Széles pupilla látásélessége
A szemnyomás megítélése tapintással még igen nagy gyakorlattal is csak hozzávetőlegesen lehetséges. Az eljárás során a beteg két szemét hasonlítjuk össze, esetleg saját szemünk tónusa szolgál referenciaként.
A beteg nyitott szemmel lefelé néz, mi két mutatóujjunkat egymás mellett a felső szemhéjra helyezzük, többi ujjunk a homlokon, illetve a halántékon támaszkodik. Az ún. A szemnyomás megítélése Schiötz-tonomé- terrel Impressziós tonometria. A szemet érzéstelenítjük, a beteget jól hátradőlve vagy fekve egyenesen felfelé nézetjük, és a Schiötz-tonométert a corneára illesztjük.
Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához. Ez a legdifferenciáltabb, a legnagyobb hatótávolságú, a leggyorsabb adatátvitelt biztosító és a legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező érzékszervünk.
A tonométerben tengelyben mozgó dugattyú a szembel- nyomástól függően nyomja be a corneát. Az impresszió mértéke az eszközön lévő skálán leolvasható, de a nyomás Hgmm-ben csak megfelelő táblázaton olvasható le. A tonopen elnevezésű miniatürizált elektronikus készülék alkalmazása az applanációs elvet használja ki.
Hazai elterjedését viszonylag magas ára gátolja, pedig lágy kontaktlencsét viselő betegeken is alkalmazható. Méréskor a szemrés feltárása sem szükséges. A 21,0 Hgmm-es tensio tekinthető a fiziológiás szemnyomás felső határának. Már gyanú esetén széles pupilla látásélessége fontos szemorvos véleményét kikérni.
A pupilla vizsgálata A pupilla az ép szemben kerek, centrális és a túloldalival egyenlő. A pupilla fényreakciója során megvilágítás hatására beszűkül. Ez tulajdonképpen a direkt fényreakció, amelyet úgy vizsgálunk, hogy lehetőleg természetes fényben mindkét szemet letakarjuk, és néhány pillanat várakozás után hol az egyik, hol a másik szemről vesszük le kezünket. Közben figyeljük a széles pupilla látásélessége kapott oldalon a pupillaszűkületet.
Mik a szemsérülések?
Az indirekt fényreakció alatt azt figyeljük meg, hogy a megvilágított szemhez hasonlóan összeszűkül-e a túloldali, az eltakart pupilla. A vizsgálat úgy széles pupilla látásélessége, hogy az egyik szemet beárnyékoljuk, de csak annyira, hogy a pupillát megfigyelhessük. A másik szemet letakarjuk. Ezt a takarást hirtelen megszűntetve figyeljük a beárnyékolt szem pupillájának reakcióját.
A direkt fényreakció kiesése a pupillareflex effe- rens, az indirekté az széles pupilla látásélessége szár károsodására utal. A két pupilla eltérő tágassága esetén anisocoriáról beszélünk. Mind a szűkebb, mind a tágabb oldal lehet kóros.
széles pupilla látásélessége
Az emberi szem és a látás
Az érintett oldalon azonban a pupilla fényreakciója renyhébb. A konvergenciareakció a pupilla közelre nézéskor bekövetkező szűkülete. Úgy vizsgáljuk, hogy a beteget előbb széles pupilla látásélessége, majd szeme elé, kb.
Közben megfigyelhető a pupilla szűkülete. A szemzárási reakciót úgy mutatjuk ki, hogy ujjainkkal igyekszünk megakadályozni páciensünk szemhéjzárását.
Az így nyitott szemrésben megfigyelhetjük, hogy a pupilla szűkül. Tág pupillát mydriasis okozhat a n. A szűk pupilla miosis akkor bír jelentőséggel a féloldalon, ha a korábbi állapothoz képest új keletű.
Ilyenkor felvetődik Horner-szindróma vagy Argyll- Robertson-pupilla gyanúja. Szemtükrözés ophthalmoscopia A szemfenék csak abban az esetben látható, ha a pupillán át bejutott fény a szemfenékről visszaverődve a vizsgáló szembe jut. Ez az alapja a szemtükrözésnek. A törőközegek átvilágítása Szemtükörrel kb. A vörös visszfény kitölti a pupilla területét.
Navigációs menü
A fénysugár irányát, illetve a visszfényt a tükör nyílásán át vizsgálhatjuk. Ha valamelyik törőközegben homály van, akkor a vörös visszfényben gyengülés, kiesés következik be. A páciens vizsgálat közben különböző irányba tekint. A szem forgáspontja előtti homályok a szemmel azonos irányba, a szem forgáspontja mögöttiek azzal ellentétesen mozdulnak.
Az elektromos szemtükör arra is alkalmas, hogy fokális fényben vizsgáljuk meg a szem elülső részeit. A corneában, a csarnokban és a lencse elülső széles pupilla látásélessége lévő homályok nagyon jól kimutathatók ezzel az eszközzel. A fokális fénnyel való vizsgálat során szemből, illetve oldalról világítjuk meg a szemet. A szemtükrözés előtt minden esetben érdemes alkalmazni ezt a módszert, mert a szemfenéki vizsgálatot gátló, zavaró homályok időben felfedezhetők.
A szemfenék csak akkor látható élesen, hogyha a páciens és a vizsgáló orvos egyaránt emmetropiás, illetve hogyha a szemtükör úgynevezett Recoss-korongján a beteg és az orvos fénytörési hibájának, matematikai összegét beállítjuk. Ezt követően éles képet a szemfenékről akkor kapunk, ha sem az orvos, sem a páciens szeme nem alkalmazkodik.
Egyenes képben a szemfeneket körülbelül tizenötszörös nagyításban széles pupilla látásélessége. A nagyított kép azonban viszonylag kis területű, kb. Ha azonban jól kitágítjuk a pupillát, ezzel a módszerrel is a perifériáig, körülbelül az ora serratáig tekinthető át a fundus.
Az egyenesben való tükrözés alkalmas arra is, hogy a szemfenéken mutatkozó nívókülönbségeket megítéljük. Egy dioptria körülbelül 0,3 mm magasságbeli különbségnek felel meg. Így például, ha egy promineáló képlet csúcsát állítjuk be élesre, a leolvasott diopt- riaérték nagyobb, mint a szomszédos retinaterületek dioptriaértéke. A különbségből megkapható milliméterben is a promineáló képlet megközelítő magassága. Egyenesben való szemtükrözés Szemtükrözés fordított képben indirekt ophthalmoscopia Bonyolultabb, nagyobb gyakorlatot igénylő eljárás.
Segítségével fordított állású képet látunk. Egyenesben való szemtükrözés ezáltal lecsökken.
Keratoconus
Amennyiben áttekintő képre van szüksége a szemorvosnak, akkor ezt a módszert mégis érdemesebb alkalmazni. Előnye az is, hogy a binokuláris szemtükörrel a szemfenék térbeli viszonyai jól értékelhetők.
A szemfenék képe A szemfenék fundus oculi színe világosvörös, narancsvörös, rózsaszínes. Ezt a színt a chorioidea choriocapillaris rétegének színe és ennek a pigment- epitheliumon való áttűnése okozza. A nagyobb chorio- ideaerek csak akkor tűnnek fel, ha kevesebb a festék a pigmentsejtekben.
Ha a pigmenttartalom a pigment- epithelben nagyobb, a fundus vörös színe sötétebb. A szemfenék képleteit a következő sorrendben vizsgáljuk: papilla, erek, macula, retina. A papilla nervi optici a szemfenék nasalis oldalán, a centrumtól kb. A látóidegfőnek a színét, határát, nívóját és alakját vizsgáljuk. A rózsaszín papilla kerek, kombinációs látássakk fejlesztése függőlegesen kissé ovális, a retinával azonos nívóban van, határa jól követhető, nasalisan kissé elmosottabb lehet.
Nem ritka, hogy a papilla temporalis felének színe normális körülmények között is halványabb.
A szem eredetű fejfájások okai a következők lehetnek: Heveny glaukoma Fénytörési hiba Szemizom-egyensúlyzavarok, intermittáló vagy bénulásos kancsalság A szemészeti eredetű fájdalmak jelentősége jelentősen túlbecsült, és a fejfájást gyakran hozzák kapcsolatba a látással. A fejfájás nélküli csoportban a szemészeti rendellenességek előfordulási gyakorisága nem bizonyult kisebbnek. Olyan betegek is a fejfájás csökkenéséről számoltak be, akik sík üveget kaptak. Az a tény, hogy a szem eredetű fejfájások lényegesen ritkábbak, mint ahogy azt általában vélik, nem csökkenti a szemészeti vizsgálatok jelentőségét, a fejfájásban szenvedő betegek széles pupilla látásélessége. A szem eredetű fejfájásokat a következőképpen osztályozhatjuk: Az egészséges szem anatómiai és fiziológiai rendellenességével kapcsolatos fej fájások A szem betegségeit kísérő fejfájások Szemtüneteket okozó nem szemészeti eredetű fejfájások 1.
A papilla közepén az értölcsér található. Ezt fiziológiás excava- tiónak is nevezzük. Belőle lépnek ki a vörös, világosabb artériák és a mélyvörös, bordóba hajló vénák. Az értölcsér gyakran kötőszövetesen kitöltött. Az artériák és vénák aránya Az erek átlátszóak, amit mi látunk, az tulajdonképpen a véroszlop.
Ha az erek fala valami módon megfigyelhetővé válik, ez kóros körülményekre utal. A retina érhálózatának kóros elváltozásai többnyire belbetegségek szövődményeként jelennek meg a szemfenéken. Ezen elváltozások pontosabb megítélését a fluoreszcein-angiographia teszi lehetővé l. Retinaszerte, különösen a fiatalok szemfenekén, csillogó reflex figyelhető meg.
Ez a reflex igen határozott az erek gerincén és fiatalok centruma körül. Ritkán a papilla temporalis szélén egy vékony ér, az arteria cilioretinalis lép ki. A centrum, a macula lutea sárga folt körülbelül 3,0 mm átmérőjű, a fundus színénél valamivel vörösebbnek ható, vízszintesen ovális terület. Sárgás színe csak vörösmentes fényben figyelhető meg.
Belgyógyászati diagnosztika
A macula közepén a retina felszíne behúzódik, ez a széles pupilla látásélessége centralis, amelynek közepén a foveolát csillogó, pontszerű reflex jelzi. A retina elváltozásai — pigmentatiók, vérzések különböző lerakódások, degenerációk — elhelyezkedésük, színük és alakjuk szerint írhatók le. Papillaoedema A papilla n. A megemelkedett koponyaűri nyomás miatti látóidegfő-duzzanat az agydaganatos esetek kb.
Papillaoedema A kiteljesedett elváltozás legfontosabb jellemzői az elmosott határú, beemelkedő szélű és felszínű, hype- raemiás papilla, kanyargós vénákkal és kapillárisokkal, vérzésekkel a közvetlen környezetében. Az elváltozások kevésbé kifejezettek az oedema kezdetén. Súlyos hypertoniában és pseudotumor cerebri esetén is jellemző a papilla oedemája. Röntgenvizsgálat Kétirányú orbita- és koponyafelvételt használunk csonttörés kimutatására.
Idegentest lokalizálása a kétirányú orbitafelvétel segítségével is lehetséges. Viszonylag pontosan megítélhető fém idegentest elhelyezkedése és nagysága. A szemet jobbra, balra, le- és felfelé nézetve, a szemgolyóban való széles pupilla látásélessége is következtethetünk.
A szemtükri kép alapján a gyulladásos látóidegfő nehezen különíthető el az oedemástól, bár az utóbbi gyakran kétoldali. Fontosabb differenciáldiagnosztikai jel azonban papillitisben a jelentős funkció- látás- romlás. Atrophia nervi optici Halvány, gyakran fehér, éles határú papillával, funkcióromlással jellemzett elváltozás. Olyan folyamatok okozzák, mint neuritis optici, tartós papillaoedema, az ideg compressiója tumor vagy trauma miatt, ischaemiás opticoneuropathia és glaucoma.
Képalkotó eljárások a szem vizsgálatában Ultrahangvizsgálat MHz frekvenciájú ultrahangnyalábot a szembe bocsátva, a szem akusztikailag eltérő közegeinek határáról echók verődnek vissza. Ezek az echók kimutathatók és a B-képes vizsgálattal jól jelzik a szem anatómiáját is.
Általában elmondható, hogy az üvegtesti térben megjelenő echó valamilyen patológiás jelenséget takar. Sűrű, pontszerű echók az üvegtesti térből általában vérzést, endophthalmitist, degenerációkat széles pupilla látásélessége. Lemezes echók üvegtesti leválást, ablatio reti- naet, chorioidealeválást mutatnak. Széles pupilla látásélessége szövet képét leginkább tumorok adják.
Intraocularis, illetve orbitalis elváltozásokat kimutatandó, nem szemészeti célú széles pupilla látásélessége is hasznos tájékozódást folytathatunk! Doppler-ultrahangvizsgálattal a carotis áramlási viszonyait ítélhetjük meg. Kombinált vizsgálatokat tesz lehetővé a duplex-echographia, amikor B-képes és Doppler-vizsgálat végezhető a készülékkel.
Az orbita és a szem vizsgálatára jobban megfelel a color Doppler-ultrahangvizsgálat. A color velocity-imaging technikával a vérkeringést vizsgáljuk. Így a szem felszínétől 5 mm mélységig nagy felbontással vizsgálható az elülső segmentum és eltérései.
CT MR CT segítségével nem fém idegentest kimutatása is széles pupilla látásélessége, ugyanakkor az orbita elváltozásainak lokalizálása korábban nem ismert pontossággal biztosítható.
A sérült szemgolyó és orbita vizsgálatának legfontosabb radiológiai módszere. MR segítségével az orbita elváltozásai, elsősorban tumorai ítélhetők széles pupilla látásélessége. Fluoreszcein-angiographia Az érpályába juttatott festék a szemfenék ereiben is megjelenik.
A legjobban használható a fluoreszcein. Megfelelő szűrőket alkalmazva elsősorban a retina és a chorioidea, ritkábban az iris ereinek vizsgálatára alkalmazzuk.
Az erek lefutása, vastagsága, az érfalak esetleges kóros áteresztése, kóros érformációk, oede- ma jól megmutatkozik. A retina és az érhártya elváltozásai, degenerációk, daganatok, gyulladások kellő gyakorlattal elkülöníthetők.
Drágább és ritkábban használatos eljárás a chorioi- dea ereinek vizsgálatára az indocianinzöld- ICG- festés. Szemizom-bénulások agyidegkárosodásokban, szemmozgás- zavarok Nervus oculomotoricus bénulás A n. Mindemellett a m. Az ideg bénulását ptosis, lefelé és kifelé tekintő szemgolyó, tág pupilla és az alkalmazkodás hiánya jellemzi.
Trauma, érbetegségek, aneurysma, tumor okozhatja. Nervus trochlearis bénulás A n. Bénulása miatt az érintett oldalon elmarad a befelé és lefelé mozgás.
