM szemmel
Funkcionális anatómiai adatbázisok A fent említett fejlesztések elvezettek oda, hogy a számítógépes agyatlaszok adatbázis szerepét is betölthetik: a világ bármely laboratóriumában az emberi agy egyes struktúráiról szerzett információ egységes konvencióban tárolható, illetve bárki számára visszanyerhető.
Az adatbázis segítségével bárki visszakeresheti az egyes agyi koordináták alapján, hogy az adott terület milyen funkciókért felelős az emberi agyban, mit tudunk a terület mikroanatómiájáról szövettanáról és receptor-rendszereiről, kik, mikor, milyen kísérletet végeztek az adott agyi területtel kapcsolatban stb.
A mikroanatómia és a funkció összefüggése Az agy felszíne erősen barázdált, de a sejteket tartalmazó szürkeállomány még mikroszkóposan is szinte mindenütt igen hasonló, amit elnevezése - isocortex - is jelez. Már a század elején számos neuroanatómus próbálta mikroszkópos anatómiai módszerekkel az agyfelszínt kisebb egységekre osztani.
A próbálkozások közül Cornelius Brodman német anatómus felosztása bizonyult időállónak, amely szövettani alapon az agyfelszínt több mint 40 "Brodmanáreára" tagolja Brodman, Az egyes Brodman-áreák szigorú összefüggést mutatnak bizonyos agyfunkciókkal például a 4-es az agy és a látás stimulálása az elsődleges motoros kéreg avagy a es área az elsődleges látókéreg.
Bár az areák elhelyezkedése nagyjából azonos a különböző egyéni agyakban, kiterjedésük, határuk viszonylag jelentős individuális varianciát mutat. Az agyfunkciók PET vizsgálatánál rendkívül fontosságú, hogy a regionális aktivitásmintázatokat jól meghatározható agyi areákhoz tudjuk kapcsolni. Ezért az emberi agy mikroanatómiai feltérképezése amely magában foglalja a szövettani és receptor architektúrai "térképezést" is az elmúlt években újra nagy lendületet vett.
Az agykérgi stimuláció átmenetileg javíthatja a látást Az agy látókérgének stimulálása 20 percen keresztül enyhe elektromos áram segítségével javíthatja a látást, méghozzá nagyjából két órán keresztül tart a hatás. A kezelés azokra van a leginkább pozitív hatással, akiknek a látása a legrosszabb — derül ki a Vanderbilt Egyetem friss kutatásából, amely a Current Biology című szaklapban jelent meg. Ez a fajta stimuláció fejleszti az agy kognitív folyamatokért felelős területeit is, így a kérdés az volt, hogy a látórendszer stimulálásával elérhető-e hasonló eredmény, javulhat-e a látás. A kutatásban húsz egészséges, fiatal alany vett részt, akik normális vagy éppen közel normális látással rendelkeztek.
A cél, hogy az agyi "aktivációs térképeket" agyi "mikroanatómiai térképekkel" lehessen fedésbe hozni és így az agyi struktúrafunkció összefüggést minél pontosabban tudjuk leírni. A piros szín az elsődleges, a sárga a másodlagos látókérgi áreát jelöli szagittális Ailletve koronális B képsíkokban. Lásd még: Agyaktiváció és az agy funkcionális anatómiája Az agy-aktivációs vizsgálatok az elmúlt évek során forradalmian megváltoztatták ismereteinket az emberi agy funkcionális anatómiájáról.
A vizsgálatok révén számos elemi agytevékenység agykérgi központja lokalizálható volt.
Az agy és a látás stimulálása
A vizsgálatok kezdetben, a nyolcvanas években, az elemi érzékelési és motoros funkciókra terjedtek ki, de a kutatók hamar rájöttek, hogy a PET vizsgálatok a magasabb szellemi tevékenységekkel kapcsolatos agykérgi területek lokalizációjára is alkalmasak. Az elmúlt évek során számos kísérlet történt a legkülönbözőbb kognitív funkciókkal beszéd, számolás, emlékezet, tanulás, gondolatformálás, képzelet kapcsolatos agykérgi területek pontos helyének megállapítására.
Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik. A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi.
Mindezek ismertetése messze meghaladná írásunk kereteit, ezért csupán egy agyi szenzoros működéssel: a látással kapcsolatban szeretnék a következőkben néhány olyan alapelvető ismertetni, amelyet munkatársaim és magam ismertünk fel PET segítségével végzett agyaktivációs kísérletek során összefoglaló írásként lásd: Gulyás és mtsai, ; Gulyás, A funkcionális agyaktiválás lehetősége az első időben számos kutatót arra "csábított", hogy felelevenítse a frenológiát és egy-egy agyi régióhoz egy-egy agyi funkciót keressen.
Így leírásra került az emberi agyban többek között "színlátási área" Lueck és mtsai, ; Zeki, ; Zeki és mtsai,"vizuális mozgási área" Watson és mtsai,sőt "a holisztikus magatartásért felelős área" Herzog és mtsai,illetve a "hallucinátoros área" is Szechtman és mtsai, Saját vizsgálataink is kimutatták azt, hogy a mások által "színlátási áreának" nevezett agyi régió mindig intenzíven aktiválódik színlátással kapcsolatos feladatok során 9.
Számos más adat bizonyítja, hogy a látás más elemi aspektusai is, illetve más érzékelési modalitások is hasonlóképpen több agyi régiót aktiválnak egyszerre.
Cikkemben ezeket, a legsz? Sokak elképzelése szerint, hogy ahhoz, hogy tökéletesen lássuk a világ dolgait, történéseit, nincs szükségünk másra, mint a megfelel?
Mindez az agyi információ feldolgozás menetével kapcsolatban két alapvető következtetésre is vezet: az agyban a szenzoros információ továbbítása és feldolgozása során sosem egy neuron populáció, egy régió aktív csupán, hanem idegpopulációk egész hálózata működik; az információ továbbítása során a divergencia elve érvényesül: a befutó információ egyszerre több agyi régiót aktivál. Több kutató ennek a területnek a kizárólagos működését írta le színlátással kapcsolatos feladatok során és a régiót az "emberi szín áreának" nevezte el.
A színlátás során számos agykérgi régió aktiválódik, nem csupán a 9.
Így az elsődleges látókéregben piros terület, benne lila az aktiválódott részilletve a másodlagos látókéregben sárga terület, benne zöld az aktiválódott rész is aktivitást találunk. Lásd még: 8. A következő kérdés a fentiekből logikusan adódik: vajon ugyanaz az agyi régió, ugyanazon agyi idegpopuláció részt vesz-e több különböző típusú információ, esetünkben látási információ feldolgozásában?
Avagy egy-egy neuron populáció annyira specializálódik, hogy csak egy típusú információ feldolgozásában képes részt venni. Ha azt tanulmányozzuk, hogy különböző típusú vizuális információk mely agyrészeket aktiválják, számos olyan agyi régiót találunk, amely részt vesz különböző típusú információk, például színlátással avagy térbeli látással "sztereopszis" kapcsolatos stimulusok feldolgozásában
