Megkérdőjelezni, kinek milyen víziója van.

Gabriella Iskola a jövőben? Egy jövőkutatási kísérlet bemutatása Napjainkban a felsőoktatásnak számos kihívással kell szembenéznie.

A kutatás módszerei

Az új technológiák és társadalmi gyakorlatok elterjedése, valamint a gazdasági-társadalmi környezet átalakulása megkérdőjelezi az adottnak vett válaszainkat az oktatással és tanulással kapcsolatban.

Ezeknek a technológiai és társadalmi kihívásoknak az együttes jelenléte  megkérdőjelezi a felsőoktatási gyakorlat megszokott formáit. Az ezzel kapcsolatos szerepvesztés érzete egy igen változatos és szerteágazó diskurzust indított el a felsőoktatási gyakorlat új formáival kapcsolatban.

Az oktatás jövőjével több kutatás és jelentés is foglalkozott a közelmúltban OECD,Redecker et al. Megkérdőjelezni alábbiakban egy — a gazdasági képzés jövőjével foglalkozó — kutatást szeretnénk röviden bemutatni az olvasóknak.

Becoming A Sage - A New Vision For av-multitours.hu \u0026 You!

Az írás szerkezetét egyfajta szűkülő tematikus struktúra jellemzi. Az első részében felvázoljuk a kutatás felépítését és a különböző pillérekhez kötődő célokat. Az írás második része már kifejezetten csak a backcasting műhelyhez kötődő jövőkutatási módszertant tárgyalja. A harmadik részben pedig bemutatjuk és elemezzük kutatásunk egyik legizgalmasabb eredményét: a bevont szakemberek által kidolgozott, a gazdasági felsőoktatással kapcsolatos jövőképet.

Az írás befejező részében visszatérünk a kutatás eredményeinek fő tanulságaira és a kinek milyen víziója van lehetőségekre. Azért, hogy a jövővel kapcsolatos megkérdőjelezni és terveket minél több szinten és színtérben meg tudjuk ragadni, egy három pilléren nyugvó kutatási eljárást dolgoztunk ki. A három pillér közül a legnagyobb súllyal a harmadik bír, de a másik két pillér is hozzájárul a kutatáshoz önálló eredményekkel.

Iskola a jövőben? Egy jövőkutatási kísérlet bemutatása

Ez a rövid írás a A mindhárom terület esetében tanév folyamán folytatjuk a vizsgálatokat. Az alábbiakban a 3. A backcasting alprojekt módszerei A kutatás legfontosabb, és legújszerűbb pillérét a backcasting alprojekt jelenti. A backcasting magyarul talán visszafejtésnek lehet fordítani egy olyan jövőkutatási módszer, amely — az eseményekre gyakorolt emberi befolyás jelentőségét és lehetőségét feltételezve — egy ideális jövőből látásjavító technika kinek milyen víziója van vezeti vissza a lehetséges lépések sorát a jelenig.

Ez, az előrejelzéshez képest fordított logika lehetségessé teszi azt, hogy a jelen gondolkodásának kereteit elhagyva tárhassunk fel lehetséges cselekvési irányzatokat Király et al. A gazdasági felsőoktatás jövőjét feltáró backcasting folyamat a normatív vízió idejét ben határozta meg. Érdemes kiemelni, hogy a kutatás egyben egy módszertani fejlesztési kísérlet is volt.

Mivel a backcasting folyamata inkább tekinthető egy módszertani szemléletnek, mint egy pontosan meghatározott és szekvenciálisan leírható metodológiának, ezért nem egyértelmű, hogy milyen módon is érdemes felépíteni egy ilyen folyamatot. Általában három fő elem mindig részét képezi a backcasting műhelyeknek: a keretezés milyen témákat tárgyaljanak a résztvevőka vízióalkotás hogyan nézzen ki a jövő és a visszafejtés milyen lépésekkel lehet a jövőképet a jelennel összekötni.

A kutatócsoport módszertani fejlesztési gyakorlata abban állt, hogy eddig együtt nem használt módszereket kötött össze lefedve a backcasting folyamat különböző szakaszait. Ezek alapján kutatócsoportunk a backcasting kutatás részvételi technikákon alapuló módszerek egy sajátos kombinációját alkalmazta: kinek milyen víziója van rendszermodellezés módszerét a téma keretezésére Király et.

A világkávézó egy olyan kreatív folyamat, amely kifejezetten az együttműködésen alapuló beszélgetéseket és a tudásmegosztást hivatott elősegíteni azáltal, hogy az elhangzó gondolatokat egy egymással összefüggő hálózatba szervezi. A meghívottak kis, általában változó csoportokban, kávézóasztalok köré gyűlve vitatnak meg egy előre meghatározott kérdést vagy egy témát több alkalommal Gáspár et al. A vízió kialakítása után, a vízióhoz vezető szakpolitikai beavatkozások azonosításához használtuk a jövőkerék módszert Glenn, A technika formailag teljes mértékben a gondolattérképezést követi: a jövőre hatást gyakorló eseményt vagy folyamatot egy lap közepére felírva annak elsődleges hatásait vagy következményeit körbe, kerékszerűen össze kell gyűjteni.

A backcasting alprojekt egyes szakaszai során kikristályosodó fő témákat foglalja össze az 1. A következőkben kinek milyen víziója van az oktatók által kidolgozott normatív víziót ismertetjük, mivel egyrészt véleményünk szerint ez az egyik eddig legérdekesebb eredménye kutatásunknak; másrészt pedig ez vethető, hasonlítható össze a legjobban a nemzetközi szakirodalomban fellelhető jövőképekkel. Az oktatói panel normatív víziója a gazdasági felsőoktatás jövőjéről Ahogy azt a fentiekben már röviden bemutattuk, a backcasting folyamat során a résztvevők egy normatív jövőképet dolgoznak ki azzal kapcsolatban, hogy milyennek kellene lennie a jövőnek egy megadott időpontban.

Account Options

Jelen esetben ez azt jelenti, hárs és látvány a résztvevők azt próbálták meghatározni, hogy ben Magyarországon milyen lenne, milyen jellemzőkkel bírna az ideális gazdasági felsőoktatás.

A következőkben a backcasting folyamat során a bevont 12 oktatóval és kutatóval kidolgozott víziót az általunk feldolgozott nemzetközi tanulmányokkal és néhány további — szintén víziókat megfogalmazó — írással Facer,Darden, összevetésben mutatjuk be.

A rendszermodellezési szakaszban azonosított hat témán ld. A vízió összefoglalását adja az 1. A mi backcasting folyamatunk során is felvetették és beszéltek róla a résztvevők, de összességében közel sem megkérdőjelezni olyan központi szerepet, mint az a nemzetközi írásokban tapasztalható.

Sokkal inkább úgy jelent meg, mint egyfajta — a minőségi oktatáshoz és kutatáshoz szükséges — háttérfeltétel. Ez a különbség megkérdőjelezni azzal magyarázható, hogy a nemzetközi szakirodalomban talált írások legfőképp makro társadalmi és meta globális szinten vizsgálják a témát, míg ez a részvételi módszer sokkal inkább kiemeli a mikro egyéni és mezo intézményi szinteket.

A kutatási folyamat kinek milyen víziója van kialakult vízió szerint a felsőoktatási finanszírozás négy pilléren nyugszik majd. Egyrészt az állam megmarad fontos finanszírozási partnernek, de a jelenleginél kisebb mértékben.

Másrészt a vállalatok globálisak és helyiek egyaránt nagyobb részt vállalnak ezen a területen. Harmadrészt megjelenik a helyi közösség is a finanszírozók között, és negyedik pillérként maguk a hallgatók, azaz a személyi finanszírozás.

A finanszírozás legfontosabb sajátosságaként a résztvevők azt hangsúlyozták a kialakított vízióban, hogy az oktatás pénzügyi kereteinek biztosítása az előző forrásokból nem az intézményi, hanem a hallgatói finanszírozás formáján keresztül fog megvalósulni.

Ez az elképzelés egyfelől rezonál néhány általunk vizsgált írásra Schwartz,Calderon-Mathies,amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a finanszírozás és a minősítés ne input-kritériumok alapján történjen pl. Ennek ellenére a nemzetközi szakirodalomban továbbra is a hallgatói tandíj student fee jelenik meg, mint a felsőoktatás finanszírozásának a fő formája, hiába szembesül sok problémával ez a rendszer Wenish, A tanítás megkérdőjelezni és módja, az oktatói és hallgatói szerepek és viszony A vízió szerint az oktatás két fő pilléren nyugszik majd a jövőben: a virtuális on-line és kinek milyen víziója van személyes face-to-face oktatáson.

A tárgyi tudás átadásának terepe főként a virtuális tér, amely nagy tömegekhez képes eljuttatni jelentős mennyiségű információt. A résztvevők szerint ez az egyik legnagyobb kihívás, amivel a felsőoktatásnak számolnia kell, mivel az online oktatás egyaránt átalakíthatja mind a felsőoktatási intézmények szerepét, mind az egész felsőoktatási rendszert.

• Kiáll a hallgató, és elmondja, hogy be van szarva Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói?
• Iskola a jövőben? Egy jövőkutatási kísérlet bemutatása | Pedagógiai Folyóiratok
• Felejtsük el Napóleont, és alakítsuk mi a történelmet!
• A látás munkáját befolyásoló tényezők
• Látásteszt otthon
• Budapesti Gazdasági Egyetem - Iskola a jövőben: a gazdasági felsőoktatás Magyarországon ben

Ez a vélemény a nemzetközi szakirodalomban is erőteljesen megjelenik, szinte mindegyik elemzett cikk foglalkozik a kérdéssel, még ha különböző jövőképeket is festenek ezzel kapcsolatban. A szakirodalomban megjelenik továbbá az megkérdőjelezni gondolat is, hogy az online oktatás jelensége más-más mértékben érinti a különböző tudományterületeket.

Az elemzések szerint ugyanis sokkal mélyrehatóbb változásokat idézhet elő a társadalomtudomány pedagógia, menedzsment, stb.

A kutatás rövid leírása

A tudományterületi különbségektől eltekintve az online képzés opciója az oktatási mező minden szereplőjét érinti, hiszen a hozzáférhetősége, a rugalmassága és a növekvő fontossága nyomán alapjaiban változik meg az oktatási rendszer. A vizsgált cikkek szerzői hangsúlyozzák, hogy online kurzusok és tananyagok szinte mindenki számára elérhetővé válnak, ugyanakkor sokkal személyre szabottabbak és diverzebbek lehetnek Schwartz,Long, nd, Markert et al.

Így az online forma egyaránt magával hozhatja az oktatási és a tanulási formák és folyamatok változását is Dew,Esson — Kinek milyen víziója van, Néhány írás azt is megemlíti, hogy ez az új színtér megváltoztatja az intézmények közötti verseny feltételeit is. A fennmaradáshoz a felsőoktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés, valamint a vállalatokkal kialakított közös programok is szükségesek lesznek Gee,Schwartz,Darden, Mindezek ellenére az online oktatással párhuzamosan a személyes tanítás sem tűnik el, és ezt a backcasting workshop résztvevői többször is kiemelték.

Ahogy a vízió is bemutatja, ez az oktatási forma megmarad ugyan, de jelentősen átalakul az elképzelések szerint re. Egyfelől a tömeges oktatás helyett a személyre szabott és a speciális képességek és készségek például kritikai gondolkodás, probléma-megoldás fejlesztésére fókuszál. Ez az új típusú kapcsolat — ahogy azt a résztvevők kinek milyen víziója van — nem a tanár-diák közötti aszimmetrikus viszonyra alapul, hanem egy kiscsoportos, kölcsönös bizalmon és visszacsatoláson alapuló kapcsolatot feltételez, ami nemcsak a kiválasztott kevesek számára például aki meg tudja fizetni, vagy a legjobb érhető el, hanem mindenki számára, aki ezt a fajta aktív tanulást szeretné választani.

Bizonyos esetekben pedig ez a forma éppen a sajátos tanulási igényű, vagy speciális oktatási szükségletű hallgatók számára lenne elérhető.

Ebben a szerepben feladatuk az lenne, hogy kezeljék a számos, de világosan megfogalmazott hallgatói igényt, valamint ezeket és az oktatási kínálatot összhangba hozzák a vállalati, munkaerő-piaci igényekkel.

Ennek megfelelően a tananyagokat és a tanítási módokat is nagyfokú rugalmasság jellemzi, és fontossá válik a projektszemléletű és a tapasztalati tudást átadó képzési forma.

Infrastruktúra A személyes oktatás formájának átalakulása nyomán lásd előző megkérdőjelezni az oktatási épületek szerepe és fontossága is nagymértékben megváltozik.

Ahogy a vízióban megfogalmazták a résztvevők, bár ben az oktatási épületek nem tűnnek el, de a személyes a normális látás egyenlő célokat szolgáló kisebb termek mellett a nagy előadók és aulák már csak reprezentatív és társadalmi funkciókat látnak el. A korábbi oktatási kinek milyen víziója van iskolaépületek, kollégiumok nem a tömeges oktatás, hanem sokkal inkább a z — oktatói és hallgatói — szocializáció, a közösségi élet terei lesznek az ehhez szükséges kiegészítő funkciókkal felvértezve például kávézókkal, sportolási lehetőségekkel, civil szervezetek jelenlétével stb.

A workshopunk résztvevői kiemelték ezeknek a közösségi aktivitásoknak és tereknek a fontosságát, mint amelyek nélkülözhetetlen szerepet kinek milyen víziója van be a személyes élmények és kapcsolatok kialakításában. Az megkérdőjelezni során megélt négyévnyi élmény — bár vélhetően átalakul — nem fog eltűnni.

A vízió szerint az online oktatás tekintetében pedig az intézmények hatalmas és folyamatosan fejlődő virtuális infrastruktúrával, valamint az ehhez szükséges szolgáltatásokkal egyaránt rendelkeznek. A hallgatók száma, összetétele és a hallgatói és oktatói motivációk A fentiekben bemutatott intézményi változásoknak, a nagyfokú mobilitásnak és az online képzések általános hozzáférhetőségének köszönhetően — a vízió szerint — re a hallgatói létszám növekedni fog, és sokkal vegyesebb nemzetiségi összetételt fog mutatni, mint manapság.

Az élethosszig tartó tanulás elterjedése révén a hallgatók korösszetétele is a jelenleginél sokkal sokszínűbb lesz. Ennek nyomán a vízióban megjelenő gazdasági képzést látásromlás terhesség alatt rugalmasság és moduláris felépítés jellemzi.

Ez azt jelenti, hogy többféle mértékben és szintig vehetők igénybe megkérdőjelezni különböző oktatási szolgáltatások a paletta egy-egy kurzustól teljes képzésekig terjed. A vízió szerint ben a felsőoktatási intézmények magas autonómiával bírnak, ami kiegészül tudás-értékelő és —minősítő funkciókkal is.

Ehhez kapcsolódik a felsőoktatás felelősségének kérdése is, ami egyrészt megjelenik nyílt és hozzáférhető tudás szolgáltatásában, másfelől a tudatos hallgatók és ezáltal tudatos állampolgárok kinek milyen víziója van.

Az autonómia a résztvevők szerint egyéni szinten is érvényesül a vízióban. Az oktatóknak ugyanis nagy szabadsága van abban is, hogy mit és hogyan tanítanak. Emellett az oktatói pálya társadalmi és kinek milyen víziója van szempontból is elismertnek számít majd a jövőben.

Ezek a tényezők pedig mind azt segítik elő, hogy a jövő felsőoktatási intézményeinek oktatói motiváltak. Ha ezeket a pontokat a nemzetközi szakirodalomra vonatkoztatjuk, látható, hogy az oktatók és a hallgatók motivációjának kérdésköre nem jelenik meg a vizsgált cikkekben, de a mobilitást és a hallgatók kinek milyen víziója van összetételének színesedését több helyütt is megemlítik Huisman et al.

Visszatekintés és további tervek A projektünk szíve kinek milyen víziója van oktatói backcasting műhely volt. A műhely két napból állt, amely során a részvevők megalkották azt a normatív jövőképet, hogy szerintük milyen lenne az ideális gazdasági felsőoktatás ben. Érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi szakirodalomban tárgyalt témákhoz képest új szempontok is megjelentek ebben a jövőképben. Mivel a nemzetközi szakirodalom általunk feldolgozott korpuszában megtalálható jövőképek leginkább makroszinten vázolták felsőoktatás előtt álló jövőbeni utakat, ezek a mindennapi oktatási gyakorlatokat meghatározó mikro-szintű tényezők kevésbé jelentek meg bennük.

Kutatócsoportunk jövőbeli terveit tekintve a fent ismertetett három pillér mentén további irányok látszanak, amelyek egybevágnak a kutatás céljaival. Egyrészt — azért, hogy pontosabb képet kapjunk a felsőoktatás szereplőinek jövőképéről — a kutatás kezdetektől fogva legalább két csoport bevonását tervezte.

Körülöttem sár mindenütt, és a keréknyomokban született kisebb tavacskák mentén az irány fölfelé lesz. Körülöttünk ugar kinek milyen víziója van, csupán kevéske művelt terület. Gondoltam, én bérbe veszek egy darabot, aztán akácost ültetek rá, mert arra az állam fizet egy keveset, de hát nem lett annyi pénzem, hogy bérelni tudjak. Munkanélküli vagyok már évek óta, segélyekből élek, meg mindenféle alkalmiból. Hugya Attila egyébként a faluban él, két gyereket nevel, de ő is föntről, a tanyáról indult, ahová most igyekszünk.