A látás istene Görögországban,

E mythologia első sorban tankönyvűl készült az országos szinész-iskola növendékeinek használatára, s e czéljának megfelelőleg nem annyira a mythosok vallásbölcsészeti fejtegetésével vagy symbolikus és etymologiai magyarázatával foglalkozik, mint inkább arra törekedett, hogy a tankönyv megszabott szűk keretében minél több elemi ismeretet közöljön, mely az ókori költői művek, kivált a drámák mythologiai tartalmának és vonatkozásainak megértésére szükséges; ezért tárgyalja terjedelmesebben azon mythosokat, melyek anyagúl szolgáltak a drámai feldolgozásra, és ezért tartotta kivánatosnak, függelékében az összes görög tragédiák meséit elbeszélő alakban megismertetni.

Az emberi természet szükségét érzi annak, hogy magánál fensőbb, hatalmasabb lényt ismerjen el, mely lételét adta, sorsát intézi, tetteit itéli.

Palaimón: Athamasz orkhomenoszi király és felesége Inó fia, eredeti nevén Melikertész, tengeristen. Mikor a Dionüszosz nevelése miatt Athamasz házára haragvó Héra őrületet bocsátott a királyra, s az szarvasnak nézve megölte egyik fiát Learkhoszt, Melikertész anyjával együtt menekülni kezdett haragvó apja elől.

E szükségérzet szülte a vallásokat. Hozzá járult az ember képzelő ereje s e fensőbb lényt alakkal ruházta fel, családfával és történettel látta el. A természeti erőket, melyeknek működését tapasztalta, személyesítette és istenítette; tulajdonságaikat saját érzelmeiből és a látás istene Görögországban vonta le, saját képmására és hasonlatosságára alkotva isteneit.

Mennél fejlődöttebb volt valamely nép képzelő tehetsége, annál gazdagabb volt az istenekről szóló regékben.

Blogarchívum

Ezek a regék mythosok teszik tárgyát a mythologiának. A görög mythologia tehát azon eszméket adja elő, melyeket a görög nép az istenségről alkotott, és azon regéket, melyeket isteneiről képzelt.

Antik görög nagykörutazás

A nép vallását, mely a jótékony és romboló természeti erőket személyesítette, a költők elbeszélésekkel bővítették ki, melyek az isteneket eszményített emberi alakkal ruházták fel, összefüggésbe hozták egymással s egy nagy családban egyesítették. Hesiod Theogoniája és Homer Iliasa a görög mythologia szent könyvei, melyekből a nép hitét és isteneinek történetét tanulta.

A hesiodi és homeri iskolák gondoskodtak e könyvek elterjedéséről, melyeknek a látás istene Görögországban vallási szertartásokkal való összeköttetésök megszentelt tekintélyt adott.

Nyelv és Tudomány- Főoldal - Hétköznapi olümposzunk

A rómaiaknak ellenben nem volt saját nemzeti mythologiájuk. E harczias és kiválóan gyakorlati nép nem foglalkozott istenei családfájával és kalandjaival, hanem midőn jobban megismerkedett a görög irodalommal, költői átvették ennek isteni regéit s a maguk istenei közül azokra alkalmazták, kiknek jelentése leginkább hasonlított a görög mythosok megfelelő alakjaihoz.

Azért a görög és római mythologiát együtt fogjuk előadni, az istenek görög nevei mellett mindenütt zárójelben említvén a megfelelő római nevet. Különben a görög mythologia sem volt csupán a görög szellem szülötte, hanem nagy hatást gyakoroltak fejlődésére a gazdag keleti mythologiák, különösen az egyptomi és a látás istene Görögországban. Mindennek kezdete mérhetetlen, sötét ür volt, a Chaos. Ezzel egyesült Eros, a mindent éltető és összekötő szeretet s létre hozta Gaeát föld s egyúttal ennek ellentétét, az alatta elterjedő sötét mélységet, a Tartarost alvilág.

A Chaosból született ezen kívül Erebos homály és Nyx éjs ezek egyesüléséből származott Aether levegő és Hemera nappal. Gaea pedig önmagától létet adott Uranosnak éga hegyeknek és Pontosnak tenger.

Uranos és Gaea egyesüléséből születtek a titánok, hekatoncheirok és kyklopsok, melyek a hatalmas természeti erőknek és tüneményeknek személyesítései. A titánok közül több pár egyesült s ezek ismét új lényeknek adtak életet. Okeanos és Tethys házasságából születtek a tengeri nymphák; Hyperion és Theia a fény isteneinek adtak életet: Heliosnak napSelenenek hold és Eosnak hajnal. Koios és Phoebe egyesüléséből származtak az éj istenei.

Kronos, a titánok legifjabbika Rheát vette nőül s alapítója lett az új isteni nemzedéknek.

Uranos féltve uralmát hatalmas gyermekeitől, a kyklopsoktól és a százkezű óriásoktól, azonnal születésük után az alvilágba zárta őket. Gyermekeinek sorsa annyira felbőszíté Gaeát, hogy idősebb fiait, a titánokat, fellázítá Uranos ellen.

De csak Kronosnak volt bátorsága megtámadni atyját, kit megcsonkított és letaszított trónjáról. Uranos vére a földre ömlött és cseppjeiből születtek az Erinnysek furiák és a Gigasok kigyólábú óriások.

Ismeretlen anyától született: Nemeszisz, Tükhé. Egyéb:Zeusz néven létezik egy szőlőfajta, egy velőborsófajta és egy zománcfesték-márka is. Zeusz életéről szól születésétől a világuralom megszerzéséig Maurice Druon Zeusz emlékiratai c.

Az elbukott Uranos megátkozta fiát, hogy őt is hasonló sors érje. Kronos most a látásjavulás valós ragadta a világ uralmát, de öntudata és atyja átka nem engedé, hogy hatalmát nyugodtan élvezze.

Sötét féltékenység kínozta s nehogy megfogja Uranos átka, gyermekeit egymás után, a mint megszülettek, elnyelte. Ez a sors érte Hestiát, Demetert, Herát, Hadest és Poseidont, míg végre anyjok, Rhea, hatodik gyermekét, Zeust, oly csellel mentette meg, hogy az újszülött gyermek helyett pólyába takart követ nyújtott Kronosnak, melyet az minden további vizsgálat nélkül elnyelt, míg Rhea megmentett gyermekét Kréta szigetére vitte.

Itt, a Dikte hegy barlangjában nevelték fel Zeust a nymphák; dajkája Amaltheia kecske volt, méhek hordtak számára mézet; és nehogy sirása elárulja atyja előtt, a Korybansok, Rhea papjai, folytonosan nagy zajt ütöttek körülötte. Midőn Zeus felnövekedett, megtámadta és legyőzte atyját, és a hánytató szerrel, melyet Gaeától kapott, kényszeríté, hogy elnyelt többi gyermekét is kiadja.

Tartalomjegyzék

Az elűzött Kronos a boldogok szigetére menekült, hol az elhúnyt hősök felett uralkodik, s helyébe Zeus uralkodása alatt az új isteni nemzedék, a kronidák léptek. A titánok közül némelyek, mint Okeanos, Hyperion, Themis, Mnemosyne, meghódoltak a világ új uralkodójának, de a többiek fellázadtak ellene s iszonyú harcz keletkezett, mely tíz évig tartott.

Zeus kiszabadítá börtönükből a kyklopsokat és hekatoncheireket, s ezek segítségével harczolt az Olymposról, míg a titánok Japetos vezetése alatt a szemközt álló Othrys hegyet tarták megszállva. A győzelem végre Zeusé lett, ki a levert titánokat a Tartarosba zárta, melyet Poseidon érczajtóval csukott el. Atlast, Japetos fiát pedig arra itélte, hogy a legszélső nyugaton az ég boltozatát tartsa a vállain. A titánok leverése után Zeus még nem élvezhette zavartalanul uralmát, mert Gaea elkeseredve gyermekeinek rabsága miatt, most a Gigasokat lázítá fel ellene.

E kigyólábú óriások a látás istene Görögországban erővel támadtak az Olymp ellen, s hegyeket hegyekre halmozva már csaknem elérték, midőn Zeusnak végre sikerült villáma által s a többi olympi isten segítségével őket is legyőzni.

Új felhasználó vagyok

De Gaea ekkor sem nyugodott meg a látás istene Görögországban Tartarostól megszülte Typhont, a százfejű, tűzokádó szörnyeteget, melyet Zeus ellen küldött. Új harcz támadt, mely megrázta az eget és földet, míg Zeus villáma e szörnyeteget is legyőzte.

A lesújtott Typhont Zeus az Aetna hegy alá temette, honnan gyakran szórja tüzes lángjait az ég felé.

A három hatalmas lázadás legyőzése után Zeus végre rendíthetetlenül megerősíté trónját, s megtartva magának a főhatalmat, megosztozott testvéreivel a világuralmon. Hades nyerte az alvilágot, Poseidon a tengert, míg Zeus az ég ura maradt, a föld pedig közös területe a látás istene Görögországban minden istennek, melyre befolyást gyakorolhatott az égből, a föld mélyéből vagy a tengerek felől.

Az égi istenek, Zeussal élükön, az Olympos felhőbe nyúló ormán fényes palotában laknak, honnan gyakran leszállanak a földre. Későbbi regék az istenek lakását az égboltozat fölé helyezték, s azért az Olympos neve általában a menny jelzésére szolgál.

Az Olymposon csak a főistenek s a szolgálatukra rendelt lények laknak; a másodrendű istenek hatáskörüknek megfelelőleg a tengerekben, folyóvizekben, vagy a szárazföld hegyei közt, erdeiben, barlangjaiban tanyáznak.

Calaméo - Görög istenek

Az ember származásáról szóló különféle s egymástól eltérő regék között legelterjedtebb a Prometheus-monda. Prometheus Japetos titán fia volt, s mivel a titán-harczban nem vett részt, nem is osztozott a többiek büntetésében. Ő alkotta az embert agyagból és vizből, s Athene Minerva lehelt belé lelket. De Zeus haragját maga ellen zúdítá, midőn megrabolta az égi tüzet s lehozta a földre az emberek számára.

Büntetésül Zeus a Kaukázus sziklájához lánczolta Prometheust, hol egy keselyű mindennap megette újra növekvő máját. Prometheus mythosa az emberi ész története, mely merészen fölemelkedik, hogy az isteni titkokat megismerje. És hogy a műveltség emelkedésével az élet bajai szaporodnak, ez is ki van fejezve Pandora regéjében.

Zeus ugyanis meghagyta az embereknek az orzott tüzet, de büntetésül Hephaestos által elkészítteté az első nőt, kit minden isten ellátott valamely adományával és azért Pandora mindenkitől megajándékoztatott nevet nyert. Zeus egy szelenczét adott neki, melybe mindenféle bajt és csapást bezárt volt.

Tizenkét olümposzi isten – Wikipédia

Ezt a nőt Epimetheushoz, Prometheus testvéréhez küldte. Az együgyü titán, nem hallgatva bölcs testvére tanácsára, nőül vette Pandorát, ki a szelenczét kiváncsiságból felnyitván, a kiszabadult bajokkal és csapásokkal elárasztotta az emberiséget. Csak a remény maradt a szelenczében, midőn Pandora hirtelen ismét lecsukta födelét.

De Prometheus rendületlen erővel, büszke daczczal tűrte a látás istene Görögországban, melyre a nagyobb hatalom kárhoztatta. Aeschylos tragédiája: «A lelánczolt Prometheus» felségesen festi a legyőzött titán hajthatatlan büszkeségét.

Tudta, hogy egykor meg kell szabadulnia, mert csak előtte volt ismeretes annak neve, ki az elűzött Kronos átka szerint ugyanazt lesz egykoron teendő Zeussal, mit ez tett atyjával. Zeus igyekezett is Hermes által kicsikarni a titkot Prometheustól, de a hajthatatlan titánt nem volt képes beszédre bírni.

Istenek kavalkádja

Végre Herakles jelent meg Prometheus megszabadítására. Nyilával lelőtte a keselyűt, s mivel Zeus megesküdött volt, hogy Prometheus csak akkor fog megszabadulni, ha egy halhatatlan lény önként száll le helyette az alvilágba, rábirta erre Chiron kentaurost, ki gyógyíthatatlan sebben szenvedett.

A megevett tehenek beléből húrt készít, teknősbéka páncéljából pedig lantot.

Prometheus megszabadulván, kiengesztelődött Zeussal, s közölte vele a titkot, hogy azon fiú tudná őt trónjáról ledönteni, kit Thetis szülne tőle. Zeus ekkor természetesen lemondott a nászról, melyet Thetissel szándékozott kötni, s ezt azután Peleushoz adta nőül, kitől Achillest szülte.

Az emberi nem ősállapotát több tekintetben eltérőleg adja elő a négy a látás istene Görögországban korszakról szóló monda. Az erre következő ezüstkor emberei elpuhult lények voltak, kik munka és fáradság nélkül, de nem az ősi ártatlanságban éltek, míg végre Zeus a föld alá számüzte őket.

A következő érczkor emberei erőszakos, harczias óriások voltak, kik folytonos küzdelmekben pusztították ki egymást. Ekkor köszöntött be a vaskor, melyben az emberek nehéz munkával tengették életöket s gonoszságukkal annyira maguk ellen ingerelték Zeus haragját, hogy kiirtásukra özönvizet küldött a földre, melyből egyedül Deukalion menekült meg.

A semmiből a nagy istenekig

Ez Prometheus fia volt, neje Pyrrha pedig Epimetheus leánya Pandorától. Atyjától jó korán figyelmeztetést nyerve, Deukalion nejével egy bárkába szállt, s így megmenekült a pusztító áradattól.

Bárkája Boeotiában a Parnassos hegyén akadt meg. A vízözön elmultával Deukalion kiszállt a bárkából s Zeusnak hálaáldozatot mutatott be, s ez meghallgatta kérését az emberi nem ujjászületésére nézve.

Hermes tanácsára mind Deukalion, mind Pyrrha köveket dobtak maguk mögé, melyekből emberek támadtak, s így ők lettek az emberi nemnek ujjáalkotói.