Eperfa a látáshoz

Így aztán a végképp elfeledett régi gyümölcsünk, a Jézus által is emlegetett fekete eperfa emlékét még nehezebb felidézni. A címben szereplő savanyú szederfa vagy eperfa Morus nigra különböző elnevezéseiben népünk részben a fa termésének színére, eperfa a látáshoz a fa eredetére utal: nevezik fekete szeder- vagy eperfának, savanyú szederfának, de balkáni, melegebb vidékről való származására utalva török szederfának, aztán elsősorban a Dunántúlon, különösen a Balaton-felvidéken, bécsi szederfának is.

Az ojtott szederfa megjelölés a nagy gyümölcsű változatok továbbszaporításának módjára, míg a borszederfa elnevezés — mint Jávorka Sándor is írja a Magyar flóra című művében — arra utal, hogy levével a vörösborokat festették sötétebb színűre.

A legokosabb fafaj Lévén e sorok írója veszprémi, a Balaton-felvidéken tudta legjobban kutatni ezt a rejtélyes fafajt, így ebben az írásában a savanyú szederfa elnevezés mellett marad.

Nálunk általában alacsony növekedésű, 6—8 méter magasra nő csak meg. Zömök, erős ágakra és törzsrészekre tagolódó koronát nevel. Levelei többnyire mélyen szíves vállúak, fűrészes fogas szélűek, kemény tapintásúak, felső felületükön szőrösek, érdesek.

Igen idős Balaton-felvidéki példányai több irányba szerteágazóan szétálló koronát mutatnak, s részben eperfa a látáshoz adódóan a viharok és a hó nyomása miatt legtöbbször a fő törzs is többfelé hasad. E hatalmas sebek ellenére amelyek lassan begyógyulnak és beszáradnak a — éves fák egészséges, erőtől duzzadó ágakban végződő, harsogóan zöld lombú koronában termik június végétől szeptember elejéig az értékes, centiméter nagyságú, mindig igen rövid kocsányú, csillogóan sötétbíbor—fekete gyümölcsüket.

Duhamel du Manceau dendrológiájának metszete ből A savanyú szederfa tulajdonképpen váltivarú növény, tehát egy fán belül az ágakon szabálytalanul váltakozva csak termős és csak porzós virágzatok helyezkednek el.

Termése, azaz az ehető rész nem más, mint húsossá vált lepellevelek összessége. Ennek a vonzóan savanykás-édes, húsos-leves termésnek köszönheti a savanyú eperfa a látáshoz, hogy már az ókorban, a Római Birodalomtól Indiáig termesztették és élvezték kitűnő gyümölcsét. A szakirodalom általában Iránt, Közép-Ázsiát jelöli meg őshazájának.

Hasznos tulajdonságai eperfa, kalória, összetétel

Sajnos azonban nem tudnak még a leghozzáértőbb botanikusok sem rámutatni a térképen egy országra, vidékre vagy hegyvonulatra, ahol tényleg tömegesen vadon terem a savanyú szeder. Kazimierz Browicz lengyel dendrológus, aki hosszú évtizedekig a terepen is kutatta Görögország, Anatólia, Irán, Pakisztán és Afganisztán eperfa a látáshoz növényzetét, egy külön tanulmányt szentelt ennek a kérdésnek. Mindenesetre az afgán Hindukus völgyeiben, a türkmén—iráni határon lévő hegység, a Kopet-Dag előterében, valamint a Kaspi-tengert Irán felől határoló Elburz erdős lankáin és az iráni Azerbajdzsán területén vadon többen is találtak és leírtak Morus nigrákat.

És akkor honnan eredeztessük a hideg telű Anatólia folyóvölgyeiben itt-ott egyesével előforduló hatalmas, öreg savanyú szederfákat, például Ankarától délre vagy a meleg telű szír hegyekben méter felett megtalálható példányokat?

Aktuális számunk

Mert az Ó- és Újszövetség könyveiben is megleljük a fa nevét, röntgen látás azt a Szentföldön is elterjedt volt már Krisztus előtt. Ám nem azonos az árokpartokon gyakran előforduló, tüskés indájú, földön kúszó, szürkéskék termésű hamvas szederrel Rubus caesius sem.

Ugyancsak szeder névvel illeti a magyar nyelv az méter magasra megnövő, vastag, erős hajtású, tüskés bokor formájában megjelenő szeder Rubus nemzetség számos faját is például a leggyakoribb Eperfa a látáshoz fruticosus-t. Ezek a szederbokrok erdei parlagokon, legelők szélén fordulnak elő, s finom termést adnak eperfa a látáshoz végén a szörpök készítőinek. Bock füveskönyvének illusztrációja, Az Alföldön a fává növő Morus nemzetség egyik faja a nép nyelvén eperfa, a Dunántúlon és Szlavóniában meg a Csallóközben is ugyanez viszont szederfa névre hallgat.

Eperfa gyümölcslé - az előnyök és a kár a szervezetnek Meg kell inni bármilyen gyümölcslé eperfa frissen préselt, konzervsegít megszüntetni a légszomj, fájó mellkasi fájdalom.

Ez az édes termésű gyümölcsfánk a Morus alba, azaz fehér eper vagy szederfa, amely azonban nem azonos a címben szereplő savanyú szeder vagy eperfával. Mindamellett a XIX. Kivált az oltási problémáiról írtak sokat.

• Hogyan használhatom a szárított eperfa?
• Eperfa - összetétele, előnyei és kárai az eperfa számára - Édesség
• Fehér eperfa gyümölcs g szárított
• Az a-vitamin javítja a látást
• Szemlátomás a színházi
• Gyógyító növények Az eperfa igénytelen és sokat terem.
• Új jövőkép árazása

Mivel a szederfák ágaiban aránylag vastag bél van, oltásuk, szemzésük ma is problematikus. Ismert volt, hogy a tényleg nagy szemű savanyú szederfát a Morus alba sötét gyümölcsű változatának csemetéibe, oltással szaporították, mert a magról történő vetés nem biztos, hogy hasonló minőségű termést adó fákat eredményezett volna. A gyökfőbe való oltást ajánlja minden szerző, mert a koronába történő oltás után a savanyú szeder eperfa a látáshoz erőteljesebben vastagodik és ugyanitt nagy, labdaméretű csomó képződik a fán, amely a viharok során könnyen eltörhet.

Dús antioxidánsokban, vasban és természetes C-vitaminban. A fehér eperfa gyümölcs antioxidánsként működik, megköti a káros szabad gyököket, így védi a sejteket, lassíthatja az öregedési folyamatokat, támogatja az immunrendszert. Magas  fenoltartalma és a legmagasabb szabadgyök-fogó aktivitással rendelkezik.

A Balaton-felvidéki öreg savanyú szederfákon oltási nyom nem látszik míg a nagytétényi és a szadai fán hatalmas dudorok vannaktehát vastag törzsük mag- vagy dugványeredetre utal. Az oltott példányok jellegzetes dudorai a nagytétényi fa törzsén A magyar szaktudomány kiemelkedő egyénisége, Angyal Dezső kertészeti szempontból több tanulmányában is részletesen ismertette a savanyú szederfát.

Gyümölcse csemegeszámba megy, amely főleg a tikkasztó nyári hőségben éppen olyan üdítő az emberi szervezetre, látásvizsgálat színvakság-teszt a délvidékieknek a gránátalma, a narancs, vagy akár a görögdinnye Valószínű, ezzel a dátummal szűnt meg Magyarországon ennek a nagyon értékes gyümölcsfánknak az intézményes, szervezett szaporítása — ma egyetlen magyar faiskola sem szaporítja.

Ez történt a XII. Ez a fa sajnos a vizsgálatunk során a valóságban Morus alba-nak bizonyult, csak a termése édes és sötétlila. A lovasi öreg fa repedezett törzse Az elmúlt években egy országosan híres, erdei fák magvait exportra gyűjtő szakember is rendre összetévesztette a savanyú és az édes eperfákat.

A savanyú szederfa

Ugyanez történt nemrégen egy Eperfa a látáshoz megyei faiskolában is, ahol többezer 1 éves csemetét ajánlottak fekete szederfa megjelöléssel, fényképpel is bemutatva a kínálatot. A képről, a csemeték leveleiről első látásra feltűnt, hogy téves a faj megállapítása. A felsorolt jelenségek és tendenciák elegendőnek bizonyultak egy ilyen veszélyeztetett, ritka gyümölcsfafaj végleges eltűnéséhez.

Mindössze tizenegy? Ezek ellenére nehéz elhinni, hogy a száz év előtti viszonylagos ismertség után ma csak 11 darab létező és élő savanyú szederfa  lenne hazánkban egy a Tabánban, a régi szerbek lakta házak helyén — amelyről Saly Noémi Budapest-kutató szépen megemlékezik írásaiban —, egy a Kertészeti Egyetem botanikus kertjében, egy Szadán, a Székely Bertalan Ház kertjében és egy a XXII. Kerületben, Budafokon, a Cankótéren, valamint  hét darab a Balaton-felvidék négy falujában.

Eper levél a látáshoz

Utóbbiak közül a Lovas községben lévő három fát már évekkel ezelőtt helyi védelem alá helyezte az önkormányzat. Merem remélni, hogy Sopron és Kőszeg szőlőhegyei, a Mecsek, a Mátra- és Hegyalja, a Eperfa a látáshoz környéki enyhe eperfa a látáshoz rejtenek még néhány példányt belőlük, ahogy a felvidéki Bakabánya Pukanec környéki szőlőhegyekben is előkerült egy néhány száz, pontosan !

Ez a hihetetlenül kicsi szám minden bizonnyal bővülni fog e cikk megjelenése után, eperfa a látáshoz arra kérek minden Olvasót, ha tudnak ilyen igazán savanyú szederfáról, jelezzék sonnevend.