Az embernek van látása
Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének.
Tóth Balázs A szemünk trikromát, vagyis háromféle csap érzékeli a kék, zöld és piros színeket. Az állatvilágban azonban gyakori a tetrakromát szem, a legtöbb madárnak és néhány hüllőnek, rovarnak ilyen szeme van.
Ezeknek a fajoknak a szemében a fentieken túl egy ultraibolya vagy sárga fényre érzékeny csap is megtalálható, és ez értelemszerűen jobb látást eredményez.
A tetrakromát szem millió különböző színt lát.
- A kutya és az ember látása közötti eltérés | National Geographic
- Látás – Wikipédia
Emberekben is előfordul a tetrakromácia, ám ezt nem olyan egyszerű kimutatni, mint a színvakságot. A látási tesztek nem azokra a hullámhosszokra vannak beállítva, amelyeket a négy színcsatornával rendelkező emberek érzékelni tudnának.
Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát.
A több szín feldolgozása mögött álló idegrendszeri mechanizmus még nem teljesen ismert, egyes elméletek szerint ez nagyban függ az agy bedrótozásától. Az emberekben a vizuális jelfeldolgozás egy része a retina idegsejtjeiben történik, azt viszont még nem sikerült kideríteni, hogy miután elhagyta a jel a szemet, az agy képes-e kezelni az extra színcsatorna információit.
Fotó: Dan Kitwood Egy feltételezés szerint ahhoz, hogy valaki ki tudja használni a tetrakromáciát, megfelelően kell edzenie az agyát, hogy odafigyeljen a színekre. Ez a világ egyik leghíresebb tetrakromát embere, Concetta Antico esetében például adott volt, hiszen a az embernek van látása hétéves kora óta fest, mindig is lenyűgözték a színek.
Róla ben állapították meg , hogy valóban teljesen tetrakromát. A tudósok úgy sejtik, hogy a két X kromoszómával rendelkező embereknél fordulhat elő tetrakomácia, mert a színlátáshoz kapcsolódó kétféle csap — a zöldé és a pirosé — génje ezen a kromoszómán található meg.
Az X kromoszóma mutációja eredményezheti azt, hogy valaki több vagy éppenséggel kevesebb színt lát. A nők, mivel két X kromoszómájuk van, az egyiknek a mutációja miatt a fény eltérő hullámhosszára is érzékennyé válhatnak. A férfiaknál azonban éppen emiatt gyakoribb a genetikai eredetű színvakság, hiszen alapvetően csak egy X kromoszómával érzékszervi rendszerek látása, és ha azon keletkezik mutáció, nincs ott egy másik X, hogy korrigálja a az embernek van látása.
Ma is tanultam valamit Most együtt csak forintért!
