A látás rontja a tennivalót
A diagnosztika különböző vizsgálati módszerek alkalmazásával állapítja meg a diagnózist. Orvosi diagnosztikai módszer a kikérdezés, a beteg megtekintése, a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok EKG, röntgen.
A fogyatékosság felismerése, értelmezése és ennek változása
Az orvosi diagnózis az organikus sérülést, károsodást állapítja meg. Módszerei a megfigyelések, kikérdezések, tesztek. A pedagógiai diagnosztika az oktatás-nevelés terén szükséges beavatkozás szempontjából történő diagnosztizálást jelent. Bevezetése a gyógypedagógiában Mesterházi Zsuzsa nevéhez fűződik. A pedagógiai diagnosztizálás az alábbi kérdésekkel foglalkozik: a tanulási képesség állapotának, fejlődésének értékelése, a gyermek a látás rontja a tennivalót életszakaszból való orvosi-pszichológiai dokumentumainak ismerete; a tanítási tanulási eredményesség elemzése; a pedagógus saját magatartásának előítélet, az alkalmazott módszerek kontrollja, beállítódás vizsgálata; az iskolai, tanulási és a családi környezet minőségének feltárása; a tanulást megkönnyítő beavatkozási formák.
Az oktatás-nevelés folyamatában minden pedagógus diagnosztizál, kellő odafigyeléssel ezt tudatosan és tervszerűen teheti. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei Suhrweier és A látás rontja a tennivalót szerint a következők: szakmai kompetencia adott szaktárgyban ismeretek, készségek, jártasságok, képességek fejlődési szintjeinek ismerete ; didaktikai kompetencia a didaktikai alapok, a tanulók önállóságának kifejlesztése; hátterében sokoldalú módszertani felkészültség áll ; pszichológiai ismeretek; a pedagógiai pszichológiai diagnosztika alkalmazni tudása a kapott diagnosztikus információk értelmezésének és értékelésének módszertani ismerete és használata ; ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól és ezek értelmezéséről a belső és külső feltételek és okok hatásának ismerete a tanulási folyamatokra ; az eredményes tanuláshoz vezető magatartás kialakításához a motiváció fejlesztése, a megfelelő feltételek a látás rontja a tennivalót, a munkamódok és tanulási technikák gyakorlása Suhrweier—Hetzner, A diagnózis az alapja a fejlesztés megtervezésének, a kiindulópontok, célok meghatározásának, a megfelelő módszerek megválasztásának.
A pedagógiai diagnosztikai ismeretek hozzájárulnak a látás rontja a tennivalót, hogy a pedagógus, gyógypedagógus a tanítási órán, a fejlesztő foglalkozáson, a tanulási folyamatban reálisan tudja megállapítani, értékelni a gyermek fejlettségi állapotát, teljesítményeinek változását, viselkedését, reakcióját, és képes legyen mérlegelni saját bánásmódjának és elvárásainak várható hatását Mesterházi, A tanulási képességek a látás rontja a tennivalót olyan komplex — az explorációt és a felfedezést, a próbálkozást és a problémamegoldást, a játékot és a szimulációt, az alkotást és az alkotó tanulást, a kommunikációt és a szövegfeldolgozást, a szocializációt és a szociális tanulást, valamint a tapasztalati és értelmező, a szándéktalan és szándékos tanulást magában foglaló — folyamat fejlesztését jelenti, amelyeknek köszönhetően új pszichikus rendszerek jönnek létre, a meglévők átalakulnak, hierarchizálódnak, optimalizálódnak, tartósabbá válnak Nagy, A tanulók képességfejlesztése is számos területet ölel fel, érintheti a kognitív, a kommunikációs, a szociális, a motoros, a kreatív és az orientációs képességeket.
A tanulási problémák értelmezése, rendszerezése és jellemzői A tanulási problémák lehetnek átmenetiek vagy tartósak, lehetnek könnyen oldhatóak, de enyhítésük vagy megszüntetésük érdekében szükség lehet speciális szakember átmeneti, vagy hosszabb ideig szükséges beavatkozására is.
A tanulási probléma sokféle formában ölthet testet: megkülönböztetjük a tanulási nehézséget, a tanulási zavart és a tanulási akadályozottságot.
Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény
A tanulási nehézség a tanulási problémák legenyhébb formája. Ebbe a csoportba tartozik a bármilyen ok — hiányzás, pszichés problémák — következtében kialakult lemaradás. Ebben az esetben gyors felzárkózásra van remény.
Ide sorolja a szakirodalom a helytelen tanulási szokások okán bekövetkező lemaradást, valamint az átlagosnál lassabb tanulási tempójú tanulók eseteit is. Ezek az okok megszűnésével felszámolhatók. A tanulók problémáját érzékelve a tanító vagy a szülő átsegíti a tanulót a — többnyire átmeneti — nehézségen. Tanulási akadályozottságról akkor beszélünk, ha olyan összetett, vagy súlyos a probléma, hogy nem nélkülözheti a gyógypedagógiai megsegítést. Ide tartoznak a sajátos nevelési igényű SNI tanulók.
További hírek
Az SNI tanulók egy része gyógypedagógiai intézményben, más része integráltan, többségi iskolában tanul. A többségi iskolákban az SNI tanulók vonatkozásában a helyi pedagógiai programot kiegészítve az iskola alakítja ki az egyéni tanulmányi célok, tartalmak és követelmények kereteit.
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését, oktatását a tanítók, tanárok az egyéni tanulói igényekhez igazított differenciáló oktatással, speciális eszközök, megfelelő tanulásszervezési módok alkalmazásával, valamint gyógypedagógus segítő közreműködésével, iránymutatásával valósíthatják meg.
Mindebben a szakvélemény segít, amely megállapítja a pedagógusok által gyanított testi, érzékszervi, vagy értelmi akadályozottságot, és javaslatot tesz a saját iskolában alkalmazott, vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani központból érkező gyógypedagógus habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenységére.
Az utóbbi évtizedekben lényegesen megnőtt a nem fogyatékos, de tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók száma. Az oktatásügy megoldatlan problémái a pszichológiai és a pedagógiai kutatások, valamint a gyakorlat fejlesztését sürgetik.
Dolgozók Lapja, Néhány időszerű kérdéssel kerestük fel Kádár Lászlót, a megyei tsz-szövetség elnökét munkahelyén, a tokodi Aranykalász ffsz irodájában. Hogyan Ítéli meg az elnök az eddigi munkát? De az sem titok, hogy része van benne.
Az utóbbi években számos kutatás, hatásvizsgálat, fejlesztés történt az iskolaalkalmasság, a képességvizsgálatok, a képességfejlesztés módszereinek kidolgozása, a fejlesztésben részesülők képességrendszere változásainak követése terén, végső soron a tanulási nehézséget mutató tanulók hatékony oktatásának, nevelésének segítése érdekében. Már említettük a viselkedés és az érzelmi-hangulati élet zavarai, az iskolai teljesítmény specifikus rendellenességei a látás rontja a tennivalót a kevert specifikus fejlődési zavarok leírására specifikált DSM-IV-TR TM osztályozási rendszert, amelyben a tanulási nehézségek típusainak többsége megtalálható.
Az olvasáshoz szükséges részfeladatok: szófelismerés, orális olvasási készség, olvasásértési készség elsajátítása mind sérült.
A helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarral, ami serdülőkorra megmarad, annak ellenére, hogy az olvasásban javulás tapasztalható. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd- és nyelvfejlődés zavara. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban.
Mik a vesebetegségek?
Egyrészt az olvasási teljesítményben, amely — a látás rontja a tennivalót olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg standardizált tesztekkel vizsgálva — lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettsége alapján elvárhatónak. Másrészt a látás rontja a tennivalót zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre.
Végül, ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. A tanulási zavar fogalmának értelmezése a szakirodalomban nem egységes. A tanulási a látás rontja a tennivalót szindróma — eredeti angol nevén learning disability — kifejezés Samuel Kirk-től ered. A tanulási zavar jelölheti különböző területeken megmutatkozó gyenge tanulmányi teljesítmény elérését, jelölhet értelmi visszamaradottságot, egyenetlen tanulmányi eredményt.
Legáltalánosabban olvasás- írás- és számolászavar, vagyis diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia esetén alkalmazott terminus. Szinonimaként napjainkban még a tanulási rendellenesség, tanulási nehézség kifejezéseket is használják. Így érthető, hogy a gyakorló pedagógusok sem látják tisztán a kérdést.
A tanulási zavar három legfőbb kritériuma a tanulási teljesítőképesség és a tanulási teljesítmény eltérése, a megismerési kognitív funkciók szemészeti klinika lero áttekintése működése, valamint a sajátos magatartás pl.
László Zsuzsa pszichológus mozaikszót alkotott a probléma jelölésére Az örökmozgó gyerek című könyvében. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel logopédusok segítségével megtanult olvasni. Ez a jelenség azt mutatta, hogy számos kérdésnek kellett tisztázódnia a tanulási zavarok terén Gordosné, A tanulási zavar súlyos, organikus okra visszavezethető formái kimerítik a sajátos nevelési igény kritériumait, így ezek a tanulók is a különleges gondozást igénylők körébe tartoznak, s az ilyen gyermeket nevelő családok, közoktatási intézmények is részesülnek a fogyatékos gyermekeket megillető ellátásokból.
Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta a kilencvenes évek eleje óta végzett vizsgálatuk alapján elkülöníthetőnek tartják az értelmi fogyatékosoknak a tanulási zavarokkal is küzdő populációját. A tanulási zavar enyhe értelmi fogyatékosságnál is megjelenhet társuló tünetként. Érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál ezek a látás rontja a tennivalót esetek is specifikus tanulási zavarnak tekinthetők Sarkady—Zsoldos, A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza.
Навигация по записям
Az írás-olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális, egymás utáni, lépésről lépésre történő feldolgozást; ez a funkció az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik.
Ha valakinél ez a feldolgozási mód gyengébb, akkor nehézségei lesznek a tanulással. Legtöbb esetben azonban kiderül, hogy a tanulási zavar csak bizonyos oldalról deficit.
A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges, egyidejű, vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet, és éppen olyan kiemelkedő teljesítményekhez vezethet, mint a hagyományos, lépésről lépésre történő analizáló logikai út. Az olvasáshoz szükséges funkciók nemcsak az olvasásban vesznek részt, hanem más kognitív folyamatokban is, ezért zavar esetén egyéb készségek is érintettek lehetnek.
Így a diszlexia tünetegyüttesébe beletartozik az olvasási problémák mellett számos egyéb deficit.
Dolgozók Lapja, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
Gyakran társul a mínusz látási határ beszédzavar, számolási nehézség, a finom motorika gyengesége, a testséma, a lateralitás zavara és az emlékezet gyengesége. Nyilvánvaló, hogy nem csak az olvasás tanulása, hanem általánosan a tanulás zavart.
Az emberi szem működése rendkívül kifinomult, belsejében nagyszámú fényérzékelő receptor található. Szerkezeti felépítésének központi része a szemgolyó, melynek falát három burok veszi körül.
A diszlexia terminus a tanulási zavarok egy jellegzetes tünetén, az olvasás megtanulásának nehézségén alapul. A tanulási zavarok közül az olvasási problémák témában született a legtöbb tanulmány, vizsgálati eredmény. A tanulási zavarok ily módon csak iskolai teljesítményzavarként jelentkeznek, és amennyiben az iskoláztatáson túljut a tanulási zavart mutató személy, akár kiemelkedő teljesítményekre képes tudós, művész is válhat belőle, akit kreatív gondolkodás, újszerű látásmód jellemez.
A tanulási zavarok kutatását és terápiáját meghatározó irányzatok A tanulási zavarok szindróma kutatásában négy fő meghatározó irányvonal figyelhető meg. A neuropszichológiai elméletek 1 szerint a probléma oka az agy kisebb-nagyobb károsodása. A zavarok hátterében minimális organikus sérülés áll, amely nem vezet általános a látás rontja a tennivalót retardációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár.
Az ilyen gyerekeket a feldolgozási, vezérlési és aktivációs képesség hiányosságai jellemzik.
Az olvasás tempója is nagyon lassú, elmarad az iskolai követelményektől. Írászavar is társulhat a diszlexiához, írásban jelentkező tünetek: Rossz ceruzafogással, görcsös, rossz vonalvezetéssel, lassan, sok betűtévesztéssel, kihagyással írnak. Legtöbbször az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket tévesztik: pl. A hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékelik, ezek jelölése számukra nehéz. Gyenge a helyesírásuk és a fogalmazásuk.
Az információfelvételért felelős rendszer sérülése speciális funkciókiesésben nyilvánulhat meg ilyen a vizuális agnózia, amikor a sérült a látott arcot csak hang alapján képes azonosítani.
Más rendszerek felelősek az információ feldolgozásáért, amelyek kialakíthatók, fejleszthetők.
Dr. Biró Zsolt - Szürke hályog, zöld hályog
Ezen alapul a gyermekkori funkciózavarok terápiás lehetősége. A német nyelvterületről származó POS pszicho-organikus szindróma elnevezést a magyarországi szakirodalom is átvette.
A tesztek láthatóvá teszik magát a szerveződést, a funkció épülését. A teljesítményen kívül a megoldás módja is informatív tényező.
Gyermekek esetében mindig figyelembe kell venni azt is, hogy az adott funkció szerveződése életkoronként milyen szinten áll. Az idegrendszer érésének elmaradása esetén elsősorban az idegrendszeri érést serkentő terápiás eljárások hatékonyak, például a mozgásterápiák, valamint a sérült funkció kis lépésekben történő felépítése, ami a kevés ingert tartalmazó a látás rontja a tennivalót automatizálásával érhető el.
Földi, A speciális feldolgozó rendszerek érése mindig a biológiai, idegrendszeri éréshez kapcsolódik; például a motoros fejlődés előre jelzi a nyelvi fejlődést. Ez az elképzelés jól magyarázza a tanulási zavarok jelentkezését átlagos intelligencia mellett, és arra is magyarázatot ad, hogy értelmi fogyatékosok 100 látásgyógyszer képességeket illetően miért nyújthatnak kiemelkedő teljesítményt.
A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél ritkán mutatható ki agyi organikus károsodás, ezért a tanulási rendellenességeket egyre inkább az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe Kirk—Becker, Ezen az alapon keletkezett az MCD minimal cerebral dysfunction; minimális agyi diszfunkció kifejezés Gyarmathy, A második fő irányzatba tartozó percepciós és perceptuo-motoros elméletek 2 a hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak.
A perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák a szerint a tanulásban mutatkozó zavar a perceptuo-motoros funkciók elégtelen integrációjának következménye Hallahan—Cruickshanck, Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik. Ayres a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó deficitet látja Ayres, ; Brigitte Sindelar a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak.
Boda Imréné több mint harminc év után is tud örülni a fogyatékos gyerekek sikereinek
A szenzomotoros rendszer differenciált fejlesztését célozza és nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre Sedlak—Sindelar, A perceptuo-motoros elméletekhez kapcsolódik hazánkban Porkolábné Balogh Katalinnak a es években a tanulási zavarok korai azonosítását célzó munkája. Széles körű kutatásokat kezdett, és óvodai prevenciós programot dolgozott ki.
A prevenciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. A fejlesztésben elsősorban az óvodás korosztályra koncentrált. Programja az óvodai nevelésbe beépíthető mozgásos, játékos fejlesztés, amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztetikus, téri-vizuális és auditív élményekhez Porkolábné Balogh, ; A percepciós és perceptuo-motoros elméletek másik típusa a vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozza b ; a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekinti a tanulási rendellenességek okának.
