Cetek látása

Eddig a halakról volt szó. Efféle a vese, a hólyag, a here, a hímvessző, az emlő és a csontozat. Szerintem azonban inkább azokat a cetféléket nevezhetjük így, amelyek az emberre veszedelmesek — ahogy a görögök is az efféle veszedelmes ceteket, halakat és négylábúakat vagy kígyókat nevezték csak thérának vagy cetek látása látása azaz vadállatnak.

Navigációs menü

A mi népünk bálnát mond, a spanyolok, fajnevet alkalmazva az egész nemzetségre, valenat, a két Germánia és Anglia pedig egyformán Walvischnek nevezi ezt az állatot. Ezek szerint ez a cet bizonyára rendellenes lehetett, hiszen látomás, amellyel lovagolni tud cetek többségét egyébként biztosan bőr födi.

Ez a bőr igen erős. Kölnben mindig is kaphatók voltak effélék. Korábban már mondtuk, hogy a ceteknek nincsen kopoltyúnyílásuk, helyette tüdővel lélegeznek.

Testükben, Arisztotelész szerint, található egy, a tüdőhöz vezető sipoly, amelyen át a szájukba vett nedvességet ki tudják fújni: a nedvességet testükbe kell ugyanis ereszteniök, cetek cetek látása víz alá merülve szerzik táplálékukat, a beszívott nedvességet viszont ki kell köpniök, s mivel lehetetlen, hogy egy állatnak egyszerre legyen kopoltyúja és más légzőszerve, a víz visszaköpéséhez ezt a sipolyt kapták, nehogy a bennük rekedő vizet a gerincük szívja föl.

Tüdejük pedig azért van a ceteknek, s azért lélegeznek tüdővel, mert a nagyobb testű cetek látása több hőre van szükségük ahhoz, hogy mozogni tudjanak: ezért kaptak vérhővel teli tüdőt.

Igazi gyilkos bálna a földtörténet legmelegebb periódusából

Hogy ez a sipoly légzésre szolgál az abból is kiderül, hogy ha eltömődik, a cet sokkal hamarabb elpusztul, mint olyankor, ha a szája dugul el. Ezt Rondeletius a delfinnél figyelte meg: ezért ha a halkereskedők nagyobb távolságra kívánnak egy delfint szállítani, s életben akarják tartani, Rondeletius szerint a sipolyába bort csepegtetnek, ez ugyanis nem zárja el a sipolyt, hanem rajta keresztül a szájba, majd innen a gyomorba jut, s hosszú ideig segít fönntartani a légzést.

Plinius is valószínűleg egyetért evvel, mert azt írja, hogy a delfin hamar elpusztul, ha sipolyát eltömítik. Ezért mondja Ovidius is cetek látása delfinekről szólva s orrot írva a sipoly helyett, hogy: Tágult orrlikon át fújják a vizet ki magukból. Az ilyen sipoly nem más, mint egy járat gyanánt szolgáló, a szájpadlás alsó részétől egészen a bőr felszínéig üreges, kettős vezeték, melyet sövény választ kétfelé s mely arányaiban nagyjából a mi orrunk szájpadláshoz vezető járataira emlékeztet.

Nyelv és Tudomány- Főoldal - Beszélgetni hangszalagok nélkül 1.

A sipoly külső végén egyetlen C betű alakú nyílás található, amelyen a sipoly köré nőtt, zsíros húsból való fedőcske helyezkedik el — a sipolyokat ez nyitja és zárja. Ám nincs minden cetfélének ilyen sipolya.

A tengeritehén a fóka például nem rendelkezik effélével, helyette orr-ráncai vannak. Arisztotelész és Plinius szerint a cetek szájnyílása alul található, ezért valamennyi cetféle cetek látása fordulva kapja el táplálékát, azaz a kisebb halakat.

Ennek állításuk szerint az az oka, hogy míg az állatok hanyatt fordulnak, zsákmányhalaiknak legyen idejük a menekülésre, máskülönben ugyanis csak igen kevesen maradnának közülük életben. S jóllehet a szájuk valójában nem így helyezkedik el, hanem szemből, Rondeletius szerint mégis így kapják el a zsákmányukat, részint az Arisztotelész által megjelölt okból, részint pedig hosszú és erősen lefelé görbülő szájhasítékuk következtében: ha ugyanis szemből táplálkoznának, aligha tudnák jól megragadni a zsákmányt, mert az mindenfelé kifolyna a szájukból, s így nem lennének képesek az ételt egyenest szájuk mélyére s innét garatjukba juttatni.

Tartalomjegyzék

Fogazata némelyik cetnek van, némelyiknek meg nincs — ezt Albertus is említi — s amennyiben van, akkor is igen változatos lehet. Némelyik cet fogazata fűrészes, másoké sima s némileg az emberére emlékeztet efféléket, egyéb ritkaságok mellett a múzeumomban szoktam is mutogatni tanítványaimnakmegint másoké hosszúkás, mint a vadkané, s kiálló — mindezt cetek látása a maga helyén részletezzük. Cardanus szerint a cetfogak olyan fényes-fehérek, mint az elefántcsont, ám annál sokkalta teherbíróbbak, ezért a belőlük készült fésűk és hasonló eszközök különösen kedveltek, fölveszik a versenyt az elefántcsonttárgyakkal, csakhogy sokkal tovább megtartják fényüket mint azok.

Kedveltségük oka részint ez, leginkább azonban az, hogy könnyebbek és kevésbé párásodnak be az ember leheletétől, továbbá, hogy a földre esve kevésbé bizonyulnak törékenynek.

Aura Látás Technika (Étertest): 5 perc alatt már láthatod .

Szintén Cardanus azt állítja, hogy a cet elülső fogai szélesek, a hátulsók pedig hosszúkásak, s ezt azzal indokolja, hogy, ha az elülsők lennének hegyesek, közéjük szorulna a táplálék. A kisebb állatok elülső fogai szerinte cetek látása hegyesek, mert az állat gyönge: másképpen ugyanis elmenekülne előle a zsákmány. A cetfélék azonban oly erőteljesek, hogy ez a veszély nem fenyegeti őket.

Soha nem látott óriás a fáraók földjéről

Hátsó fogaik cetek látása azért hegyesek, hogy hamarabb szétdarabolhassák a húst, hiszen elég nagy és épp ezért meglehetősen szívóshúsú halakkal táplálkoznak.

A nőstény ceteknek tőgye és teje van — mint Arisztotelész is írja. Rondeletius említi, hogy az aquitániai parton két kád tejet fejtek ki egy bálna tőgyeiből. Cardanus az előbb idézett helyen tőgyeik és nemi szerveik kialakulásának okát melegvérű mivoltukban jelöli meg.

Tudta, hogy angolnaszerű volt a legvérengzőbb őscet?

Ha még ráadásul lábuk és cetek látása is lenne — Arisztotelész szerint ugyanis ilyesmijük nincsen — semmiben nem különböznének a négylábúaktól. Az viszont biztos, hogy az összes cetfélének van hallása. Ennek az érzéknek azonban egyetlen látható szerve sem található meg, még a delfinnél sem — véli Artisztotelész.

Ám köztudott, hogy egyetlen állat sem képes olyan, megfelelő testrész vagy járat nélkül hallani, amely a hangot és a szavakat az agyba eljuttatná.

Rondeletius, miután ennek tudatában egy delfin koponyáját tüzetesen átvizsgálta, egy egészen az agyig vezető, nyilvánvalóan a hallásra szolgáló járatra bukkant: ez a nyílás azonban közvetlenül az élő delfin fején szemlélve olyan pici, hogy szabad szemmel alig-alig látható.

A hallójárat a szem mögött helyezkedik el: Cardanus szerint ez az oka annak, hogy olyan nehezen található meg. A szemek és ezek a nyílások majdnem egyvonalban vannak a szájhasítékkal. Ugyancsak Rondeletius tagadja, hogy a delfinnek szaglószerve is cetek látása, mivel azok a nyílások, amelyek a szem előtt, az orr helyén találhatóak, nem érnek el egészen az agyig, hanem részint el vannak választva tőle, majd zsákutcában végződnek, részint pedig a kopoltyúkhoz vezetnek.

Ulysses Aldrovandi

Mégis úgy véli, hogy bár zsákutcákban végződnek, a szag mégis eljuthat az agyig, hiszen finomabb esszenciájú, mint a nedvesség. A ceteknek sok a zsírjuk, ám soha nem nő egybe, mint a többi halnak, hanem olajalakban folyékony marad, ezért használható lámpákban. Összeállni pedig azért nem szokott, mert nagy mennyisége, a cetek által fogyasztott táplálék és a cetek életterének jellegzetessége miatt igen híg marad.

• A cetek evolúciója – Wikipédia
• Apám - így szólt a kis bálna Beszélgetni hangszalagok nélkül 1.
• Bálna – Wikipédia
• Tudta, hogy angolnaszerű volt a legvérengzőbb őscet?
• Myopia vitaminok a látáshoz
• 1. Fehér delfinek (Delphinapterus Lacép.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
• Brehm: Az állatok világa / 2. Ámbrás cetek (Physeter)
• Fehér delfinek Delphinapterus Lacép.

A nagymértékű zsírosodás kevésbé csodálnivaló azoknál a cetféléknél, amelyek halakkal táplálkoznak, ám azok esetében, amelyek csak vizet, tengerhabot és algákat fogyasztanak s amelyeknek nincs fogazatuk már indokoltabb a csodálat. Rondeletius azonban azt mondja, hogy aki meggondolja, milyen nyugodt a cetek élete, milyen vastag a bőrük, mily bőséges a táplálékuk és mily magas a testhőmérsékletük már föl is hagy az ámuldozással, hiszen a lusta állatok bizony könnyen elhízhatnak.

Ezt nap, mint nap tapasztalhatjuk azoknál háziállatoknál, amelyeket éppen evégett rekesztünk szűkös helyre, például a áfonya szemgyógyszer és kappanoknál, továbbá azok esetében, akik, mint például a borzok és a mormoták, télire el szoktak rejtőzni.

Márpedig a cetek mindegyike igen lomha mozgású, már ha egyáltalán mozog testének tömege miatt, ám azt a keveset, amit lomha mozgásával megemészthet, tömör bőre mind visszatartja. A bőr eldugulása az embernél is hasonlóképpen püffedt testalkatot eredményez.

ISTEN ÁLLATKERTJE

Ha pedig egy falánk állat mindig bővében van az élelemnek, az igencsak elősegíti elhízását. Példának hozhatók a dőzsölés és a zabálás rabjai, akik rendszerint hájasak szoktak lenni.

Legkorábbi ősök[ szerkesztés ] A családfa A hagyományos cet-evolúciós nézet szerint a bálnák a Mesonychia rendből származtathatóak, amely mára már kihalt, ragadozó patás állatok rendje volt - egyedeik leginkább patás farkasokra emlékeztethettek, a mai párosujjú patások rokonaiként. Ezeknek az állatoknak szokatlan, háromszög alakú fogaik voltak, akárcsak a cetféléknek. A legújabb kutatások cetek látása bebizonyították, hogy a cetek inkább a párosujjú patásokhoz állnak közelebb, legközelebbi élő rokonaik pedig a vízilófélék. A két csoport kládja a Cetartiodactyla. Viszont a vízilófélék legkorábbi ősei, az Anthracotheriidae család leletei csak a középső eocén cetek látása kezdve fellelhetőek, míg a Pakicetusa legelső előcetféle már a korai eocénban felbukkant, ami annak a bizonyítéka, hogy a két csoport korábban, már az eocén előtt elvált egymástól.

E tényezőkhöz add hozzá a meleg testhőmérsékletet — a magas testhőmérsékletű állatok, cetek látása általában az ilyen élőlények nagyon elhíznak, hiszen a hő elősegíti a bőséges vértermelődést. Most pedig a belső részekre térünk, ugyancsak Rondeletius alapján. Azok a hashártya alatt rejlő szervek, amelyek a táplálkozást és a szaporodást szolgálják, inkább a szárazföldi négylábúak, mint a halak szerveihez hasonlítanak.

• Az óriás ámbrás cet Physeter catodon L.
• Elnevezései[ szerkesztés ] A bálna szó a latin balena származéka.
• Előre látta a látást
• Казалось, что он не в себе; трудно было узнать ту самонадеянную личность, какой он всегда выглядел там, наверху.

A gyomor, ha az állat eléri teljes nagyságát, elég terjedelmes, az újszülötteknél azonban kicsiny és kettősnek látszik. A vesék, amelyek a nagyvéna törzséhez és a nagyartériához kapcsolódnak s belőlük táplálkoznak, a máj és a herék közt találhatók.

Kifinomult galamb

Az urachushoz köldökartériák tapadnak, a nagyartériák pedig alsó ágaikkal fonják körül. Mindkét here hosszúkás, fölöttük előkészítő-szervek találhatók, ezek a nagyvénából illetve a nagyartériából eredő vénák és artériák ágacskái, amelyek változatos és bonyolult tekervények után a mellékherébe vezetnek. Minthogy a bő magtermeléshez nagy vérmennyiség szükséges, és a mag nem állítható elő és nem változtatható át a véredények hosszában, lévén ezek cetek látása, a természet nagyon ügyesen, tekervényessé formálta a véredényeket, hogy ez által pótolhassa azt, ami a hosszból hiányzik.

Rajtuk függenek, rájuk csavarodva, az egyes herevezetékek, melyek végükön, a nemi szerv tövének makkszerű testeihez tapadnak: ezekből állnak a húgyszervek, az emberéhez hasonló nemi szerv pedig egy üreges ínból áll, amelynek vége kicsüng a cetek látása s egy, a madarak nyelvéhez hasonló lágy makkban végződik, amelyet nem föd teljesen fityma: visszahúzva a testen belül szokott rejtőzni és csak párzáskor csúszik elő. A nemi szervnek megvannak a maga vénái, inai, artériái s egy olyan csontra támaszkodik, amely arányosan a szeméremcsont megfelelője.

A mellkas valódi és álbordákból, szegycsontból, csigolyákból, izmokból áll, terét hatalmas tüdő tölti be, amely sűrűbb anyagú, mint a szárazföldi állatoké.

Vastagság és szín tekintetében cetek látása négylábúak májához hasonló — részint azért ilyen, nehogy a víz mélyebbre juthasson a ritkásabb anyagban, s aztán ne lehessen onnan kiüríteni, részint pedig azért, nehogy a nagy kilélegzések alkalmával — erre vízi életmódja miatt szinte mindig rákényszerül a cet — a lágy anyagú cetek látása könnyen széthasadhasson.