Szemlátomás a színházi

Bejegyzés navigáció

Author: theaterman Published Date:  Spread the love Ismét egy különleges színházi élmény részese lehettem a Trojka Színházi Társulásnak köszönhetően. Neveik számomra önmagában garanciát jelentettek arra, hogy fantasztikus élményt fog nyújtani az előadás. És ahogyan korábban a Cseresznyéskert esetén melynek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ad szemlátomás a színházi is az volt az érzésem belépéskor, hogy egy exkluzív esemény részese vagyok.

Nem nézőnek, inkább vendégnek éreztem magam. A gondos szervezés és a remek helyszín már önmagában ad egy pluszt az estének. Ráadásul a nézőtér nem túl nagy, így valóban szerencsésnek érzi magát, aki be tud jutni erre az előadásra. Kezdéskor Soós Attila —a tőle megszokott módon- néhány szabad szóval üdvözli a nézőket, kicsit képbe helyezve őket az estéről. Nekem például ez nagy segítség volt, mert szemlátomás a színházi műfaji meghatározás miatt —és szemlátomás a színházi először láttam- volt egy félelmem, hogy táncszínházi produkciót fogok látni.

Látásélesség 1 5 nincs bajom és szeretem is, de aznap este kifejezetten ki voltam éhezve a prózára. A rendező a bevezető mondataival el is oszlatta kételyeimet. Elmondta: szemlátomás a színházi, lesz szöveg is.

Mindenevő évad

A csodás helyszín, a családias légkör hamar oldotta a nézőket: mosolyogtam, amikor a rendező kezdeti instrukcióit a mellettem ülő hölgyek tanácstalansággal fogadták. Ami végül is igaz.

Persze az is nyilvánvalóvá vált, hogy ők is először látják az előadást. A kezdés erős: betoppan Kulka János, mint nagyapa és csak ennyit mond: Ezek teljesen hülyék.

Óriási rovarok - kiállítás a Globe színházban: A Molotov-bőrfutrinka paktum

Majd a gyerekek bemutatása következik: egy nő és egy férfi. A férfi nős, kétgyermekes családapa.

• Bernd Stegemann: A posztdramatikus színház után - av-multitours.hu
• Magyar színháztörténet I. – / 1. A SZÁZAD VÉGÉNEK MAGYAR DRÁMA- ÉS SZÍNHÁZELMÉLETE
• Idézetek - színházi
• A színműveket már el-elnélkülözték koronként.

Ez eddig idilli. Csakhogy hamar kiderül, szeretője is van, és ennek a kapcsolatnak is van gyümölcse: egy kisfiú.

A nagyapa lánygyermeke szintén tapasztalt már párkapcsolati téren: férjnél volt, de férje már tizenhárom éve elhagyta. És a nő nem igazán tudja ezt feldolgozni. A szobában talált pókkal azonosítja a volt férjet és azon agonizál: agyoncsapja-e, vagy sem. És mivel okozna neki nagyobb fájdalmat.

Bernd Stegemann: A posztdramatikus színház után A Theater heute Szűk tíz évvel ezelőtt jelent meg Hans-Thies Lehmann a Posztdramatikus színház című műve, amely rövid időn belül alapvető kézikönyvvé vált. Néhány diáknemzedék a maga színháztudományi tanulmányait mindmáig ezzel a könyvvel kezdte, és részben vele fejezte be. A könyv, amelynek címe egyfajta esztétikai álláspont jelszavává vált, nyilvánvaló vonzerővel bír.

És bepillantást nyerünk a két fiúunoka történetébe is. Akik szintén nem túl szerencsések a szerelemben. Egyikük valójában a fényekbe és zenébe szerelmes.

És hiába akarja átadni, megélni a párjával ezeket a kissé elvont gyönyöröket, a lánynak szemlátomást sokkal inkább hús-vér férfi-nő kapcsolatra lenne szüksége.

Amúgy az tényleg brutális és fájdalmas tud lenni, amikor valaki igazán mélyen át akar adni valami számára kiemelten fontosat a másiknak, aki csak értetlenül áll az egész előtt… A másik fiú pedig sokáig boldognak és kiegyensúlyozottnak tűnik, de párja egy szép estén kínzó részletességgel avatja be titkába, nevezetesen, hogy mennyire vonzódik egy másik férfihoz és kívánja.

Jogos a nagyapa meglátása? Teljesen hülyék? Egytől egyig… Azt gondolom, az előadás tűpontos kórképet ad napjaink párkapcsolati és házassági viszonyairól.

Megismerkedünk, különböző mélységekben összekötjük az életünket. Aztán egy idő múlva eldobjuk, megunjuk egymást. És pont az az érdekes, amire talán mindenki keresi a választ, és ami a darabban sincs benne: hogy ebben a bizonyos, szerelem és elmúlás közt eltelő időben mi történik?

Metz Katalin HOL tart ma a magyar színművészet? Társadalmi-történelmi összetevői éppúgy meghatározzák, mint közismerten szűkre szabott anyagi feltételei, és, mindenekelőtt esztétikai, kultúrtörténeti háttere. Sajnos, nem büszkélkedhetik olyan múlttal, mint teszem azt, az angol színházi élet. Leegyszerűsítés volna azt állítani, hogy ott tart mert ott tarthatahol a polgári demokrácia Magyarországon.

Vagy mi nem történik? Szóval, hogy van-e élet a halál előtt? Szemlátomás a színházi részben azt üzente a darab, hogy emberek vagyunk, esendők, hibázunk, változunk. Másfelől gondolkodásra késztet olyan tekintetben, hogy mit lehet tenni azért, hogy ezek az elválások, megunások, váltások, csalfaságok, szív-szétzúzások szemlátomás a színházi legyenek.

Account Options

Talán csak egyet: rengeteget melózni rajta, érte. Ami szépnek indul, csak akkor maradhat egészséges, ha folyamatosan és fáradhatatlanul tesz érte mindkét fél. És ez a kulcs: mindkettő. De ha ez a lavina elindul, már nincs visszaút. Ez pedig főleg bizalmi kérdés.

Amikor benne vagyunk egy társas helyzetben és ez nem csak a párkapcsolatra vonatkozik, hanem bármilyen, bizalmat feltételező emberi kapcsolatracsak a magunk részét ismerjük.

Csak önmagunkról tudhatjuk, hogy maximálisan benne akarunk-e lenni. Sejtésünk sem lehet róla, hogy a másik hogy gondolja, hogy érzi.

A Theater heute 2008. októberi számából

De tegyük fel: ugyanígy. Akkor sincs garancia rá, hogy akár nála, akár nálunk nem indul el változás. Mégis, ha két ember komolyan gondolja egymással, a kellő energia befektetésével talán elkerülhető a bomlás. Hiszen mindenkinél van több és felszerelés a látáshoz. Ha csak használjuk és eldobjuk egymást, előbb-utóbb mi is elhasználódunk.

Ugyancsak a Kokoro szállította a nemrég a Globe-ban riogató három dínót, akik a tömeghatás minimális volta miatt inkább felháborodást váltottak ki. A jelenlegi felhozatallal szemlátomást mindenki meg van elégedve.

Megérkezni nem fogunk sosem. Vagy túl későn… Szemlátomás a színházi ebben az előadásban vázolt párkapcsolati helyzetekben valaki a szükséges melót nem tette bele. Valamelyik, vagy talán mindkét fél hibázott. Vagy túl hamar adta fel. Talán a kommunikáció maradt el, talán csak félreismerték egymást.

Bernd Stegemann: A posztdramatikus színház után

És a darab a szakítás-típusok legkegyetlenebbjét is előveszi: amikor az egyik fájó részletességgel meséli el a másiknak, ahogy beleszeret egy harmadikba.

Ennél kegyetlenebb nincs. Belesajdul a szív. Az egyik biztosan. Mert józan ésszel azt gondolnánk: ha már szakítás, legyen gyors.