Álmatlanság látása, A melatonin 4 megdöbbentő mellékhatása | Well&fit
Az agy éberségét fokozó hálózat
Fotó: Shutterstock A felfedezés utat nyithat az alvászavarok kezelése és új típusú altatók fejlesztése felé. A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát — közölte honlapján az MTA.
A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg — teszik hozzá. Az agy éberségét fokozó hálózat A cikk szerint számos olyan állapota van az álmatlanság látása, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk —izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan — a dolgokhoz.
Kezelhetővé válhatnak az alvászavarok
A magyar kutatók felfedezése szerint igen. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely erre szolgál, sőt szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásában is.
Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található. Ez álmatlanság látása olyan agyterület, ahol az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik.
Ezek az információk a testből, továbbá az agy ősibb, mélyebb területeiről érkeznek a talamuszba, úgynevezett felszálló idegpályákon. A magyar kutatók által felfedezett idegsejthálózat álmatlanság látása kap az összes ilyen felszálló idegpályától. A hálózat az így begyűjtött jeleket összegzi, majd információkat küld az agy legfejlettebb része, az előagy legkülönbözőbb területeire.
Ez a hálózat igen érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Bármire, ami szokatlan, ami reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív.
- Szemgyakorlatok - a látás javítása
- Súlyozott takaró – tényleg olyan hasznos, amilyennek mondják? | Marie Claire
- Gondjai vannak az elalvással?
Ez pedig a biológusok tágabb értelmezésében maga a stressz. Kezelhetővé válhatnak az alvászavarok Az MTA kutatói megvizsgálták az újonnan felfedezett hálózat működését az alvás-ébrenlét összefüggésében is, egereken végzett ébresztéses kísérletekkel. A hálózat aktiválásával sikerült is felébreszteni a kísérleti állatokat, az ébredés mértéke attól függött, hogy milyen hosszan aktiválták a hálózatot.
A rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki, hiszen most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, melynek legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, emellett pedig részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában.
Elképzelhető tehát, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra. Így ha valamiképpen befolyásolni lehetne a hálózat működését, talán kezelhetővé válnának az alvászavarok, és a természetes alvás jellegzetességeit jobban visszaadó, újfajta altatókat fejleszthetnének álmatlanság látása. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő kutatócsoport a következő lépésben ezt szeretné vizsgálni: optogenetikai módszerrel gátolják majd a hálózat működését, és megfigyelik, hogy ezzel kezelhetővé válik-e az egerek stressz álmatlanság látása alvászavara.
Ha igen, a gyógyszerkutatókon a sor, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne ezt a gátlást egy gyógyszerhatóanyaggal is elérni.
Mucsi Blanka Central Médiacsoport Zrt. Reggeltől estig rohanunk, dolgozunk és stresszelünk, talán még soha nem voltunk annyira távol a természetes bioritmusunktól, mint most. Nem csoda, álmatlanság látása az álmatlanság az emberiség közel ötven százalékát érinti. Az alvási nehézségek okait először önmagunkban kell keresni, de ha nem találjuk meg, hogy mi okozza az álmatlanságot, akkor jobbnál jobb segédeszközöket tudunk igénybe venni. Ezekhez hasonlóan a súlyozott takaró, bár borsos az ára, szintén csodákat ígér, ha forgolódva töltjük el az éjszakákat.
Mátyás Ferenc aki éppen a NAP támogatásával alapította meg saját kutatócsoportját az MTA TTK-ban az egerek agyszövetének anatómiai vizsgálatát végezte, kísérletesen vizsgálta az e sejtekből kiinduló axonok elágazásait és szinkronaktivitását, álmatlanság látása kollégájával, Kocsis Kingával álmatlanság látása a kalretininsejtek aktivitását a szabadon alvó egér agyában. Acsády László nevéhez köthetők az optogenetikai kísérletek, melyben legfőbb segítsége Komlósi Gergely volt, és az emberi szövetminták vizsgálata, amit Dávid Csaba végzett.
