Látás és motoros funkciók.
A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulási sikeresség közös érdekes és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyerekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét.
A sikeresség másik feltétele a gyermekek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő.
A motoros képességeknek két fajtája van: koordinációs képességek és kondicionális képességek. Szenzomotoros képesség: Mozgás és érzékelés képesség együttese, ami egyfajta neuropszichológiai tulajdonságnak számít. Sportmotoros képesség: Olyan képesség, amit az adott sportmozgás során végzünk. A koordinációs képességek azok a motoros tulajdonságok, amelyek egymással és kondicionális képességekkel szoros összefüggésben elsősorban a mozgások végrehajtásának célszerű szabályozását segítik elő.
Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára az a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját.
Látás és motoros funkciók úgy vélik, hogy a gyerek sorsa eldől már az iskolába lépés első hónapjaiban, s a kialakult helyzeten igen nehéz változtatni a későbbiek során. Ezért is fontos mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából azoknak a kérdéseknek megnyugtató tisztázása, amelyek az iskolára való felkészítés, az iskolába lépés pszichológiai problémáihoz kapcsolódnak.
Valójában mi függ a sikeres iskolakezdéstől? Milyen szerepet kap a teljesítmény?
A kisiskolások sok és sokféle információ birtokában lépik át az iskola küszöbét. Érzelmeikben együtt munkál a büszkeség, a bizonytalan várakozás és kisebb-nagyobb szorongás az újtól. Szinte valamennyiükben közös a vágy, hogy jól tanuljanak.
Ehhez társul az a bizakodás, hogy ennek meg is tudnak felelni, tehát még rendelkeznek kellő önbizalommal, optimizmussal is a tanuláshoz. Ezt a kedvező indulási helyzetet elsősorban a gyermek szociális kapcsolatai tarthatják fenn: a szülők, a pedagógus elfogadó, szeretetteljes bátorítása, ösztönzése, az érzelmi támasznyújtás.
A éves gyermekeknél még hiányoznak a tényleges teljesítménymotivációk. Elsősorban azért teljesítenek, hogy eleget tegyenek a szeretett személyek kívánságainak, örömet szerezzenek nekik, elismerést és szeretetet kapjanak viszonzásul.
Nagy ösztönző ebben a korszakban a szeretett személy elismerése, szeretete vagy az ennek elvesztésétől való félelem. A szülő mellett a pedagógus az a jelentős személy, aki a gyermekkel való személyes kapcsolatán keresztül ezt a motiválást biztosíthatja.
A szem szenzoros funkciója, a binocularis látás Az előbbiekben ismertetett motorikus funkció vagy akaratlagosan működik akaratlagos szemmozgásokvagy a szenzórium működteti.
Így a pedagógus-gyerek viszony minősége alapvetően meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát. Ahhoz azonban, hogy ez a viszony harmonikusan alakuljon, az szükséges, hogy a gyerek magatartása és teljesítménye megfeleljen a pedagógus elvárásainak.
Azok a gyerekek, akiknek nem okoz nehézséget az iskolában elvárt viselkedés és teljesítmény, természetesen már a kezdet kezdetén több elismerést, pozitív visszajelzést kapnak.
Szemészet | Digitális Tankönyvtár
A pedagógus elismerése, dicsérete fokozza a gyerek tanulási kedvét, növeli önbizalmát — ezáltal alakítja önértékelését —, igénynívóját. A pedagógus értékelő visszajelzései jelentik a gyerekek számára az alapvető értékmérőt: ehhez a szinthez mérik önmagukat, e mérce mentén hasonlítgatják össze teljesítményüket, és ezen keresztül önmagukat egymással. Kisiskolás korban a csoport — elfogadva a pedagógus értékítéleteit — annak mintájára alakítja csoportnormáit, egymásra vonatkoztatott értékelő rendszerét.
A jól teljesítő gyerek, akit gyakran dicsér a pedagógus, általában vonzóvá emberi szem myopia a többiek számára is. Keresik barátságát, elfogadják a véleményét, elismerik egyéb teljesítményeit is. Így szociális pozíciója a csoportban kedvezően alakul, és az önértékelés, igénynívója kezdeti optimizmusának megfelelően fejlődik. Iskolai karrierje, személyiségfejlődése várhatóan kedvezően alakul.
A tanulást később már belső motivációitól ösztönözve végzi.
A kezdeti teljesítményzavarok — nehézkes, ügyetlen mozgás testnevelési órán, maszatos rajzok, göcsörtös, szálkás írás, csúnya füzetek, tájékozódási hiányosságok, s talán ezekből következően nyugtalan, hipermotilis viselkedés, vagy túlzott félénkség, szorongás — akkor is jól érzékelhetővé válnak a gyerek és társai számára is, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli azokat.
A teljesítményzavarokkal küzdő gyerek igen korán tapasztalni kényszerül, hogy nem tudja úgy vagy annyi idő alatt megoldani a feladatokat, mint társai. Ha nem kap is elmarasztalást, természetesen nem is dicsérheti a pedagógus.
Kezdeti bizakodása még több-kevesebb ideig fennmarad és próbálkozik, de lemaradása egyre nyilvánvalóbbá válik. Az a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy látás és motoros funkciók, mint társai, szükségszerűen juttatja el ezeket a gyerekeket az alacsony önértékeléshez, az önbizalomvesztéshez.
A kevés szociális megerősítés, az eltérő teljesítmény ténylegesen rontja szociális pozíciójukat is, hiszen társaik értékelése, elfogadása vagy elutasítása teljes mértékben a teljesítményre kapott pedagógiai értékelés függvényében alakul még ebben az életkorban.
Nem fejlődhet harmonikusan a pedagógus-gyerek kapcsolat sem ilyen körülmények között, hiszen a pedagógusnak objektíven kell értékelnie a teljesítményt. Ezeket a gyerekeket a szociális kapcsolatok megromlása érinti a legérzékenyebben, s a legkülönbözőbb módon próbálják a pedagógus és társaik figyelmét magukra irányítani. Próbálkozásaik leggyakrabban torz, kompenzáló viselkedéshez vezetnek. Ilyen kompenzáló viselkedés nyilvánulhat meg a bohóckodásban, rezignált érdektelenségben, melynek eredete rendszerint a teljesítményzavarokban keresendő.
Az orvosi élettan tankönyve
Elindíthat az antiszociális személyiségfejlődés irányába is. Halmozódó teljesítménybeli lemaradásuk és az egyre fokozódó magatartási problémáik vezethettek el a környezettel való szembenálláshoz és a tényleges összeütközéshez Mascheneier, Ily módon tehát az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése, az iskolai karrier alakulása; a személyiségfejlődés — önértékelés, igénynívó, szociabilitás — minősége is ennek függvényében, ettől meghatározott módon alakul.
Mindezek végiggondolásával csak arra az alapvető következtetésre juthatunk, hogy lehető legkisebb arányúra kell leszorítanunk a potenciálisan tanulási zavarral küzdő gyerekek iskolába kerülésének lehetőségeit. Alapvető követelmény, hogy csak azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére, hogy a különböző lemaradásokat még beiskolázás előtt kompenzáljuk.
Milyen reális lehetőségeket látunk ennek megoldására? Az elméleti kutatások egyre pontosabb információkat eredményeznek arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen pszichikus funkciók határozzák meg a tanuláshoz látás és motoros funkciók képességek fejlődését.
- Mit kell tenni látássérülés esetén?
- Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár
- Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
- Lehetséges-e egyidejűleg myopia és hyperopia
- И в самом деле, ответ оказался именно таким, какого и опасался Олвин: -- На этот вопрос я не могу отвечать.
- Motoros képességek /Mozgáskoordináció - Penco Hungary
- Диаспар -- это замерзшая культура, которая не в состоянии выйти за свои весьма узкие рамки.
Ismerve, hogy milyen fejlődési jellemzőket mutatnak látás és motoros funkciók a funkciók normál fejlődés esetén, pontosabban diagnosztizálhatjuk a beiskolázáshoz szükséges pszichikus fejlettséget, illetőleg a különböző okokból eredeztethető fejlődési egyenetlenségeket is. Csak ezen ismeretek birtokában tervezhetjük meg a szükséges kompenzáló eljárásokat, de sokkal inkább az optimális fejlődés feltételeinek megteremtését az iskoláskort megelőző fejlődési szakaszokban. A beiskolázáshoz jelenleg alkalmazott szűrő eljárásaink iskolaérettségi vizsgálat, intelligenciamérések nem adnak kellő támpontot annak előrejelzéséhez, hogy az iskolai tanulás sikeres lesz-e vagy sem.
Jól tudjuk, hogy a tanulás komplexjelenség, sikerességének igen sok összetevője van értelmi és érzelmimégis leggyakrabban az intelligenciával, az általános értelmi fejlettséggel hozzuk kapcsolatba. Vannak bizonyítékok arra, hogy az intelligenciatesztek és az iskolai osztályzatok közötti korreláció általában 0,5 vagy ennél valamivel magasabb érték Johnson, Ez az összefüggés statisztikailag kimutatható, de csak nagyon globális jóslást ad arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a gyerek iskolai sikeressége.
Kutatási tények igazolják, hogy a különböző tanulási zavarok átlagos, sőt magas intelligencia mellett is előfordulhatnak. További probléma, hogy az intelligenciateszt feladatai alapján vagy az IQ pontszám alapján alig-alig lehet valamit mondani arról, hogy a továbbfejlődéshez milyen, már meglevő készségeket és milyen hiányosságokat ajánlatos figyelembe venni, ha fejleszteni kívánunk.
A látórendszer két fő részből áll.
Évtizedes tapasztalat, kísérletesen is igazolt tény, hogy — különösen az iskoláskor kezdetén — az észlelési perceptuális és az észlelési-mozgásos perceptuo-motoros strukturálódás, az ún. Ebben a fejlődési stádiumban megy végbe a különböző észlelési funkciók, látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás differenciálódása, egyre pontosabb és teljesebb működése, valamint az észlelési szenzoros és motoros funkciók fokozatos összerendeződése, integrálódása.
A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődése. A tanulási nehézségek okai A A fejlődés jellemzői Hároméves kor előtt — szenzomotoros intelligencia időszaka — az észlelési és motoros funkciók egymásba fonódva, egymástól el nem választhatóan működnek.
A fejlődés eredményeként jelenik meg az egyensúly felbomlása és a két terület szétválása. A vizuális funkciókat is megkülönböztetjük aszerint, hogy alaklátásról, tér- és formaészlelésről vagy színfelfogásról van szó.
Kezdetben a az ún. A gyermek nem képes még a részelemek felismerésére. Nincs kellő összhang a vizuális és a motoros funkciók között sem. Ezt jól mutatja olyan feladat, ahol látás és motoros funkciók geometriai formákat, alakzatokat helyezünk a gyermek elé, és azt kérjük, hogy rajzolja le.
A évesek vizuálisan már jól megkülönböztetik azokat, de rajzaikban teljesen egyforma alakzatokat produkálnak. A gyermek már felismer egyes struktúraelemeket, és azokat izoláltan, az egésszel való összefüggésük nélkül ragadja meg. Ez átmeneti stádium az alaklátásban. Egész és rész összefüggésének helyes felismerése az írás és az olvasás tanulásának alapvető kritériuma.
