Gyenge látás a távolban, az úgynevezett. Időskori távollátás (presbiópia, öregszeműség)
Homályos látás Ez a leggyakoribb szemészeti tünet, amelyet fénytörési hibák is okozhatnak.
A rövidlátók távolra, a távollátók közelre tudnak nehezebben fókuszálni, a szemtengelyferdüléssel élők pedig mindkét távolságra homályosabban látnak. Az öregszeműségre éves kor körül lehet gyanakodni, amikor a szokásos méretű betűk gyenge látás a távolban egyre távolabbra kell tartani szöveget.
A nem korrigálható homályos látás oka lehet akár a szürke hályog vagy az úgynevezett macula degeneráció is, amelyek kialakulásában az életkor mellett a dohányzás és UV sugárzás is szerepet játszik.
Hunyorítás Amikor távolra nézve hunyorít valaki, gyaníthatóan rövidlátó. Ilyenkor a közeli tárgyakat élesen látjuk, de a távoli dolgok képe a szemben nem a megfelelő helyre vetül, ezért távolra nézve hunyorítunk.
A rövidlátás hajlamosít bizonyos szembetegségekre, például az ideghártya leválásra is. Fejfájás A fejfájás különféle betegségekre utalhat, ám ha a tünet leginkább tartós olvasás, hosszas számítógép használat közben jelentkezik és a szem az úgynevezett vagy szemfájdalom is kíséri, távollátásra kell gyanakodni.
A távollátó a távoli tárgyakat tisztán látja, ám tartós közeli munkánál a könyv szövegét, a számítógép képernyőjét elmosódottan érzékeli. A szem folyamatos erőltetése eredményezheti a fejfájást, ám ezt gyakran nem ismerik fel. Szempirosság és gyulladás Gyakori, vagy elhúzódó szempirosság, szemhéj- kötőhártya-gyulladás, árpa: időnként mindenki tapasztalhatja ezeket.
Alapvető fénytörési eltérések és korrekciójuk A köztudatban talán legismertebb fénytörési hiba az úgynevezett rövidlátás. Neve valóban megközelíti az eltérés lényegét, vagyis a páciens csak közelre rövidtávra lát élesen, távolra nem. Jóval összetettebb kérdés az úgynevezett távollátás, amikor a beteg se távolra, se közelre nem lát jól.
Az égő, viszkető, könnyező, piros szem számos betegség jele lehet, és bár általában kötőhártya-gyulladásra gondolunk, korrigálatlan fénytörési hiba, szembe került idegentest, ferde állású szempilla, cukorbetegség, bőrbetegség is állhat a háttérben. Szemszárazság A problémát szúró- égő- idegentest-érzés jelzi, amely az egész napos számítógépes munka után — főleg légkondicionált helyiségben — gyakran tapasztalható.
Ilyenkor nem pislogunk eleget, és elmarad az éleslátásban fontos szerepet játszó könnyfilm állandó megújulása is. Mit tehetünk?
A látásra már a fenti panaszok jelentkezését megelőzően érdemes odafigyelni! A munka közben, óránként tartott néhány perces pihenő, a monitor megfelelő elhelyezése és a jó megvilágítás segíthetnek a megelőzésben. Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával, rendszeres testmozgással, vitaminokban gazdag táplálkozással és az orvosi kontrollt követően például A-vitamint, cinket és szemvidítófű kivonatot is tartalmazó készítményekkel sokat tehetünk a szem épségének megőrzéséért.
