Miért van szükségük az állatokra a látásra

Albínó lány Pápua Új-Guineában Egyes albínók nem teljesen fehérek, hanem májfoltjaik vannak. Fotó Beninből Ember esetén a teljes albinizmus nagyon világos bőrhöz, fehér hajhoz és szürke vagy kék szemhez vezet.

A nem teljes albinizmus azonban nem egyértelmű, bár lényegesen világosabb a bőrük, mint a többi családtagnak. Egyes néger albínók még mindig kifejezetten barna bőrűek, és világosbarna szeműek. A világos bőrű népeknél még a teljes albinizmus sem feltűnő, mivel a nem albínó emberek között is előfordulnak a nagyon világos színek. Afrika egyes részein, így Burundiban és Tanzániában az albínók élete veszélyben forog, mert a térségben még mindig befolyásos boszorkánydoktorok szerint testrészeik felhasználhatók bizonyos varázsfőzetek elkészítésére.

Könnyen leégnek, és a trópusokon nagyobb náluk a bőrrák kockázata, mint a nem albínóknál. Az europidok bőre részben enyhe albinizmusgéneknek köszönhetően világosodott ki, de nem lettek annyira albínók, hogy az látászavarhoz vezessen.

Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig

Ha az albinizmus nem ilyen súlyos, akkor a szemszín lehet kék, zöld, vagy világosbarna. A szemet, vagy az egész testet érintő albinizmus is egy jól meghatározott tünetegyütteshez vezet. Ennek súlyossága az albinizmus súlyosságától függ. A színlátás normális, mert az albinizmus nem érinti a rodopszintermelést. Teljesen albínó a és nem albínó szem b szemfeneke Ha a szervezet csak nagyon kevés melanint termel, vagy semennyit sem, akkor a szivárványhártya egy bizonyos mértékben átlátszóvá válik.

Kevésbé súlyos esetekben ez a szivárványhártya miért van szükségük az állatokra a látásra részére korlátozódik. A nagy fokban albínó embereknél tipikus a megnőtt fényérzékenység; könnyen elkápráztathatók. Látásélesség[ szerkesztés ] Mivel a sárgafoltaz éleslátás helyének fejlődésében fontos szerepet kap a melanin, a súlyosan albínók sárgafoltja kisebb, vagy hiányzik.

Teljes albinizmus esetén a látás élessége ritkán haladja meg a 0,1-et, ami a vakság határa. A kevésbé súlyos esetekben a látás élessége 0,5 lehet, [7] amivel lehet kerékpározni, de a legtöbb országban nem kaphat jogosítványt.

Egy állat, amely másképp látja a világot

A hiányzó pigmentek miatt a sötét és a világos kontraszt közötti különbség csökkent. Az albínók több méteres távolságból nem ismerik fel az arcokat; ehelyett az embereket mozgásuk és ruházatuk alapján azonosítják.

A látászavar még ugyanazon a típuson belül is erősen változó. A szemlencse kevésbé alkalmazkodóképes, mint a nem albínó emberekben, ezért sok albínó rövid - vagy távollátó. A térlátás zavara[ szerkesztés ] A melanin a látóidegek fejlődésében is fontos szerephez jut. Az ép és egészséges szervezetben a látóterület mindkét féltekében ugyanakkora, és mindkettő a saját oldalának megfelelő részt kapja mindkét szemből.

A két kép összevetéséből mindkét agyfélteke kiszámítja a tárgyak távolságát, és térbeli helyzetét. Az albínóknál a látóidegek a szokottnál nagyobb mértékben kereszteződnek át, így az összetartozó képeket nem miért van szükségük az állatokra a látásra ugyanaz az oldal dolgozza fel. Emellett még rendszerint fennáll egy kisebb-nagyobb mértékű szemtekerezgés is, és a kancsalság is gyakori.

A 37 vizsgált személy mindegyikének volt szemtekerezgése, és négy kivételével mindegyik kancsal volt. Kezelése[ szerkesztés ] Az albinizmus nem érinti az ember szellemi-lelki fejlődését.

A bőr megfelelő védelmével, különböző segédeszközöket, színes szemüvegeket és kontaktlencséket használva normális életet élhetnek. Diszkrimináció[ szerkesztés ] Gyerekek egy lilongwei árvaházban MalawiDélkelet-Afrika. Az albínó gyerek anyja szülés közben meghalt; az apja elhagyta, és a gyereket elátkozottnak vélik.

Ahogy más, a csoportnormától eltérő embereknél, az albínóknál is megnő a kiközösítés és a diszkrimináció esélye. Afrikában az albínókról különféle babonák szólnak, így hozhatnak szerencsét, vagy szerencsétlenséget. Szudánban és Maliban balszerencsét jelent albínóval találkozni; lásd Salif Keïta életrajzában.

Tanzániában szerencsét hoznak, ezért gyakran megölik őket, hogy testrészeikből gazdagságot hozó talizmánt készítsenek. Ilyen például Silas, a gyilkos szerzetes a Da Vinci kódban.

A Powder filmben a főszereplő különleges, általa istenadottnak vélt képességekkel bír, de harcolnia kell a társadalmi befogadás érdekében. Az albínók gyakran léptek fel cirkuszokban látványosságként, vagy voltak a cirkusz fizetett alkalmazottai. Ez egyrészt megélhetést biztosított számukra, másrészt viszont tévhiteket terjesztett.

Rudolph Lucasie három évig szerepelt családjával az ő American Museum on Broadwayukban. Itt az a hír terjedt el róluk, hogy nyitott szemmel alszanak.

Molekuláris genetikai háttér[ szerkesztés ] Habár már korán leírták a különbségeket az egyes albínók közötti kinézetben, sokáig azt feltételezték, hogy mindezek egyetlen génre vezethetők vissza. Trevor-Roper ben leírt egy családot, ahol a szülők albínók voltak, de a gyerekek nem; ezzel megcáfolta az egyetlen albínógén hipotézisét.

A szülők két különböző albínógénre voltak homozigótákami azt eredményezte, hogy a gyerekek mindkét génre heterozigóták voltak, ami normál pigmentáltságot eredményezett.

Először az albínókat külső megjelenésük alapján osztályozták. Később felismerték, hogy egyes eseteken jelen van a tirozináz, máskor hiányzik. A tirozináz az egyik melanintermeléshez szükséges enzim. Végül az egyes gének felfedezésével lehetővé vált a teljes molekuláris genetikai osztályozás. Megállapították, hogy a különböző fenotípusokat nem mindig különböző gének okozhatják, hanem egy gén különböző alléljai hatására is létrejöhetnek.

A kinézetből nem lehet közvetlenül az azért felelős mutációra következtetni.

Négyféle okulokután, vagyis a szemet és a bőrt egyaránt érintő albinizmust írtak le: 1-es típusú okulokután albinizmus 3-as típusú okulokután albinizmus 4-es típusú okulokután albinizmus Az egereknél több, mint száz, a bőr- és szőrszínt meghatározó gén ismert. Ezért feltehetően az emberben is sok olyan gén van, ami a pigmentáltságot befolyásolja. Albínó patkányok A többi emlősfajnál ugyanazok az albinizmus okai, mint az embernél, bár az egyes fajokban külön-külön jelentek meg ezek a mutációk.

Az érintett gének bár hasonlítanak, nem mindig ugyanazok az egyes fajokban. Ettől a szőr fehér, a bőr rózsaszín, és a szem piros lesz. A többi mutációt máshogy nevezik, ami félrevezető lehet. Ez vérzékenységhez és gyenge immunrendszerhez vezet.

A legtöbb beteg állat már kölyökkorában elhal. Kivilágosítja a szőrzetet, és némely mutációja szőrhullást is okoz. Hatására elhalnak a festéksejtek; emellett süketség is kialakul, és a szem fejlődése is zavarokat szenved. Madarak[ szerkesztés ] Hullámos papagáj : Zöld: vad szín, a zöld a tollszerkezetéből adódik a melanin és a karotinoidok hozzájárulásával; kék: axanthizmus, a miért van szükségük az állatokra a látásra hiányoznak a tollazatból Hullámos papagáj: Sárga: melaninhiányos madár; fehér: teljesen albínó, a karotin és a melanin is hiányzik A madarak színezetét nemcsak a melanin alakítja ki.

Hozzájárulnak még a karotinoidok, és a toll szerkezete is. A karotinoidok alakítják ki a piros, a narancssárga és a sárga színeket. A karotinoidok nagy szerepet játszanak egyes madarak szépségének biztosításában. Ilyen például a sárga billegetőa fitiszfüzikea kékcinkea széncinege és a sárgarigó. Ellenben a vörösbegy mellényének vörös színét a phaeomelaninnak köszönheti. Ha a táplálék karotinoidokban szegény, akkor a következő vedléskor ezek a testtájak kifehérednek.

A karotinoidszállítás zavarai ritkák. Ezek lehetnek például rudak, lapok, vagy csövek. Miért van szükségük az állatokra a látásra rétegek vastagsága és elrendezése szelektíven felerősíti a kék vagy a zöld fényt lásd interferencia rácson. Ha a melanin hiányzik, akkor is szelektíven erősíti fel a struktúra a fényt; így a madár fehérnek hat, csak egy kicsit irizál ott, ahol kék vagy zöld lenne. Ezek a sejttípusok határozzák meg ezen állatok bőrének és pikkelyeinek színét.

Más mutációk csak a melanophorákat és a xanthophorákat, megint mások a xanthophorákat és az iridophorákat érik. Ezen kívül léteznek még azok a mutációk is, amik csak az egyik típust befolyásolják.

Melaninból álló festéktesteket, melanoszómákat tartalmaznak, amikben a melanin többnyire eumelanin. A melaninképzés zavarait amelaninizmusnak nevezik.

Néha albinizmusként hivatkoznak rá, bár az albinizmus fogalma tágabb. Mivel a melaninképzés hasonlóan megy végbe az egész állatvilágban, azért ugyanazok a miért van szükségük az állatokra a látásra okozzák a halakban, a kétéltűekben és a hüllőkben az amelaninizmust, mint amik az emlősökben az albinizmust. Ezek a festékanyagok a pteridinoszómákban helyezkednek el.

Ha ezek a festékanyagok kiesnek, akkor csak az a szín marad meg, amit a melanin ad. Ez az állapot az axanthizmus. Lárvakorban ezek az egyedek vakok, habár szemük a melanin hiányától eltekintve normálisan fejlődött.

A kifejlett halak már látnak valamennyire, de nem jól, és fényérzékenyek. Ha a különböző típusú albínó állatokat pároztatják, akkor normál színezetű utódokat kapnak.

Az érintett egyedek embrió korukban normálisnak néznek ki. A legtöbb lárvában azonban nem fejlődik ki az úszóhólyag, és csak néhány napig élnek. További szerepei a kitinpáncél megkeményítése, és a különböző mikroorganizmusok elleni nem specifikus immunválasz biztosítása. A melaninképzés minden zavara az állat halálához vezet, ezért az ízeltlábúak szervezete nagyon pontosan szabályozza a melanintermelést.

Az ommatokhromák közé tartozik a xanthommatin, az ommin és az ommidin. Egyes csoportoknál ezek a színanyagok több más funkcióra is szert tettek, mint a külső páncél színezése és a triptofán kiválasztása. A lepkeszárnyak színezésében az ommatokhrominok szerepe a tarkalepkefélék családjában végbement mutációknak köszönhető. Az ecetmuslica esetében például ezek az izoxanthopterin, a pterin, biopterin, szépiapterin és a drosopterin. Bioszintézisük a guanozintrifoszfát dihidroneopterinné alakításával kezdődik, majd innen szétválnak a szintézisutak az egyes pteridinek felé.

Sok különböző mutáció befolyásolja a rovarok szemszínét, amik ezeket a szintéziseket gátolják, vagy az előanyagok szállítását akadályozzák.

A white és a brown gének együtt létrehoznak egy fehérjét, ami guanint transzportál. A white és a scarlet gének triptofántranszportert hoznak létre. Kettő a w crr HN és a w GS egyaránt csökkenti a piros pteridin és a barna xanthommatin színanyag mennyiségét, mivel mindkét transzportert ugyanúgy érintik. A w Et87 allél csak egy kicsit világosítja ki a szemet.

A maradék két mutáció w cf GE és w sat FG csak a guanintranszportert érinti, így a piros színanyag mennyisége csökken. A mutációk egy része hőmérséklettől függővé teszi a színanyagtermelést.

Az emlősökben ilyen a colorpoint mutáció. Ezért a háziállatoknál mindkettő előnnyé válik. Az állat kifehéredése és szelídülése közötti kapcsolatot az adrenalin [38] és a dopakhinon dopaminból kiinduló közös szintézisútja magyarázza meg.

Az albínó egerek gyakrabban és megbízhatóbban viszik vissza kölykeiket a fészekbe. Az albínó állatok gyakran közönségkedvencekké lesznek az állatkertekben. Az állatkísérletekben gyakran használnak albínókat, mert így jobban láthatók az egyes kísérleti eredmények. Szelekció[ szerkesztés ] Vak mexikói lazac; nem önálló faj, hanem egy barlangi változat A természetben az albinizmus hátrányt jelent, mivel megfosztja az állatot természetes védőszínétől, fényérzékenységet okoz, és rontja a látást.

Ellenben a háziállatoknak nincs szükségük védőszínezetre, hiszen gazdájuk védi és eteti őket. Szintén nincs szükségük álcázószínre az egész életüket barlangban leélő állatoknak, mivel nincs fény.

Nem lehet látni, ezért a látászavarok sem jelentenek hátrányt. Ilyen állat a mexikói barlangi vaklazac astyanax mexicanus.

Több, mint hatvan halfajnak ismert barlangi vak formája. A faj vad színe szerint a bőrből hiányozhat a melanin, vagy a puridin, vagy mindkettő.

Megfelel az ember 3-as típusú okulokután albinizmusának. Az albinizmusnak három jelentése van: Amelaninizmus: csak a melanin hiányzik [12] [28] Az összes színanyag hiánya [17] Felhígult szín a különböző színanyagok hiánya miatt. Ezek lehetnek: melanin, pteridin, karotin, purin vagy ommatokhróm.

Részleges albinizmus: Britney-nek rossz a látása foltos állatokra tévesen használt kifejezés. Emögött egy másik jelenség, a miért van szükségük az állatokra a látásra áll. Orphanet J Rare Dis. Duffy, Grant W. James, Nicholas K.

Miért van szükségük az állatokra a látásra, Nicholas G. Martin und Richard A. Am J Hum Genet. J Invest Dermatol.

Albinizmus

Epub Jun 5. Mol Biol Evol. Epub Sep Piper, München und ZürichS.