Látás elemzők fejlesztése
1.3.2. Auditív észlelés
Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében látás elemzők fejlesztése megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak.
ZENEI KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada együtt nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában. Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik.
A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek megszerzésén keresztül vezet az út a tanárok és a tanulói közösségek számára egyaránt. Kit tekintünk látássérültnek?
A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe.
Рубрика: Száraz szem kezelés
A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg. Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg. Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg.
Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza.
A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan. A látóképesség 2 meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos.
1.3.1. Vizuális érzékelés, észlelés
A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai.
Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak.
Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek. Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is.
A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van. Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik.
~ IKT-használat SNI tanulókkal – nem csak pedagógusoknak
Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem. A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő. A látássérülés oka a szem valamelyik részének, vagy az ingerközvetítő látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség.
A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók.
Szólj hozzá! Küldés e-mailben Az iskolás gyermeknek rengeteg látás, hallás útján szerzett információt kell befogadnia. A világ megismeréséhez, helyes táplálkozáshoz elengedhetetlen a fejlett tapintás, ízlelés. Te is fejlesztheted játékosan a gyermekedet.
Pedagógiai szempontok A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem. Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző.
Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni látás elemzők fejlesztése.
Watch Queue Queue.
Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra is. Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része.
Elemzők látás hallás szaglás érzés érintés
Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé látás elemzők fejlesztése síkírást-olvasást. A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza a látásmaradvány mértéke. A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit. Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet.
Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség milyen mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad látás elemzők fejlesztése közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás és az olvasás.
Állapotfelmérés és konzultáció
A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell. Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása.
Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg. A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak. A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban.
Rendszere így 36 hangot jelölt.
Jelenlegi hely
Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette tovább. Maga is vak volt — hároméves korában megsértette a szemét látás elemzők fejlesztése szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását. A ma is használt — sok módosításon átment — rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat.
E rendszert nevezik Braille-írásnak. Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz.
Bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra. Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani.
Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs speciális fejlesztésben is.
A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek. Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a sikerek nyomán nő az önbizalom.
