Mitológiai világkép. Kelta, germán mitológia

A különböző variációkban a világteremtő demiurgosz-isten megparancsolja egy vízimadárnak, vagy vízimadár képében megjelenő testvérének aki a teremtő ellenlábasa, maga az ördöghogy az ősóceán fenekéről hozzon fel földet. A felhozott és átadott földből teremti az isten a földet, s egyéb hasznos dolgokat.

Testvére, az ördög azonban elrejt a szájában egy kis földet, s midőn azt kiköpi, abból lesznek a hegyek, s minden rossz a Földön.

Ebből a történetből következik, hogy az ősi elképzelések szerint a földet víz veszi körül. A víz felszínén cethalak vagy más állatok tartják lézeres látáskorrekció chebaksary-ben a földet.

A kifejezés története

Ez a világmodell igen ősi, ezt mutatja, hogy Eurázsiában és Amerikában egymástól igen távoli, nyelvi rokonságban nem álló népek körében is megtalálható — teljes egészében vagy csak egyes elemei. Ez a mítosz dualisztikus világszemléletet tükröz. Elképzelhető, hogy a finnugorokhoz az ősiráni kultúrkörből került. A finnugoroktól délre, a sztyeppövezetben lakó ősiráni csoportokkal a finnugorság kapcsolata folyamatos volt. Feltételezhető, hogy a bronzkorban valamilyen ősiráni nyelvet beszélő közösségek a balanovói és abasevói régészeti kultúrák egyes mitológiai világkép be is telepedtek a finnugorok közé.

A másik finnugor kozmogonikus mítosz szerint a világ egy őstojásból származik. Ezt a történetet a balti finn, a lapp és a komi mitológiában is megtalálhatjuk. Ez olvasható a Kalevalában is.

A történet különböző variációiban valamilyen vízimadár kering az ősóceán felett fészekrakó helyet keresvén. A Karjalában ismert változat mitológiai világkép végül Väinämöinen tengerből kiemelkedő térdére rak fészket.

A költés idején Väinämöinen térdét égeti a meleg, ezért megmozdítja. A tojás a tengerbe gurul és összetörik. Alsó héjából keletkezik a föld, a felsőből az ég, a tojás sárgájából a nap, fehérjéből pedig a hold.

Hogyan formálódik a világkép?

A világtojás mitológiai világkép inkább az egyenlítőhöz közeli területeken ismert, mindkét féltekén Görögország, Kisázsia, India, Közép-Amerika stb. A felső rész az ég, középpontjában a Sarkcsillaggal, a középső réteg mitológiai világkép mitológiai világkép, amelyen élünk és végül az alsó régió mitológiai világkép hideg és a sötétség, a gonosz erők e világon túli birodalma.

E hármas világot a világfa vagy világoszlop köti össze. Felül tartja a félgömbként a földre boruló eget, gyökereivel pedig lenyúlik az alsó világba. E felfogás számtalan variációban él Földünk sok pontján.

Az emberiség eme ősi világnézete azonos élményekből, azonos életkörülményekből táplálkozik: halászó-vadászó-gyűjtögető elődeink természeti környezetükkel, az éjszakánként föléjük borulú csillagos égbolttal sokkal szorosabb kapcsolatban éltek, mint napjaink túlnyomórészt városlakó népessége.

A természeti erők játékának kitett ősi közösségek élete nagymértékben függött a számukra megmagyarázhatatlan jelenségektől: viharoktól, árvizektől, földrengésektől. A környező világ mindenütt hasonló közös vonásainak értelmezéseként születtek meg mitológiai világkép mindenütt sok közös vonást mutató világmagyarázó mitológiai rendszerek. A világfa vagy világoszlop általános elképzelésében egy szűkebb csoport, az uráli-altaji-paleoszibériai népek közös elképzelése, hogy a világfa élő organizmus, ágain helyezkedik el a nap és a hold.

Az alsó-középső-felső régiókra oszló hármas osztatú világ rétegei önmagukban is osztottak.

Hasonlóan más európai népekhez pl. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a nyelvileg legközelebbinek tartott obiugor anyagtól is.

A magyar népmesékből megállapítható, hogy az mitológiai világkép érő fa ágai az egyes égi rétegeket jelképezik. A fa ágain a hold a hatodik, a nap a hetedik rétegben helyezkedik el.

Mi az emberi boldogság? Ezek világnézeti kérdések és fő problémák. A világnézet többé-kevésbé holisztikus értékelési rendszere és az emberek véleménye: a világ körül; az élet célja és értelme; az életcélok elérésének eszközei; az emberi kapcsolatok lényege. A világnézet három formája létezik: 1.

Az égbolt az obi-ugorok szerint is hétrétegű: Numi-Tórem főisten az ég hetedik emeletén lakik. Az alsó világ a felsőnek pontos tükörképe, ennek megfelelően az is hétrétegű.

Nagy mitoszok - Hermész

A magyar népmesék mellett ezzel az elképzeléssel találkozunk az obi-ugoroknál és egyes szibériai népeknél is. A felső világ az égi istenek: a világteremtő legfőbb isten, a villámisten stb. A finnugor főisten az ég és a levegő képzetének keveredéséből származik, ezt nevének jelentése árulja el.

A finn-permi ágban a finn jumala és rokon szavai jelölik a legfőbb istent.

Magyar egyháztörténet

Az obi-ugoroknál és a szamojédoknál Numi-Tórem nevének első tagja lehetett a legfőbb isten ősi elnevezése. A finnben van egy másik elnevezés is a legfőbb istenségre, ez az Ukko. A szó származása, etimológiája bizonytalan, ugyanúgy, mint a magyar Istené. Gyermekeik szintén istenségek, akik szüleiktől eltérően aktívan részt vesznek a földi világ irányításában.

Kelta, germán mitológia | Tények Könyve | Kézikönyvtár

Az obi-ugoroknál Numi-Tórem felesége a Föld-anya, gyermekeik a Világügyelő-férfi és a Kaltes-asszony. A mitológiai világkép férfi Mir-szuszne-hum a főisten hetedik fia.

Az emberek egészségéért és boldogságáért felel. Egyéb nevei: Lúd-fejedelem, Arany-fejedelem. Az újjászülető, vándormadarakkal visszatérő istenség a napistenre utaló jegyekkel rendelkezik. A Kaltes-asszony termékenység istennő, a szülés felügyelője, az anyák gondozója.

Nevezik még Arany-kaltesnek vagy Hajnal-leánynak is.

Mitológiai világkép

A 16— A földön éltek az egyes tevékenységeket pártoló istenek és a természeti jelenségeket megtestesítő szellemek. E szellemek a finnugor hitvilágban az adott jelenség anyjaként jelennek meg: a víz, a tűz, az erdő, a szél anyja stb. Az alsó világban a teremtő isten ellenfele, valójában testvére élt az ártó szellemekkel és az elhunytakkal együtt. Az isteneknek és szellemeknek a finnugor mitológiai világkép szent ligetekben, berkekben mutattak be állatáldozatot.

E helyeket szerették úgy kiválasztani, hogy a közelben forrás is legyen.

Tartalomjegyzék

A szent ligetekben helyezték el a bálványokat: az isteneket és szellemeket jelképező felöltöztetett, ajándékokkal ellátott bábukat. Az egyes isteneknek különböző színű állatot áldoztak. Az obi-ugor istenek által legkedveltebb áldozat a ló volt.

E szokás az ugor ősnépesség hajdani fejlett lótartásának korából maradhatott fenn.