A látás szerepe a modern ember életében,

Ember és társadalom A műveltségi terület három aspektusa az emberismeret, a történelem és a társadalomismeret jelenismeret.

Tartalomjegyzék

Az emberismeret betekintést ad az ember fő biológiai, lélektani, szociológiai jellemzőibe; az embernek önmagával, társaival, a társadalommal, a természettel és a szellemi szférával való bonyolult viszonyába. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakításához kíván hozzájárulni. A történelem a társadalom kollektív memóriájaként a nemzeti és európai azonosságtudat egyik legfontosabb alapja.

A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a népek és nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva, s a a látás szerepe a modern ember életében függőség átfogó világtörténelmi látásmódot és egyben a különbségek, a kultúrák sajátos értékeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.

A társadalomismeret — a látás szerepe a modern ember életében a szociológia és a közgazdaságtudomány, a néprajz és az antropológia, valamint a politológia és a jogtudomány néhány nevelési szempontból megkülönböztetett fontosságú elemét — egyrészt fejleszteni hivatott a fiatalok társadalmi tájékozottságát és tájékozódási képességét; másrészt alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételre, és felkészíti a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül a vita, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, az iskolai közéletben való aktív részvétel, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.

A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása.

Fejlesztési követelmények A képességek fejlesztése Az alábbiakban azokat a képességeket soroljuk fel, amelyek fejlesztésére az iskoláknak tudatosan törekedniük kell.

Az első szakaszra 1—6. Történelmi, irodalmi stb. A rokon- és ellenszenvek racionális megindokolása.

Saját tulajdonságok számbavétele és értékelése. Saját jó és rossz döntések elemzése. Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek Ismeretszerzés a tanuló saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból.

Ismeretszerzés egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből, egyéb forrásokból. Információk gyűjtése adott témához az iskolai vagy más könyvtárban, média­tárban, az a látás szerepe a modern ember életében. A tanuló saját társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi in­formációkból származó ismereteinek önálló értelmezése, következtetések levonása.

Ember és társadalom | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata nevelői segítséggel. A legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok ismerete és önálló használata. Kritikus olvasás A mese, a fikció megkülönböztetése a való­ságtól.

Adott történetben pl. Az információforrások kritikus kezelése. Aloe látás feltétele a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb.

A tények elemzése és rendszerezése Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása szemléletes jegyek alapján: különböző emberek jelleme, az em­berek élete különböző korokban, civili­zációkban stb.

Különféle társadalmi-történelmi jelenségek elemző összehasonlítása. Az okok és követ­kezmények, tettek és indítékok számba­vétele. Feltevések megfogalmazása nevelői segít­séggel egyes társadalmi-történelmi jelenségek okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Feltevések megfogalmazása egyes társa­dalmi-történelmi jelenségek különböző lehetséges okairól. A feltevések mellett és ellen szóló érvek összegyűjtése és kritikai értékelése. Feltevések megfogalmazása nevelői segítséggel az egyéni cselekedetek, viselkedések mozgatórugóiról.

Feltevések megfogalmazása az egyének és intézmények viselkedésének mozgatórugóira és lehetséges következményeire vonatkozóan. A megismert jelenségek rendezése okok és következmények, hasonlóságok és különbségek, motívumok és tettek szerint. Vizuális rendezők táblázatok, ábrák használata.

A tények értékelése Önálló vélemény megfogalmazása társa­dalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása.

Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Érvek gyűjtése saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. A racionális érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Vita egy-egy társadalmi-történelmi témá­ról.

Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisz­tázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével.

A társadalmi-történelmi valóság rekonstruálása Szóbeli kifejezésmódok Események, történetek elbeszélése élőszóban. Beszámoló, kiselőadás tartása az ifjúsági irodalomból vett részletek, a népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrá­sokból származó szemelvények, valamint a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján.

Események, történetek dramatikus meg­jelenítése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő- illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. A különböző információforrások — köztük primer történelmi források — elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése.

Írásbeli kifejezésmódok Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról. Egy-egy adott témáról rövid dolgozat készítése, ennek kapcsán az önálló vélemény, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése. Képalkotás Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról.

Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról írásos források alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése.

Dr. Acsády László

Rajzos vázlat készítése tanári irányítással. Sematikus vagy rajzos vázlat készítése önálló munkával. Tárgyalkotás, kézművesség Modellek, makettek, tárgyak készítése írásos források alapján. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal.

Társadalmi-történelmi jelenségek, szokások, események megjelenítése mozgással, tánccal. Az Ember és társadalom tanulása A műveltségi területhez kapcsolódó szöve­gek értő-elemző olvasása. Önálló kérdések megfogalmazása a tár­gyalt témával kapcsolatban. Írásos válasz szóbeli vagy írásbeli kérdé­sekre. Szóbeli válasz szóbeli vagy írásbeli kérdé­sekre.

Vázlatkészítés nevelői segítséggel különféle szövegekből. Önálló vázlat, feleletterv írása. A lényeg kiemelése, tételmondat meghatá­rozása, szövegtömörítés, szöveg átfogal­mazása adott szempont szerint nevelői segítséggel.

Bevezetés az irodalomtudományba

Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. A tanári előadás önálló jegyzetelése. Tájékozódás az időben Az idő tagolására szolgáló kifejezések hasz­nálata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. A nagy és kisebb történelmi korszakok nevének használata a történelmi idő tagolására. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi óvodás stb. A történelem nagy korszakainak őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor összekapcsolása néhány szemléletes jelenséggel.

Fontos történelmi eseményekhez kapcsolódó évszámok használata a történelmi időben való tájékozódás céljából.

Fizika – Wikipédia

Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. Időszalag készítése. A tanultak elhelyezése az időszalagon. Néhány kiemelt esemény, jelenség a nyúlnak jó a látása ismerete. A tanultak elhelyezése az időben ezekhez a kiemelt időpontokhoz képest.

A szűkebb haza, a lakóhely fontos eseményeinek elhelyezése a köztörténet jelentős eseményeinek sorában. Egyszerű kronológiai számítások.

Jelenlegi hely

Kronológiai táblázatok használata, illetve összeállítása. Tájékozódás a térben Egyszerű térképek másolása kézi munkával. Különböző időszakok térképeinek összehasonlítása. Egyszerű alaprajzok készítése tanári segítséggel. A történelmi tér változásainak leolvasása a történelmi térképekről. A a látás szerepe a modern ember életében legfontosabb elemeinek ismerete: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.

Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. A tanult helyek megkeresése a térképen.

Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján. Történelmi helyszínek modellezése tanári segítséggel. Események, jelenségek leolvasása törté­nelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Események kapcsolása a tanult helyekhez. A tanult helyek megkeresése különböző jellegű és méretarányú térképeken.

Az összefüggések megértése Az alábbiakban azokat az összefüggéseket soroljuk fel, amelyek megértetésére elsősorban törekednünk kell a műveltségi terület tanítása során.

Az itt szereplő tételmondatok leegyszerűsített formában utalnak nagyon bonyolult alapeszmékre. Ezeket nem kell explicit módon tanítani, legtöbbször meg sem kell fogalmazni őket. Akkor járunk el helyesen, ha az összefüggés magából a témából bomlik ki a maga összetettségében és ellentmondásosságában.

Az egyes struktúrák megfogalmazása után témákat jelölünk meg életkori szakaszok szerinti bontásban, melyeket az adott szakaszban valamikor tanítani kell. Ezek a témák lehetőséget biztosítanak — a konkrét tanítási programok által előírt további témákkal együtt — az adott összefüggés megértetésére. A biológiai és pszichológiai sajátosságokon túl ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy mindannyian képesek vagyunk szabadon választani jó és rossz között.

Ebből fakad, hogy minden embert egyenlő emberi méltóság illet meg. Erkölcsi dilemmák. Jó és rossz döntések. Ember és állat. Elméletek az ember megkülönböztető sajátosságairól. Viselkedési és illemszabályok. A kölcsönösség szerepe az illemben.

Az ember mint erkölcsi lény. Jellegzetes erkölcsi felfogások. A gyermekek helyzete nálunk és a világban. A gyermeki jogok. Az egyenlőség eszméje. Az emberi jogok. Bizonyos vonatkozásokban némelyekhez hasonlítunk, másoktól különbözünk. Az emberek közötti különbségek lehetnek biológiai, pszichológiai vagy kulturális eredetűek.

Gyermekkor, ifjúkor, felnőttkor. Genetikai és szociális hatások a személyiség alakulásában. A szocializáció különbségei. Külső és belső jellemvonások.

Jó és rossz tulajdonságok. A devianciák.

1. Parlando Template
2. Csцrgх Zoltбn: A szimbуlumok йs szertartбsok szerepe a modern kori ember йletйben
3. Egy szlovéniai barlangban nemrég egy barlangi medve lábszárcsonton szabályos, de egyenlőtlen távolságban elhelyezkedő fúrt lyukakat fedeztek fel.
4. Az es Solvay konferencia olyan előkelő fizikusok részvételével zajlott, mint például Albert EinsteinWerner HeisenbergMax PlanckHendrik LorentzNiels BohrMarie CurieErwin Schrödinger és Paul Dirac A klasszikus fizika az anyag és az energia hétköznapi tartományában megfigyelhető fizikai jelenségekkel foglalkozik, míg a modern fizika jellemzően a nagyon nagy, vagy nagyon kis méret- és energiatartományok természetét vizsgálja.
5. Gyenge látás 1
6. Ez a fejlett ipari társadalom kialakulásának a kora, a relativitáselmélet és pszichoanalízis megjelenésének ideje, a gyors közlekedés, a távközlés világa, a modern polgári társadalom megszületésének periódusa, Centrumában mindig egy identikus valami áll, amely egyszerre belsőleg strukturált és maga is struktúrába szerveződik.
7. На мой взгляд, ты прав, -- медленно проговорил Хилвар.
8. Látomás Jennifer Aniston