Kombinációs látás kialakítása a sakkban

A kreatív potenciál érvényesülését alapvetően meghatározhatják a korábban már többször kiemelt környezeti kombinációs látás kialakítása a sakkban, köztük a vizsgált személy családjának szocioökonómiai jellemzői. Erről számolnak beZigler és munkatársai egy es tanulmányukban. Gazdaságilag előnyös és hátrányos helyzetű, nyolc-kilenc éves tanulókat összehasonlítva azt kapták, hogy az egyik társadalmi osztályból származó gyerekek nem bizonyultak konzisztens módon kreatívabbnak, mint egy másik társadalmi osztályból származók.

A hátrányos helyzetű gyerekek jobb teljesítményt nyújtottak azon feladatokban, amelyek elsődlegesen a válaszok számától függtek pl. Az előnyös helyzetű gyerekeknél inkább a válaszok minősége volt kiemelten jó. A hátrányos helyzetű gyerekek feltehetően kevéssé gátoltak, kevéssé félnek a kudarctól, s ezért viszonylag több, kevésbé jó minőségű választ adnak.

Valószínűleg többre értékelik a motoros képességeket és a koordinációt, az ilyen típusú feladatok kombinációs látás kialakítása a sakkban ismerősebbek és kedvezőbbek. Úgy tűnik, hogy egy nehéz feladattal szembekerülve hajlamosabbak segítséget kérni, mint az előnyös helyzetben lévők.

Utóbbiakat sokkal szigorúbban szocializálják a függetlenségre. Kíváncsibbak voltak, énbiztonságuk nagyobb volt a feladatokhoz való hozzáállásnál, s érdekelte őket, milyen minőségű válaszokat adnak az egyes feladatokban.

A hátrányos helyzetűek spontánok, flexibilisek voltak a problémák megoldásában, biztosak motoros képességeikben, s még kudarc esetén is folytatták a feladatok elvégzését.

A tipikusan előnyös helyzetű diákok jól teljesítettek, de szorongtak. A jó teljesítményért tehát megfizettek: elvesztették spontaneitásukat, nem mertek szembenézni saját hibáikkal.

A szocializációs nyomások és elvárások eredményezik a problémákhoz való ilyesfajta közeledést, ami óhatatlanul túlzott konformitáshoz vezet. Ezzel szemben a tipikusan hátrányos helyzetű gyerekek — bár spontán és flexibilis problémamegoldók — komoly önbizalomhiánnyal küzdenek a vizsgálat tanúsága szerint.

Állomások és mérföldkövek A sakk képességfejlesztő hatásainak kutatása külföldön és Magyarországon Évszázadok óta ismert, hogy a sakk sokoldalúan fejleszti a gondolkodást, erőteljes hatást gyakorol a kognitív struktúrák alakulására, az alternatívákban történő gondolkodás fejlődésére, a kombinációs készség kialakulására. A szerző tanulmányában egyrészt arra vállalkozott, hogy történeti áttekintést adjon arról, milyen módon vizsgálja a pszichológia a Bevezetés Napjainkban mind több területen érzékelhetők a tanulás, a kutatás, a művelődés és a sakkozás együttműködésének előnyei. Játék és tudomány kapcsolata alighanem a teljesítménymérésben és a képességfejlesztésben, továbbá a mesterséges intelligencia területén, azaz az informatikában gyümölcsözik leginkább, ám a sakk szellemi horizontot tágító hatása túlterjed ezen.

Úgy tűnik továbbá, hogy a kreativitás viszonylag stabil emberi jellemzőnek tekinthető. A kisiskoláskorban mutatott jobb teljesítmény a serdülőkorban, sőt a felnőttkorban is megmarad.

1. Léptékű betűk a látáshoz
2. A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata | Pedagógiai Folyóiratok
3. Бросив свои труды, Элвин мрачно уставился на прямоугольник, который он старался заполнить прекрасными образами.

Kogan és Pankove  magas korrelációt mutatott ki a különböző életkorban elért pontszámok között. A motiváció Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az emberi tevékenység motívumainak jelentősége.

A motiváció gyűjtőfogalom, minden belső cselekvésre, viselkedésre késztető tényezőt magában foglal. A cselekvés forrása, előidézője, egy meghatározott cselekvésre való tudatosult ösztönzés. A motiváció úgy alakul ki, ahogy az ember figyelembe veszi, értékeli, mérlegeli azokat a körülményeket, amelyek között él, tudatosítja magában az eléje tűzött célokat és az ezekhez fűződő viszonyát.

A motiváció Fraisse szerint erőelv, amely a szervezetet egy bizonyos cél elérésére mozgósítja.

A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata

Pieron meghatározásában viszont a viselkedés alkalmazkodásbeli iránya. Pavlov értelmezésében az agykéreg uralkodó ingere, amely belső szükségletek és a külső ingerek szintéziseként jön létre. A motiváció — Kozéki értelmezésében — a tevékenység rugója, az a belső feszültség, amely a személyiséget arra készteti, hogy erőfeszítéseket tegyen adott szükségletei kielégítése érdekében.

A kreatív potenciál érvényesülését alapvetően meghatározhatják a korábban már többször kiemelt környezeti tényezők, köztük a vizsgált személy családjának szocioökonómiai jellemzői. Erről számolnak be Zigler és munkatársai egy es tanulmányukban.

Mindezek által a személyiség egész problematikájának, a személyiség fejlődésének és fejlesztésének központi kérdése. A motivációnak potenciális oldala maga a motívum, aktív oldala pedig a motiváció.

Minél erősebb egy motívum, annál könnyebben lehet aktivizálni. Allport  olyan nagy jelentőséget tulajdonít a motivációnak, hogy szerinte a személyiség bármely elmélete a motiváció analízise körül forog.

A filozófusok és pszichológusok már régen feltételezték, hogy egy adott magatartási forma milyenségét, kitartó vagy átmeneti voltát különböző motívumok határozzák meg.

Ezt a fogalmat használták évtizedeken át az emberi célok, törekvések, indítékok megjelölésére is.

Я тщательно просею свои воспоминания, редактируя их и вымарывая из сознания те, которые мне не захочется сохранить. Затем я войду в Зал Творения -- через дверь, которой ты еще не. Это дряхлое тело перестанет существовать -- так же как и само мое сознание. От Джизирака не останется, ничего, кроме целой галактики электронов, вмороженных в сердцевину какого-то там кристалла.

A motiváló tényezők szerepét a legkülönbözőbb irányzatok tanulmányozták és tartották fontosnak, így a behaviorizmus, továbbá Lewin iskolája, különösen pedig a mélylélektan. Bármennyire is különbözőek ezek az irányzatok, s bármennyire is eltérően értelmezték magát a motivációt és szerepét, egyvalami mindig közös maradt bennük: a motiváció szembeállítása a tevékenység objektív feltételeit képező külvilággal.

A speciális emberi motívumok tanult jellege nem jelenti azt, hogy nem válhatnak funkcionálisan autonómmá.

Állomások és mérföldkövek

Ismert tény, hogy egyes tanult hajtóerők, illetve az általuk motivált magatartás tartósan fennáll, mások viszont könnyen befolyásolhatók, illetve kiolthatók.

A tanulás folyamatainak laboratóriumi vizsgálata során kombinációs látás kialakítása a sakkban vált, hogy a környezeti inger és a szervezet válasza közé ékelten egy olyan, a közvetlen megfigyelés számára egyáltalán nem vagy alig hozzáférhető folyamat van, amely a tanulás létrejöttének feltétele. A motivációs elméletek fejlődésének első szakaszában azt tételezték fel, hogy a drive melynek a motiváció egy általánosabb jelentésű szinonimája a szervezet életfontosságú funkcióinak az optimumtól való eltérésekor, azaz főként hiányállapotokban fellépő impulzusok hatására létrejövő sajátos izgalmi állapot, amely a hiány megszüntetését célzó aktivitásra készteti a szervezetet.