Mod röntgensugárzáshoz,
Az orvosi képalkotás fejlődése az utóbbi évtizedek egészségügyi-technológiai forradalmának egyik leglátványosabb fejezete — áldásait gyakorta igénybe vesszük, bár a dolog természetéből fakadóan nem a legnagyobb örömmel.
A többnyire high-tech, gépi képalkotás csupán egy része az általános biológiai képalkotásnak, az bennük a közös, hogy vagy valamiféle külső hatást röntgensugárzást, elektromágneses teret vagy hanghullámotvagy bevitt radioaktív anyagot használnak az emberi test megismerése érdekében. Röntgen, hagyományos radiográfia A legrégebbi képalkotó eszköz azóta használatos, hogy ben felfedezték az utóbb Wilhelm Röntgenről — elnevezett, nagy energiájú elektromágneses sugárzást.
- Orvosi biofizika | Digitális Tankönyvtár
- A 60 éves röntgensugárzás novemberében múlt hatvan éve annak, hogy Wilhelm Conrad Röntgen, a würzburgi egyetem fizika professzora felfedezte a róla elnevezett sugárzást.
Noha valóban a német tudós tanulmányozta először szisztematikusan az elektromágneses spektrum e tartományát, már előtte mod röntgensugárzáshoz észlelték a zárt vákuumcső katódjából kiinduló nagy energiájú elektronnyaláb becsapódása mod röntgensugárzáshoz gerjesztett sugárzást. A korai röntgengépek úgy ig is vákuumcsőből kialakított hideg katódos berendezést használtak sugárforrás gyanánt, ám ezt később felváltották az úgynevezett Coolidge-féle, melegített katódos röntgencsövek.
A máig elterjedt kétdimenziós röntgendiagnosztikának két formája használatos az orvosi képalkotásban: a projekciós radiográfia és a fluoroszkópia, amelyet főleg a katéterezéskor használnak.
Elterjedtségüknek három oka van: viszonylag olcsók, magas felbontóképességgel rendelkeznek, és alacsonyabb sugárzási dózis jellemzi őket, ami — mint később látni fogjuk — nem lebecsülendő tényező. A projekciós radiográfiát, avagy a hagyományos röntgensugárzást leggyakrabban arra használják, hogy meghatározzák egy csonttörés típusát és kiterjedését, de alkalmas a tüdőben kialakult kóros elváltozások kimutatására is.
Ki kell ábrándítsak mindenkit, hogy ez nem így van. A röntgensugárzás is okozhat leégést, csakúgy mint a napozás, persze ehhez órákig kell sugárfürdőzni. A kissé komoly bevezető után lássuk, mod röntgensugárzáshoz is juthat egy magunkféle földi halandó röntgensugár-forráshoz: A Röntgen- sugárzás előállítására több mód is van, ezek közül 2, általam is kipróbált módszert ismertetnék, és egy harmadikat is, amin még csak gondolkodok, de valószínűleg működik. Röntgensugárzás előállítása kis bicikliizzóval: Ez sikerült legelőször.
Emellett még mindig a fogröntgenből tudja meg kezelőorvosunk, mit kell fúrnia-faragnia, s továbbra is az egyik legfontosabb korai rákdiagnosztikai eljárás a mammográfia. Megfelelő kontrasztanyagok például báriumvegyületek segítségével használják a gyomor és a belek struktúráinak láthatóvá tételére, így kimutathatók fekélyek vagy akár béldaganatok is.
Orvosi biofizika
A fluoroszkópia a radiográfiához hasonlóan a test különböző struktúráiról alkot valós idejű kétdimenziós képeket, de állandó intenzitású röntgensugarakat alkalmaz alacsony dózisban.
A szív- és érrendszer vizsgálatához használt speciális eljárást angiográfiának hívják. Kontrasztanyagként bárium- jódvegyületeket vagy éppen levegőt használnak, hogy láthatóvá tegyék a belső szerveket működés közben.
Az eljáráshoz szükség van egy receptorra is, amely a sugarakat képpé konvertálja, miután azok szétterjedtek a megfigyelni kívánt területen. A röntgensugárzás úgynevezett ionizáló elektromágneses sugárzás, s akadnak egészségügyi kockázatai. Leginkább az, hogy a sugárdózissal növekvő mértékben rákkeltő hatású, és azt sajnos nem támasztják alá a vizsgálatok, hogy akadna-e valamiféle küszöbérték, amely alatt nem jelent mod röntgensugárzáshoz becslések szerint 75 éves korig a röntgendiagnosztikából adódó bónusz sugárzás 0,6—1,8 százalékkal növeli meg annak kumulatív kockázatát, hogy rosszindulatú daganat alakuljon ki a szervezetben.
Persze nem mindegy, hogy a kisebb kockázatú sima átvilágításról vagy fluoroszkópiáról, pláne a később tárgyalandó CT-vizsgálatról beszélünk. Ám, hogy képet alkossunk egy sima tüdőröntgen kockázatáról, eláruljuk, hogy ilyenkor mod röntgensugárzáshoz sugárdózist kapunk, mint amennyi normál földi háttérsugárzás ér minket tíz nap alatt, a fogröntgen pedig 1 napi háttérsugárzással egyenértékű.
Komputertomográfia CT Ilyenkor számítógép-vezérléssel készülnek felvételek, a vizsgált részt mintha felszeletelnék, majd e képekből rafinált matematikai algoritmusok segítségével állítják össze a háromdimenziós tomogramot.
Xray or NOT V
Nem csupán röntgensugárzással lehet ilyen orvosi képeket előállítani, a pozitronemissziós és a mágneses rezonanciás berendezésekkel is hasonló logika szerint, habár más-más fizikai elv mod röntgensugárzáshoz készülnek a képek. Míg a röntgenes CT típusú orvosi képalkotás diagnosztikai előnyeit aligha kell hosszasan ecsetelnünk, mod röntgensugárzáshoz kockázatokról mintha megfeledkeznénk. A vizsgálat során egy hagyományos radiográfiai vizsgálat sokszorosát kapja meg szervezetünk, s ez két-három nagyságrenddel emelheti meg egy esetleges rákbetegség kialakulásának kumulatív kockázatát.
Például egyetlen mellkasi CT-vizsgálat során annyi sugárzást kapunk, ami megfelel évi természetes radioaktivitásból származó háttérsugárzásnak — az egész testünkre vetítve. Egy amerikai becslés szerint mod röntgensugárzáshoz jelenleg diagnosztizált rákbetegségek 0,4 százaléka köthető CT-vizsgálatokhoz, noha a technológia csak az utóbbi évtizedekben terjedt el.
Röntgensugárzás előállítása elektroncsövekkel
Mivel a magzatra egy ilyen bitang nagy röntgendózis még veszélyesebb, különösen terhesség esetén kell mérlegelni a kockázatokat és az esetleges diagnosztikai előnyöket. Azt már félve említjük, hogy egy koponya-CT úgy 40 évnyi háttérsugárzásnak felel meg, A mágneses rezonanciás vizsgálatok MRI vagy MR Ilyenkor erős mágnesesmező-hatásnak tesszük ki a szervezetünk vízmolekuláiban található hidrogénatomok magját, ami e gerjesztésre megfelelő sugárzási frekvencia felvételével az eredeti sugárforrás lekapcsolása után jól detektálható jel, többnyire rádiósugárzás kibocsátásával válaszol.
A vizsgálathoz háromféle elektromágneses mezőt kell előállítani: egy nagyon erős állandót, ami a protonokat gerjeszti és polarizálja, egy gyengébb, időben változó, úgynevezett gradienst a protonok helyzetének térbeli kódoláshoz, és egy szintén gyenge, térben állandó rádiófrekvenciásat, amellyel a hidrogénmagok manipulálhatók, majd e kölcsönhatások nyomai egy antennával összegyűjthetők.
Az MRI voltaképpen egy egész berendezéscsoportot jelöl, amelyek rendre hasonló logikával működnek. Mod röntgensugárzáshoz, hogy Isidor Isaac Rabi amerikai fizikus — még ban írta le az eljárás elméleti alapját, a mágneses magrezonancia jelenségét, s a felfedezéseiért ben fizikai Nobel-díjat kapott. A számítógépes képrekonstrukcióhoz elsőként ben Richard Ernst alkalmazta a megfelelő matematikai módszert, az úgynevezett Fourier-transzformációt, őt ben díjazták kémiai Nobel-díjjal, míg a mágneses rezonancián alapuló képalkotásért Paul Lauterburnak és Peter Mansfieldnek ban megosztva mod röntgensugárzáshoz oda — a változatosság kedvéért — mod röntgensugárzáshoz orvosi Nobel-díjat.
Emellett jobb kontrasztú felvételeket készít a lágy szövetekről, mivel az ezekben található sűrű, de puha matéria blokkolja a röntgensugárzást; ráadásul megfelelő súlyozásokkal a vizsgálat szempontjaihoz igazított képet biztosít.
Arra is képes, hogy a CT-hez hasonlóan vékony szeletekről sorozatfelvételt készítsen, sőt az újabb gépek már tudnak közvetlenül is háromdimenziós képet alkotni. Noha az MRI-t tartják a legjobban használható képalkotó eljárásnak, ennek is vannak hátulütői.
A milliméteresnél kisebb elemek már nem elemezhetők vele, ráadásul hosszadalmas, időigényes és igen drága. Az sem válik hasznára, hogy a páciens akaratlanul izeg-mozog a felvétel készítése közben, ami megnehezítheti a felvétel elemzését, amúgy pedig a mágneses rezonanciás vizsgálatnál igen rossz a jel-zaj vitaminok a látáshoz miben, ami ugyancsak rontja kalcium-glükonát mod röntgensugárzáshoz statisztikák megbízhatóságát.
Mod röntgensugárzáshoz viszont kétségkívül előny, hogy nem használnak nagy energiájú ionizáló sugárzást, ezért kisebbek a kockázatok. Persze mod röntgensugárzáshoz is sokan félnek az elektromágneses tereknek való kitettségtől, de ezzel kapcsolatban nem mutattak ki komoly egészségügyi kockázatra utaló jelet lásd még: Balhitek vonzásábanMagyar Narancs, Igaz ugyan, hogy a berendezés kicsit a mikrohullámú sütőhöz hasonló logikával melegít, és bántóan zajos, de ezeket el lehet viselni.
A gondok akkor jelentkeznek, ha a páciensben mágnesezhető fém található például implantátum vagy repeszesetleg olyan berendezés, melynek működését megzavarná az elektromágneses mező.
A 60 éves röntgensugárzás
Ezért a vizsgálat során alapelv, és ettől csak nagyon ritkán és megfelelő óvintézkedések árán térnek el, hogy pacemakeres beteget nem lehet Mod röntgensugárzáshoz alávetni, bár már dolgoznak a szívritmus-szabályozókat védő futurisztikus nanoborításon.
Nem utolsósorban pedig sajnos nem csak a filmekben fordul elő az MRI-berendezések környezetében a lövedékhatás: a közelben felejtett mágnesezhető tárgyak valóban nagy sebességgel repülnek a berendezés közepébe, s ez többször vezetett halálesethez is! Nukleáris képalkotás A riasztó elnevezésű diagnosztikai csoportba számos, a radioaktivitás nyújtotta előnyöket kihasználó képalkotó eljárás tartozik.
Ide sorolható a SPECT Single Photon Emission Computed Tomography — fotonemissziós komputertomográfiaamikor úgynevezett gamma-kamerát, azaz nagy energiájú elektromágneses sugárzást kibocsátó radioaktív anyagot juttatnak célzottan a páciens szervezetébe.
Innentől kezdve már a vizsgált személy a sugárzó objektum, amelynek gamma-fotonjait egy berendezés detektálja, s így hasonlóan háromdimenziós kép készülhet, mint például az MRI-vel.
- RÖNTGENSUGÁRZÁS ELŐÁLLÍTÁSA
- A lágy szövetek viselkedését a röntgensugárzás elnyelôdésében jól modellezi a víz közeg viselkedése.
A PET pozitronemissziós tomográfia működése is hasonló: itt a mod röntgensugárzáshoz során pozitront kibocsátó fluor izotópot építenek be a glükózmolekulákba, ami a szervezetben a gyorsan növekedő, nagy energiaigényű pontokon hasznosul, és így jól azonosíthatók vele tumorok, áttétek, de fertőzések is.
A nukleáris diagnosztikát gyakran használják MRI-vel vagy hagyományos CT-vel kombinálva, így a kettő előnyei összeadódnak. Ugyanígy a kockázatok is, elvégre ismét csak sugárzásnak van kitéve a szervezet, ami lehet, hogy kevesebb kockázattal bír, mint egy röntgen Mod röntgensugárzáshoz, de ezt sem szabad lebecsülni. Már csak azért sem, mert még mindig keveset tudunk az ilyen alacsony intenzitású radioaktivitás hosszú távú hatásairól.
Termográfia, ultrahang E két különböző képalkotó folyamat mostani tudásunk szerint teljesen ártalmatlan, kockázatmentes, mégis hatékony eljárás. Az infravörös képalkotás esetén mod röntgensugárzáshoz érzékeli a szervezetben a hőmérséklet-emelkedést, ami kötődhet például egy tumor növekedéséhez, míg az ultrahangos precízebben: az ultraszonográfiás képalkotásnál magas frekvenciájú, széles sávú hanghullámokat használnak.
Ezeket a szövet különböző mértékben veri vissza, s ebből így képeket lehet nyerni. Hőkamerán át A legtöbben talán a fejlődő magzatról alkotott vibráló ultrahangfelvételre asszociálnak, de használják a szívről, a mellről, hasi mod röntgensugárzáshoz, az izmokról, az inakról, az artériákról és a vénákról való képalkotásra is.
Kevésbé alkalmas aprólékos anatómiai részletek vizsgálatára, mint a CT vagy az MRI, így ezeket nem fogja kiszorítani, noha számos elönye is van velük szemben. Például a mozgó struktúrák működése jobban vizsgálható valós időben, sőt az úgynevezett Doppler-ultrahangvizsgálat lehetővé teszi az artériás és vénás áramlás értékelését is.
Ehhez képest működés közben nem bocsát ki ionizált sugárzást, viszonylag olcsó és könnyen kezelhető.
