Vizuális eltérés a tanulás során
Diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolai tanulók idegennyelv-tanulási stílusait és stratégiáit hasonlítják össze és elemzik a szerzők az idegennyelv-tanuláshoz kapcsolódó kérdőívek LCPC, SILL segítségével. Az első részben áttekintik a diszlexiások idegennyelv-tanulásának jellegzetességeit és nehézségeit, valamint röviden ismertetik az utóbbi években népszerűvé vált nyelvtanulási stílusok és stratégiák kutatásának szakirodalmát. A második részben a vizsgálat célját, az alkalmazott vizsgálati módszereket, eljárásokat, a résztvevők jellemzőit és vizuális eltérés a tanulás során vizsgálat körülményeit mutatják be.
Az eredmények vizuális eltérés a tanulás során során képet kaphatunk a mintában szereplő diszlexiás és nem diszlexiás gyerekekre, valamint az egyes idegen nyelvek esetünkben német és angol elsajátítására jellemző tanulásmegközelítési módokról és a nyelvtanulási stratégiák használatáról. Bevezetés A tanulási zavarok terápiájának jól kidolgozott, összetett folyamatában még nem elterjedtek a diszlexiás, diszgráfiás gyerekek idegen nyelvi megsegítését célzó programok. Mivel azonban a tanulási zavarral küszködő tanulók többsége részt vesz az idegen nyelvi tanórákon, a nyelvtanárok számára is szükségessé válik olyan speciális ismeretek és módszerek elsajátítása, amelyek birtokában hatékonyabban segíthetik az ilyen problémákkal küzdő gyerekek nyelvtanulását.
Ehhez szeretnénk hozzájárulni saját vizsgálatunk bemutatásával, melynek során az idegen nyelvek elsajátításában szerepet játszó tényezők közül a nyelvtanulási stílusok és stratégiák jellemzőit tártuk fel és hasonlítottuk össze diszlexiás és vizuális eltérés a tanulás során diszlexiás felső tagozatos diákok esetében.
A diszlexiás tanulók nyelvoktatása nagy kihívást jelent nyelvtanárnak és nyelvtanulónak egyaránt.
Azok a gyerekek ugyanis, akiknek saját anyanyelvükön nehézséget okoz a beszédészlelés, valamint az olvasás-írás, hasonló problémákkal kerülnek majd szembe az idegen nyelvek elsajátításakor is.
Ennek oka az, hogy az anyanyelv elsajátítása képezi az alapot az idegen nyelv ek megtanulásához, s ha az anyanyelv-elsajátítás feltételét biztosító kognitív folyamatok bármelyike sérült vagy nem megfelelően működik, akkor ez az idegen nyelv tanulása során is vezethet a tanulási zavarra jellemző tünetek kialakulásához Sparks—Ganschow Vagyis kijelenthetjük, hogy a kognitív folyamatok és az egyes részképességek megfelelő működése nélkülözhetetlen a nyelv elsajátításához és helyes használatához.
A részképességzavarok kapcsán a következő deficitek nehezítik leginkább az idegen nyelv elsajátítását: szegényes fonológiai feldolgozási készségek, gyenge rövid távú, illetve munkamemória, szótalálási nehézségek, az auditív észlelés és diszkrimináció nehézségei, a szerialitás auditív, vizuális zavara, zavarok az automatizált cselekvések kivitelezésében, problémák a szintaxissal és a grammatikával.
Kassai Ilona és Vassné Kovács Emőke az anyanyelv oldaláról közelíti meg a nyelvi készségek és a diszlexia viszonyát. A diszlexiát olyan bonyolult nyelvi fogyatékosságnak tekintik, amely minden nyelvi szinten kimutatható.
Jellemző tünetként említik a következőket: az összetett mondatok szerkesztésének és megértésének nehézsége, a nyelvi kifejezőkészség alacsony szintje, a szegényes szókincs, a különböző nyelvi eszközök ragok, jelek, vizuális eltérés a tanulás során bizonytalan használata, feltűnően rossz tagolási készség a szavaknak szótagokra, majd beszédhangokra, fonémákra való bontásának nehézségeia fonémák megkülönböztetésének hiányosságai, a rövid távú verbális emlékezet alacsony szintje.
Nem nehéz belátni, hogy a felsorolt hiányosságok és problémák nagymértékben nehezítik az idegen nyelvek tanulását is.
Műhelymunkák a képességek fejlesztése érdekében
Nézzünk erre néhány konkrét példát! Ha például valakinek gyengék az auditív készségei, akkor a beszédhangok diszkriminációja, valamint az információk hallás útján történő felfogása és feldolgozása nehézséget okoz számára, és ez a probléma az idegen nyelvekkel való találkozás során még inkább jelentkezik. Gond az idegen ajkú beszélő gyors beszédtempójának követése, az összetett mondatok megértése, valamint az elhangzottakból az információk kiszűrése.
A szavak szótagokra, beszédhangokra, fonémákra való bontásának és a fonémák megkülönböztetésének hiányosságai akadályozzák a nyelvi megértést, ami viszont az idegen nyelvi szavak helyes megformálásának és kiejtésének egyaránt akadálya lehet. A feldolgozási folyamatok lassúsága, a szótalálási nehézségek, az automatizált beszéd tevékenységek kivitelezésének zavarai a különféle társas vizuális eltérés a tanulás során jelentősen rontják a szóbeli kifejezőkészséget.
A szintaxissal és a grammatikával kapcsolatos problémák pl. Ha a rövid távú memória gyenge, akkor a szavak, kifejezések vizuális eltérés a tanulás során, illetve a helyes szó megtalálása és emlékezetbe idézése nehézségekbe ütközhet.
Összefoglalásképpen megállapíthatjuk tehát, hogy a beszédészlelés, illetve a beszédmegértés zavara, vizuális eltérés a tanulás során beszédhangok differenciálásának bizonytalansága, a szeriális felismerési és reprodukálási készség gyengesége, a motoros reprodukció nehezítettsége, a rövid idejű verbális és vizuális memória alacsony szintje gátolhatja a diszlexiásokat az idegen nyelvek tanulásában.
Mégis elmondhatjuk, hogy a diszlexiás gyerekek is képesek lehetnek az idegen nyelvek megfelelő szintű elsajátítására, ha nehézségeiket figyelembe véve dolgozzuk ki nyelvtanítási programunkat.
Ezeket két fő csoportba lehet osztani. A vizuális eltérés a tanulás során tényezők közé tartoznak többek között az anyanyelv sajátosságai, a különféle oktatási módszerek, az idegen nyelvi input minősége és mennyisége.
A belső vagy egyéni tényezők közül a leglényegesebbek a nyelvi képességeken túl a motiváció, az intelligencia, bizonyos személyiségtényezők, a tanulásra fordított idő mennyisége, valamint a tanulási stílus és stratégiák. Saját vizsgálatunkban e két utóbbi tényezőre helyeztük a hangsúlyt, s diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolai tanulók nyelvtanulási stílusát és stratégiáit tártuk fel és hasonlítottuk össze speciálisan az idegennyelv-tanuláshoz kapcsolódó kérdőívek segítségével.
A kialakult nyelvtanulási stílusok és a gyakorlatban alkalmazott stratégiák ugyanis nagyban meghatározzák az idegen nyelvek elsajátításának sikerességét vagy sikertelenségét, mely tényezők feltárása a tanulási zavarban szenvedő gyerekek esetében különösen hasznos lehet.
Nyelvtanulási stílusok A tanulási stílus kifejezés az egyén természetes, szokásos és vizuális eltérés a tanulás során információfeldolgozási módozataira utal, melyek állandóak maradnak, tekintet nélkül az információ tartalmára és az alkalmazott oktatási módszerekre.
Mindenkinek megvan a saját, csakis őrá jellemző tanulási stílusa, melynek kialakulását biológiai és környezeti tényezők is befolyásolják. Mivel a tanulási stílus kapcsolódik az észleléshez, a gondolkodáshoz, az érzelmekhez és a viselkedéshez is, érthető, hogy számos meghatározás és modell létezik a fogalommal kapcsolatosan.
A definíciók a preferált érzékszervi modalitástól a kognitív információfeldogozási mintázatokig a tényezők teljes skáláját érintik, míg a modellek tipikusan egy aspektusra összpontosítanak a sok közül, melyek vizuális eltérés a tanulás során az egyén észlelési és információfeldolgozási folyamatait a tananyag elsajátítása során.
A modellek közül az oktatás számára az egyik leghasznosabb a Dunn—Dunn—Price-modellmert ez az egyénre jellemző tanulásmegközelítési módot meghatározó változókat komplexen szemlélteti. Ezen elképzelés szerint a tanulási stílus multidimenzionális jelenség, melynek alakulására ötféle ingercsoport lehet hatással: környezeti ingerek pl.
1. Összegzés - oktatáselmélet és-technológia
A tanulási stílust alkotó elemek közül több kétpólusú, vagyis egy kontinuum két szélén elhelyezkedő végletként kell őket calamus gyökér myopia. Reid szerint a tanulási stílusok három fő osztályba rendezhetőek: kognitív stílusok pl.
A nyelvtanulás hatékonyságát emeli, ha a tanulókban tudatosítjuk tanulási stílusukat, s az egyes típusoknak elmagyarázzuk, milyen módokon tudnak a legeredményesebben tanulni. Emellett azonban az is lényeges, hogy bővítsük tanulásistílus-repertoárjukat az vizuális eltérés a tanulás során ritkábban alkalmazott orientációk megismertetésével és begyakoroltatásával, hiszen a különféle feladatok eltérő megközelítésmóddal teljesíthetők optimálisan.
A leginkább kedvelt tanulásmegközelítési mód feltárása és tudatosítása minden diák számára fontos lenne, de különösképpen a részképességzavarokkal küszködők esetében kellene arra törekednünk, hogy az érzékszervi preferenciához kötődő tanulási stílust megállapítsuk.
Az ő esetükben ugyanis mind a vizuális, mind az auditív információfeldolgozási folyamatok terén léphetnek fel deficitek, s ilyenkor a gyenge részképesség ellensúlyozása érdekében tudatosan kellene támaszkodni az erősebb érzékszervi modalitásra TÁNCZOS Nyelvtanulási stratégiák A nyelvtanulási stratégiák fogalmának meghatározására számos, olykor egymásnak ellentmondó meghatározás létezik.
Az egyén által használt tanulási stratégiák általában tükrözik az illető tipikus tanulási stílusát, de nem minden esetben OXFORD b. Számos nyelvtanulási stratégia létezik attól függően, hogy milyen szűken vagy tágan értelmezzük a stratégia fogalmát.
A nyelvtanulási stratégiák egyik legátfogóbb osztályozó rendszerét Oxford a alkotta meg, melyre alapozva összeállította a SILL-kérdőívet Strategy Inventory for Language Learningmely a nyelvtanulás során alkalmazott stratégiák felmérésére szolgál.
A teszt részletes bemutatására ezért a vizsgálati részben kerül majd sor. Mónos szerint a tanulási stratégiákat számos ellentmondás övezi, ezeket három fő csoportra lehet osztani. Tudatos vs. McIntyre a nyelvtanulási stratégiák megkülönböztető jegyeként a szándékosságot és a kiválasztást hangsúlyozza, melyek szerinte egyértelműen jelzik, hogy a stratégiahasználat inkább a tudatos cselekvések közé sorolható.
Cohen pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a stratégiákat a nyelvtanulási folyamatoktól éppen a potenciális tudatosság különbözteti meg, azaz a tanuló képes tudatosan megnevezni szemmasszázs a látás javítására általa használt stratégiákat — eltérően a nyelvtanulás során lezajló folyamatoktól, melyeket akkor sem képes azonosítani, ha erre kérik.
Viselkedésbeli vs.
DIDAKTIKA | Digitális Tankönyvtár
Weinstein és Mayer szerint egyszerre mindkét szinten megjelennek, Chamot és Rubin viszont úgy gondolja, hogy a tanulási stratégiák nagyrészt nem megfigyelhető kognitív folyamatok, melyek természetüket tekintve mentálisak és személyhez kötöttek, alkalmazásuk viszont nyomon követhető a viselkedésben is. Ezzel szemben Cohen azt állítja, hogy míg bizonyos stratégiák viselkedésbeliek és megfigyelhetők, addig bár mások viselkedésbeliek, de mégsem megfigyelhetők; megint más stratégiák pedig teljes mértékben mentálisak, és így nem figyelhetők meg.
Általános vs. Brown a probléma- és feladatspecifikusság mellett teszi le a voksot, míg Cohen szerint a stratégiákat egy, az általánostól a specifikusig terjedő kontinuumban célszerű elhelyezni.
- A gyakorlatot segítő kutatás | Pedagógiai Folyóiratok
- Látvány a rendőrség munkájához
- Napokban javítja a látást
vizuális eltérés a tanulás során A három pontban említett forrásmunkák pontos adatai Mónos es könyvének bibliográfiájában megtalálhatók. A korábban használatos tanulási, kommunikációs és produkciós stratégiák helyett napjainkban a tanulói stratégia kifejezéssel találkozunk inkább.
Ennek oka a vizuális eltérés a tanulás során és kommunikációs stratégiák közötti vitatható különbség kiküszöbölése, valamint a szűkebb értelmű tanulási stratégia kifejezés helyettesítése a tágabb értelmű tanulói stratégia fogalmával TAR Mivel a tanulási stratégiák fogalmának meghatározása számos elméleti nehézséget vet fel, az utóbbi évtizedben a pedagógiai pszichológiában megfigyelhető az a tendencia is, hogy teljességgel meg akarják szüntetni a tanulási stratégia terminust, s helyette az önszabályozó tanulás kifejezést igyekeznek bevezetni DÖRNYEI Számos kutatás rámutat, hogy a tanuló korosztálynak beleértve a főiskolásokat és az egyetemistákat is csupán elenyésző része alkalmaz stratégiákat a nyelvtanulás hatékonyabbá tétele érdekében, habár a sikeres nyelvtanulók közismerten sok stratégiát használnak.
Éppen ezért minden tanuló nyer azzal, ha megismerkedik ezekkel a technikákkal, azonban a tanulási zavarral küszködőknek e stratégiák explicit elmagyarázása Zpr látássérülés esetén begyakoroltatása nélkül nincs esélyük az idegen nyelvek sikeres elsajátítására.
Ennek oka az, hogy a kognitív feldolgozási deficit miatt képtelenek maguktól felismerni egy nyelvi mintát, a szabályszerűségeket kikövetkeztetni, rövid távú memóriájuk gyenge kapacitása miatt nem tudják szókincsüket megfelelően bővíteni, a fontos szabályokat, ismereteket megfelelően memorizálni. A tanulási zavar természetéből adódó hiányosságaik miatt a metakognitív és a memóriastratégiák elsajátítását feltétlenül érdemes szorgalmazni, valamint a nyelvtanuláshoz kapcsolódó érzelmeik, szorongásaik megfelelő kezelése érdekében lényeges lenne az affektív stratégiák megismertetése is.
Természetesen a többi nyelvtanulási stratégiát is célszerű bemutatni és kipróbálni, hogy mindenki ki tudja hogyan lehet az igennel javítani a látást a számára legmegfelelőbbeket TÁNCZOS Az idegennyelv-tanulás stílusainak és stratégiáinak vizsgálata A vizsgálat célja Vizsgálatunkban diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolás tanulók idegennyelv-tanulási stílusát és stratégiáit szándékoztuk feltárni speciálisan az idegennyelv-tanuláshoz kapcsolódó kérdőívek segítségével.
A vizsgálatban a következő kérdésekre kerestük a válaszokat: A diszlexiás gyerekek sajátos tanulási stílussal, illetve stratégiákkal rendelkeznek-e az idegen nyelvek tanulásának folyamatában, vagy hasonló módszerekkel sajátítják el a nyelveket, mint a tanulási zavarban nem szenvedő társaik? A különböző idegen nyelvek esetünkben az angol vizuális eltérés a tanulás során a német elsajátítása során hasonló vagy eltérő tanulásmegközelítési mód és stratégiahasználat jellemzi-e a diszlexiás és nem diszlexiás tanulókat?
A kérdésekkel kapcsolatban a következő hipotéziseket fogalmaztuk meg: A tanulási zavarban szenvedő gyerekek az esetek többségében vizuális, illetve auditív percepciós nehézségekkel küzdenek, mely jelenség hatással lehet tanulási stílusukra is.
Ezért feltételeztük, hogy a diszlexiás gyerekek eltérő tanulási stílussal jellemezhetők az idegen nyelvek elsajátításának folyamatában, mint a nem diszlexiás tanulók.
A diszlexiás tanulók a részképességek zavarai miatt valószínűleg olyan tanulási stratégiákat részesítenek előnyben, amelyek nem ezekre a problematikus területekre épülnek. Feltételeztük tehát, hogy a diszlexiás tanulók eltérő nyelvtanulási stratégiákat részesítenek előnyben, mint nem diszlexiás társaik.
A sikeres nyelvtanulók általában a nyelvtanulási stratégiák széles repertoárjával rendelkeznek BÁRDOSa diszlexiás tanulók viszont — az anyanyelv területén jelentkező nehézségeik miatt — számos problémával kerülnek szembe az idegen nyelvek elsajátítása során.
Feltételeztük ezért, hogy a nem diszlexiás nyelvtanulók többféle tanulási stratégiát alkalmaznak az idegen nyelvek tanulásakor, azaz magasabb stratégiahasználónak bizonyulnak, mint vizuális eltérés a tanulás során diszlexiások. Mivel az egyes nyelveknek eltérő sajátosságaik vannak, megtanulásuk is eltérő megközelítésmódokat igényelhet a tanulók részéről. Feltételeztük ezért, hogy az angol, illetve a német nyelv elsajátításának folyamatában a nyelvtanulási stílusok hasonlóan alakulnak mindkét nyelv esetében; a stratégiahasználatban azonban előfordulhatnak különbségek az angol, illetve a német nyelv eltérő felépítése miatt a diszlexiás és a nem diszlexiás nyelvi csoportokban egyaránt.
Alkalmazott vizsgálati módszerek és eljárások A hipotézisekben megfogalmazott kérdések megválaszolására a következő vizsgálati módszereket alkalmaztuk. A teszt 36 itemes állítássort tartalmaz az idegen nyelvek tanulási stílusaira vonatkozóan. A kérdőív három érzékleti modalitásra koncentrál: vizuális, auditív és haptikus más szóval kinetikus vagy mozgásos. Az érzékleti preferenciákhoz egyenként 12 állítás sorolható.
Jelenlegi hely
Az állításokat 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán kell a vizsgálati személynek értékelnie, hogy mennyire jellemzőek, illetve igazak rá vonatkozóan. A vizuális típus a szemén, az auditív a fülén, a haptikus a mozgáson vizuális eltérés a tanulás során érkező információkat tudja a legjobban hasznosítani. Az értékelés során képet kaphatunk arról, hogy a vizsgálati személyek mely érzékszervüket használják leggyakrabban és legeredményesebben a tanulás során, s ez támpontot nyújthat arra vonatkozóan, hogy mire támaszkodhatunk, illetve mit érdemes fejleszteni vizuális eltérés a tanulás során tanulási módszerek közül.
Hat stratégiacsoportot különített el: az emlékezethez kapcsolódó, a kognitív, a kompenzációs, a metakognitív, az affektív és a társas stratégiák csoportját. A memóriastratégiák segítik az információ beléptetését a hosszú távú hogyan lehet helyreállítani a rövidlátást, valamint visszahívását is, amikor arra szükség van a kommunikáció során. A kognitív stratégiákat belső mentális modellek megformálására és felülvizsgálatára, valamint célnyelven történő üzenetek fogadására és produkálásra használjuk.
A kompenzációs stratégiák az olvasás-írás során felmerülő ismeretlen jelentések kitalálására, a beszédben-írásban használatos körülírások alkalmazására és a nyelvtudásbeli hiányosságok pótlására alkalmasak. A metakognitív stratégiák segítik a tanulókat saját tanulási folyamatuk megtervezésében, elrendezésében, fókuszálásában és értékelésében. Az affektív stratégiák képessé teszik a tanulókat a nyelvtanuláshoz kapcsolódó érzéseik, motivációik és attitűdjeik ellenőrzésére.
A társas stratégiák a nyelvtanulás és nyelvhasználat társas jellegét kihasználva a másokkal való interakció útján segítik elő a nyelvtanulást. Az Oxford által leírt és rendszerezett nyelvtanulási stratégiák részletes listája magyarul Tánczos ban megjelent munkájában is megtekinthető.
A kérdőív 50 állítást tartalmaz a nyelvtanulási stratégiákra vonatkozóan, s a válaszokat az 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán kell a vizsgálati személynek megjelölnie attól függően, hogy mennyire jellemzőek rá. A teszt kiértékelése során minden egyes stratégia esetében meg lehet vizsgálni, hogy azt a vizsgálati személy mennyire részesíti előnyben saját tanulásában, valamint hogy az illető általában alacsony, közepes vagy magas szintű stratégiahasználónak számít az idegen nyelvek tanulásában.
Vizuális eltérés a tanulás során egyéni elemzések segítséget nyújtanak annak felismerésében, hogy milyen tanulási technikákat érdemes erősíteni a jobb tanulmányi teljesítmény érdekében.
Az adatfeldolgozás az Excel táblázatkezelő és az SPSS matematikai statisztikai program segítségével történt. A vizsgálati minta bemutatása A vizsgálatban összesen 77 tanuló vett részt, valamennyien a miskolci Értékelhető feladatlapokat csak 68 tanuló adott be, ezért az elemzés során ezzel a 68 fővel számoltunk.
A vizsgálati mintában szereplő gyerekek 68 fő egy része diagnosztizáltan diszlexiás 35 főa tanulók másik részének nincs tanulási zavara 33 fő. A diszlexiás vizsgálati csoportok tanulói a 6. A diszlexiás tanulók heti 3 órában tanulják a nyelvet, míg a kontrollcsoport tagjai heti 5 órában.
A vizsgálati minta részletes adatait a 3. A miskolci Minden évfolyamon működik egy-egy diszlexiás tanulócsoport. A sokévi tapasztalat azt mutatja, hogy speciális — szegregált módon történő — képzésük, gondozásuk eredményeként sikeresen tudják teljesíteni a normál tantervi követelményeket.
Közülük egyre többen alkalmassá tehetők a későbbi integrációra, és szinte kivétel nélkül tovább tanulnak valamely középiskolában. A diszlexiás tanulók speciális kis létszámú max. Az ún. A tanulók az általános tanterv szerint tanulnak logopédusok, iskolapszichológus és speciálisan képzett pedagógusok segítségével.
A diszlexiás nyelvi csoportokban a nyelvoktatás ellenőrző, értékelő és minősítő rendszerét külön e csoportok számára határozták meg. Az általános iskola fontosnak tartja az olvasás- és írászavarok javításának folyamatában, hogy kialakítsa a tanulókban az intellektusnak és a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasás- és íráskészséget, fejlessze a gyerekek kifejezőkészségét, segítse az olvasás-írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.
Fontos céljuk továbbá, hogy megismertessék a speciális igényű gyerekeket a tanulás során alkalmazható különböző kompenzációs lehetőségekkel: a legsúlyosabb esetekben például az olvasásképtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával kompenzálni, az írást gépírással, szövegszerkesztő használatával segíteni, a helyesírást a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának működtetésével, illetve speciális, e célból összeállított fejlesztő programokkal javítani.
A NAT Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek is rendelkeznek a diszlexiás, diszgráfiás tanulók idegennyelv-oktatásáról. Az élő idegen nyelv tanítása során felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazzák az iskolában, méltányos értékelési rendszerrel, a helyi tantervben kidolgozottak szerint. A habilitáció keretében nyílik lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök használatának a megtanítására, gyakorlására számítógép használatára: gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás-ellenőrzés optimálisan egyéni vagy kiscsoportos keretek között logopédus, illetve fejlesztőpedagógus szakember vezetésével.
Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
A speciális fejlesztésre szoruló tanulók terápiájában kiemelt szerepet kap a vizuális eltérés a tanulás során részterületeinek fejlesztése: a vizuális, akusztikus, taktilis és mozgásos érzékelés folyamatainak, a motoros képességeknek, valamint a beszéd- és nyelvi készségeknek az erősítése.
Az egyes tanulási stratégiákat az idegen nyelvi tanórák keretén belül explicit módon nem oktatják, alkalmazásuk a gyakorlatban viszont egyértelműen megjelenik. Jellemző például a következő nyelvtanulási stratégiák használata: a szavak tanítását szómagyarázatokkal, szinonimák, valamint ellentétes jelentésű, illetve rokon értelmű szavak keresésével egészítik ki a szókincs gazdagításának céljából.
A szavakat általában szóképükkel, illetve rajzos illusztrációk segítségével vizualizálják, mert a szavak, kifejezések képekkel való összekötése vizuális eltérés a tanulás során segíthet a megjegyzésben.
A magnóhallgatás és a hallottak alapján a szavak írásban való rögzítése segíti emlékezetbe vésésüket, valamint majdani felidézésüket. A vizuális eltérés a tanulás során képességek kialakításával párhuzamosan fejlesztik a grammatikai készségeket, illetve a helyesírást is. Ezek a módszerek megalapozzák a minél több érzékszervre támaszkodó nyelvelsajátítást, mely a diszlexiások tanulásának egyik alapvető feltétele. Vizsgálati eredmények Az LCPC-kérdőív eredményeinek bemutatása és értékelése A diszlexiás és nem diszlexiás csoport nyelvtanulási stílusainak összehasonlítása Az LCPC-kérdőív segítségével összevetettük a diszlexiás tanulók nyelvtanulási stílusát a nem diszlexiás általános nyelvi csoportok diákjaira jellemző stílusokkal.
Először évfolyamonkénti összehasonlítást végeztünk, majd a teljes mintára kiterjesztettük a vizsgálatot. A nyelvtanulási stílusok évfolyamonkénti összehasonlításából kiderül 1. Szignifikáns különbség a csoportok átlagértékei között csak a 8.
