Látás pixelben

Nagy Attila Károly Felvetődhet a kérdés, hogy ha a telefonunk borsónyi kamerája és a mögötte lévő szenzor 12 megapixeles tehát 12 millió képpontból álló képeket tud rögzíteni, akkor milyen felbontású lehet a szemünk?

Az nyilvánvaló, hogy nem igazán hasonlítható össze a látásunkért felelős érzékszerv a zsebünkben megbújó telefon, vagy egy digitális fényképezőgép képalkotó rendszerével.

• Index - Tudomány - Hány megapixeles a szemünk?
• Tudod, hány megapixeles az emberi szem? | Az online férfimagazin
• Erre igyekszik választ adni a cikk.
• Hogyan kell kezelni a látást köménnyel
• Egy képfeldolgozó rendszer tervezésekor az ember könnyen a lehetséges opciók dzsungelében találhatja magát, mindenféle kameratípussal, fontos funkciókkal, és jól jöhet, ha van egy vezérfonál, ami alapján utat vághat magának ebben a rengetegben a legjobb választáshoz.

Ennek fő oka, hogy az emberi látás nem állóképeket rögzít. A szemünk által közvetített látványt az agy folyamatosan dolgozza föl, és a szemünk is folyamatosan mozgásban van, az előttünk lévő tér különböző szeleteit úgymond letapogatva - tehát sokkal inkább lehetne egy nagy látószögű mozgásérzékelős biztonsági kamera élőben streamelt képét analógiául venni.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy szemgyakorlatok gyengénlátáshoz látóterünknek csak egy aránylag kis központi része az, látás pixelben igazából élesen, részletgazdagon látunk, a perifériákról jóval kevesebb információ jut a retinán keresztül az agyunkba.

Mondhatni a látómezőnkben a képfelbontás nem egyenletes, amit viszont az agyunk folyamatosan látás pixelben. És a látásélességről, látásromlásról, vakfoltokról akkor még nem is szóltunk, ezek mind olyan faktorok, amik befolyással vannak az emberi látásra.

Mindezek ellenére érdekes - és elég bonyolult - gondolatkísérlet kiszámolni, hogy hány megapixeles a szemünk, azonban szerencsére megtette már ezt helyettünk Roger N. Clarkneves bolygókutató, a digitális képalkotás szakértője.

Most megpróbáljuk kissé nagyon leegyszerűsítve összefoglalni, mire jutott. Clark is azt hangsúlyozza, hogy az emberi szem nem olyan mint egy fényképezőgép, inkább mint valami folyton mozgásban lévő kamera, ami élő képet sugároz, és amiből ráadásul rögtön kettő is látás pixelben a minél jobb felbontású, térbeli látás kedvéért.

Az előbbiekből az is látás pixelben, hogy az agyunkban keletkező kép magasabb felbontású, mint ahány fényérzékeny receptor található a szemgolyó hátsó falán, ezért inkább látás pixelben agyunkban keletkező kép felbontását próbálta kiszámolni.

Sajnos ennek meghatározásában nincs kialakult konszenszus a fizikusok, optikusok, látáskutatók között; az értéke attól függ, hogyan használják a látásélesség tesztelésére kialakított rácsmintát. Különböző kutatók egy vonalat, vonalpárt, esetleg egy teljes ciklust vesznek az x meghatározásaként, aminek értékét ráadásul a fénymennyiség, a megvilágítás is befolyásolja.

Ha egy weblapra csak egy kis álló kép kell, mondjuk egy egyik értékesítő kollégáról, akkor az egy álló formátumú x felbontású kép is lehet. Hol okozhat nagy problémát egy látás pixelben kép, ami kisebb is lehetne? Legtöbb probléma abból adódik, hogy míg egy digitális fényképezőgép mondjuk, készít egy pixel széles képet és ezt fel akarjuk használni egy weblapon, akkor nagyon sokszor ez a kép egy az egyben pixel szélességben fog felkerülni. Viszont ezzel csak azt érjük el, hogy a weblap belassul, foglalja a sávszélességet és pl.

Igaz, hogy gondolatkísérlet eredménye, de ez azért elég sok. Úgy tűnik, hogy a nagy formátumú, síkfilmes kamerák felbontása vetekszik csak az emberi szem felbontásával.

Aki teheti, vigyázzon szeme világára. A téma iránt behatóbban érdeklődőknek Michael Stevens remek videóját javasoljuk megtekintésre: Ma is tanultam valamit Most együtt csak forintért!