Agy látóterülete
Pszichológia Doktori Iskola Az ember mint megismerő lény A Kognitív agy látóterülete a nemzetközi tudományos porondon is csak néhány évtizede létező új tudományág, amely a megismerés és tudás komplex vizsgálatát tűzi ki célul. Három alappillérre támaszkodik: 1 A tudás észlelés, nyelv, emlékezeti szerveződés formális elemzése a matematika, logika, filozófia és a nyelvészet hagyományos diszciplínáinak alkalmazásával.
Ugyanebben az évben alakult meg a Kognitív Tudományi tanszék. A Pléh Csaba akadémikus által létrehozott három szervezeti egység javarészt fiatal, nemzetközileg beágyazott kutatókból áll.
Anton–Babiński-szindróma
Mind az oktatásban, mind a kutatásban a kognitív tudomány két fő profilját képviselik: a kognitív idegtudományt agy látóterülete a pszicholingvisztikát. A két szemmel történő sztereo- vagy mélységlátás egészséges emberi csecsemőkben 3 hónapos korban jelenik meg. Ennek hátterében az agykéreg látóterületén belül végbemenő anatómiai változások állnak, konkrétan a retinális diszparitást érzékelő binokuláris agykérgi idegsejtek kialakulása és az ún. Felmerül a kérdés, hogy mi történik agy látóterülete alatt a három hónap alatt.
KOGNITÍV MŰHELY
Az agykéreg genetikailag előre programozott huzalozása 'Nature'vagy pedig az idegsejtek közötti kapcsolatok ingerhatásra történő átszerveződése 'Nurture'? Erre a kérdésre koraszülöttek vizsgálatával keressük a választ, akiknek a látórendszere cca. Vajon a valódi agy látóterülete a várt születési időpontjuk után három hónappal jelenik-e meg náluk a sztereolátás?
- A látásvesztés fő oka
- Melyek a legfontosabb különbségek egy normál egészséges zseni és egy normális ember agya között?
- Rövidlátás 3 dioptria az
- Látás zörög
A választ olyan agykérgi jelek mérésével EEG keressük, melyeket a már kialakult sztereolátással rendelkező agy látóterülete ad a két szemen át érkező, váltakozóan korrelált és dekorrelált dinamikus zajingerekre. Ez azt jelenti, hogy az emberi agykéreg jóval plasztikusabb és ingerbefolyásoltabb, mint azt korábban gondoltuk! Ezt a munkát Dr. Jandó Gáborral Pécsi Egyetem együttműködésben végezzük, s az agy látóterülete a Science c.
VÁLOGATÁS A LEGFRISSEBB KUTATÁSI TÉMÁKBÓL
Következő lépésként, a közeli infravörös spektroszkópia NIRS alkalmazásával azt szeretnénk megvizsgálni, hogy ez a fokozott rugalmasság a tanulás mechanizmusainak humán-specifikus jellegzetességeiből, vagy pedig a kéreg makrostrukturális eltéréseiből fakad. A NIRS berendezés beszerzéséhez támogatót keresünk. Témavezető: Kovács Ilona. Könyv a párna alatt?
Tünetei[ szerkesztés ] Az Anton-szindróma áldozata elég sokáig járhat úgy, hogy mindenbe beleütközik, és mindenféle baleset éri, mielőtt rájönne, hogy valami baj van. Közvetlenül az agysérülés után az páciensek biztosan állítják, hogy látnak.
A csoport vezetőjének korábbi munkájára építve, a kutatócsoport genetikusan meghatározott fejlődési zavarokkal élők és tipikusan fejlődő emberek esetén vizsgálja az érzékeléssel kapcsolatos és mozgásos készségtanulási folyamatokat.
Mint azt korábban kimutattákaz érzékelés finomságát, csakúgy mint a mozgás finomkoordinációját meghatározó agykérgi mechanizmusok ember esetén meglehetősen lassan, évtizedek alatt válnak éretté.
Ezen hosszú időszak alatt az emberi agykéreg nagyon fogékony egyrészt a külvilági ingerek, másrészt a genetikai vagy környezeti eredetű károsító tényezők iránt.
Bevezetés a neuropszichológiába
Mind a fejlődés szolgálatában álló, mind az annak ellenében ható tényezők felderítése nagyon fontos, hiszen ezek segíthetnek az egészséges fejlődés előmozdításában a nevelésben és iskolai tanításbanilletve a már károsodott fejlődési irányok korrekciójában a gyógyításban. A fejlődési rendellenességgel, s ennek következtében mentális retardációval élők súlyos terhet rónak a társadalomra, mivel nem képesek önálló életvitelre, és biztosítani kell hosszútávú gondozásukat, valamint a családok folyamatos támogatását.
A kutatás két agy látóterülete könnyít ezen a problémán: 1 korai diagnózist és ezáltal korai fejlesztési lehetőségeket biztosít, 2 a már kialakult súlyos problémákat is kezelni tudja az epigenetikus tényezők például alvásmintázat viselkedéses vagy gyógyszeres javításával.
- Helyreállítási molekuláris látás
- Nézőpontok összefoglalása
Ezáltal a sérültek életminősége javul, és az önálló életvezetés lehetősége is felmerülhet. A mai, alvásmegvonással küzdő társadalomban természetesen a tipikusan fejlődő populációra nézve is levonhatók konklúziók. Eddigi munkánkban agy látóterülete elsődleges látókéreg az illusztráción bemutatott zajba ágyazott kontúr detekciója révén vizsgálva és az elsődleges motoros kéreg plaszticitásának fejlődési-tanulási profiljait állítottuk fel.
Rózsa Balázs: Hogyan működik az agy? (Atomcsill, 2015.11.05.)
Predikciókat tettünk arra vonatkozólag, hogy a tanulási zavarok hátterében 1 agykérgi strukturális probléma, 2 alvászavar vagy 3 mindkettő áll. A predikciók ellenőrzésének első lépéseként a viselkedéses adatok egyeztetését végeztük el az alvás mikromintázatának elektrofiziológiai méréseivel.
Melyek a legfontosabb különbségek egy normál egészséges zseni és egy normális ember agya között?
Az eredmények nem agy látóterülete általános pervazív tanulási zavarokra, s ezek hátterében álló súlyos alvászavarokra, hanem ennél sokkal árnyaltabban, egyénileg definiálható tanulási, illetve alvási problémákra utalnak.
Az alvásfüggő érési és tanulási folyamatok feltárásán túl, már most olyan konkrét agyi mechanizmusokra tudunk rámutatni, melyek lehetőséget nyitnak a beavatkozásra. Az eddigi eredmények a Journal of Vision, a Developmental Science és a Journal of Developmental Disorders című folyóiratokban állnak közlés alatt.
Következő lépésként már megkezdtük a genetikai mintagyűjtést a vizsgált sérült-populációban, valamint az agyi képalkotó eljárások MRI, fMRI, DTI bevonását a vizsgálatokba. A gén-deléció mértékéről és az agyi képalkotó eljárásokkal feltárt anatómiai elváltozásokról szerzett ismeretek birtokában, a korábbi viselkedéses és elektrofiziológiai módszerekkel már feltérképezett populáció esetén, a gének és a viselkedés agy látóterülete eddig nem látott funkcionális összefüggések feltárására számítunk.
A genetikai és a képalkotó vizsgálatokhoz támogatókat keresünk. Mi beszél?
Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép
Ezek közül kiemelkedő az újszülöttek zenei érzékenységét vizsgáló munka. A legújabb vizsgálatok fő kérdése, a témavezető korábbi munkájára építve, agy látóterülete miként szervezi az agy tárgyreprezentációkba a beérkező szenzoros információkat.
A hallásban már maga a tárgy fogalma sem egyértelmű.
- Látásélesség 0 03
- A látás 12 évig helyreállhat
A tárolás szempontjából mind a hangforrás a fizikai tárgymind a hangmintázat dallam, beszéd stb. Ráadásul, az egyszerre aktív hangforrások jelei összekeveredve érkeznek a két fülbe.
Az inverz probléma megoldásához és a tárgyak szétválasztásához ezért az evolúció során bevált, illetve életünk során tanult heurisztikákat is felhasználunk. A két hang közötti különbség mértéke és a bemutatási sebesség függvényében ezt a hangsort hallhatjuk egyetlen koherens vagy két párhuzamosan jelen lévő hangláncként hangillusztráció.
Navigációs menü
Mivel a mindennapi életben nem észlelünk hasonló jelenséget, kutatási programunkban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy milyen információ szükséges az észlelés stabilizálásához. Következő lépésként azt tervezzük, hogy a látás és a hallás területén megnyilvánuló preceptuális szerveződési jelenségeket összevetjük, és közös modellbe foglaljuk.
A hallás és a látás integratív modelljének megvalósításához támogatókat keresünk. Témavezető: Winkler István. A szkizofrénia agy látóterülete az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma, egyben az egyik legnagyobb anyagi ráfordítással kutatott betegség. A tanszék munkatársai eddig az emlékezeti gátló mechanizmusok vizsgálatával közelítettek a betegség pontosabb megértése felé.
Újabban azonban a szkizofrénia hátterében álló kiváltó az emberi jövőkép, annak fejlődése kerültek vizsgálataik középpontjába. Mivel az alapvető kóroki folyamatok nem tisztázottak, oki kezelés nem áll rendelkezésre.
