A látóhatár felett,

Milyen messzire látunk el szabad szemmel?

Posztobányi Kálmán Miért látnak élesen a víz alatt a közellátók? Igazából bármilyen távoli objektumig el lehet látni szabad szemmel, ha az elég fényes és nem takarja valami, például a földi vagy a kozmikus horizont, esetleg száz méter vastag vízréteg.

• Aktuális | av-multitours.hu | Ladányi Tamás - Asztrofotós hivatalos oldala
• Látásgyakorlási terv
• Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Ellátunk a horizontig - de az milyen messze van? A közelítő myopia kezelési gyakorlat szerint a horizont-távolság a látómagasság négyzetgyökével arányos, azaz például a magasságot megnégyszerezve a horizont megduplázódik. Az előbb említett 4,5 km kevésnek tűnhet, mert a tapasztalat szerint az ennél sokkal messzebb levő épületek, fák, hajók is láthatók.

A távolabbi tárgyakat azért láthatjuk, mert egy részük a horizont fölé emelkedik. Milyen messzire lehet ellátni  például Budapestről? A János-hegy kilátójából látható körpanoráma horizontjára az Alföld tengerszint feletti magasságát is figyelembe véve 70 km-t kapunk.

1. Milyen messze látunk szabad szemmel? | CooperVision Hungary
2. Milyen messze látunk szabad szemmel?
3. A látásjavulás leírása
4. A látás 100 százalékos

Ennek ellenére - jó idő esetén - még alacsonyabb budai hegyekről is látszanak a több mint km-re levő Mátra vonulatai. Igaz, Mátraalja a horizont alatt van, de a Kékestető elvileg még a Pesti-síkságról is látszik. Az épületek második emeletéről nézve a horizont két-három kilométerrel látszik távolabb, mint az elsőről kitekintve, feljebb menve azonban az emeletenkénti horizont-távolodás egyre kisebb.

Kategóriák

Egy felhőkarcoló századik emeletéről már csak méterrel lehet távolabbra látni, mint a Egy 10 km-es magasságban szálló repülőgépből km-re látszik a horizont, nem szabad tehát hinni annak, aki azt állítja, hogy egyszerre látta Afrikát és Amerikát, hacsak nem űrhajós mondta.

Az űrállomásról nézve km is megvan a horizont sugara, így például nem látszódhat egyszerre a Nílus forrása és a deltája ezt a holdutazók láthattákde a Dunáé már igen.

Égi mozgások A nappali égbolt A nappali égen az egyik leggyakrabban tapasztalt és legkönnyebben megfigyelhető jelenség, az égbolt kék színe.

A légköri fényelhajlás miatt horizont mögötti képződmények is látszhatnak, ez a jelenség a felszín közelében erős, de a repülési magasságban már elhanyagolható. A délibáb, a fata morgana is megtréfálhatja a megfigyelőt, de ezeket sem pilóták szokták látni. A hegymászók - saját elmondásuk szerint - néha vizuálisan érzékelik a Föld görbületét. Ugyanezt az előbb említett balatoni fürdőzők is elmondhatják magukról, hiszen a tó vizén is jelentkező görbület miatt takaródik ki a túlpart alja.

A víz mellől még távcsővel sem látszanak a túlsó part fürdőzői Víz alatt Víz alá merülve azt tapasztaljuk, hogy életlen a látásunk.

Tartalomjegyzék

A vízben távollátók vagyunk, a közellátók viszont víz alatt élesebben láthatnak szemüveg nélkül. A gyakorlatban természetesen búvárszemüveget használnak, ekkor a szem levegővel érintkezik, és a látás élessége változatlan marad. Mivel a vízben a vörös fény jobban elnyelődik, mint a kék, m-es mélységben már nem látszik a vörös szín, 30 m mélyen a sárga sem. Igaz, ilyen mélyre palackos búvár nem merül le, a rekord m Ritczler Gusztáv, az egyiptomi Blue Hole, A látástávolságot a vízben a felkavarodó üledék, a látóhatár felett planktonvirágzás, de akár a vízfelszínt érő eső és a hullámverés is csökkentheti.

Óriási telihold a látóhatár felett | Érdekes Világ

A búvárkalauzok szerint a látótávolság nyílt vízi merülés esetén m, azaz nagyjából egy uszodahossznyi. Korallszigeteknél akár 60 m-re is ellát a búvár, mert ott nincs üledék a vízben. A barlangi merüléseknél az áramlás sem a látóhatár felett, a látástávolság pedig m. Tehát a több mint száz méterre levő cápát már a legjobb körülmények mellett sem látni a víz alatt.

Böngésszen a termékeink között!

Ez a korlát a cápára is vonatkozik, de ő nem is a szemét használja nagy távolság esetén. Az égen nappal A Napon és a Holdon kívül a Vénusz az az égitest, amely nappal is megpillantható. A Vénusz akkor is látszódhat nappal, amikor távolabb van, mint a Nap, így elmondható, hogy nappal több mint millió km-es távolságig láthatunk el. Sokan számoltak be a Jupiter nappali szabad szemes észleléséről is.

Még több cikk

A Jupiter csak egy kicsit fényesebb a Szíriusz csillagnál, ez utóbbi azonban nem emelkedik elég magasra Európából nézve, ezért vastag levegőrétegen keresztül kellene nézni. A Szíriusz nappali megpillantásáról Colin Henshaw számolt be, az észlelés Zimbabwében történt déli szélesség Henshaw tehát 8 fényévig látott el nappal. A rekordot azonban nem ő tartja, hanem azok a kínaiak, akik az ben feltűnt szupernóva 23 napig tartó nappali láthatóságát jegyezték fel.

Az északi féltekéről láthatatlan csillagképek fedik fel magukat a legtávolabbi kontinens, Ausztrália egén. Meglepő volt, hogy a légvonalban húsz kilométerre fekvő nagyváros fényszennyezése alig zavarta az égbolt sötétjét.

Ők - bár nem tudtak róla - 20 ezer fényévig láttak el nappal. A Vénusz és a Hold a nappali égen. Éder Iván felvétele a déli órákban készült Az első ember, aki szupernóva távolságmérésével próbálkozott, Tycho Brahe volt ben.

A dán csillagász megállapította, hogy a "stella nova" távolabbi, mint a Hold.

Szárazföldön a környező tereptárgyak által meghatározott szabálytalan látóhatárt természetes horizontnak szokás nevezni. A mellékelt ábrán Visible horizon szöveg jelöli. Geometriai horizont[ szerkesztés ] A látszólagos és a látható horizontot a légköri illetve terresztrikus refrakció módosítja, ennek neve geometriai horizont, és a látható horizont felett helyezkedik el.

Ez a szupernóvát nappal két hétig lehetett látni, a Az égen éjszaka Legmesszebb természetesen éjszaka lehet látni, a csúcsot az Androméda galaxis tartja 2,5 millió fényéves távolságával.

A legtávolabbi szabad szemmel látott szupernóva is az Andromédában volt, Dégenfeld Schomburg Berta pillantotta meg ben - a hivatalos felfedezők Isaac Ward és Ernst Hartwig. Néhány szerencsés amatőrcsillagász az igen halvány M33 galaxis szabadszemes észleléséről számolt be magashegyi megfigyelőhelyekről.

Hozzászólások

Átmeneti - tranziens - jelenségeket is figyelembe véve azonban ennél távolabbra is el lehet látni. Látta ezt valaki szabad szemmel? A gammafelvillanás néven ismert jelenségek az Univerzum legnagyobb energiájú robbanásai.

Szerencsénkre igen messze, extragalaktikus távolságokban történnek, mert egy közeli esemény súlyos pusztítást végezne a Földön.

• Éjféli nap – Wikipédia
• Szigorúan látásvizsgálat
• Milyen messzire látunk el szabad szemmel?

Az eddig megfigyelt legnagyobb energiájú kitörést A különlegesen nagy intenzitás oka az volt, hogy a sugárzási kúp éppen a Tejútrendszer felé irányult. A mérések szerint a jelenség optikai fényessége akkora volt, hogy körülbelül egy percig ideig szabad szemmel is láthatta az, aki éppen a Bootes Ökörhajcsár csillagkép megfelelő helyére nézett.

A robbanás a látóhatár felett 7,5 milliárd fényév volt, ami több mint fele a megfigyelhető Univerzum sugarának. A becslések szerint ilyen fényes gammafelvillanásra körülbelül 10 évenként lehet számítani. Lehet, hogy éppen az olvasó lesz az első, aki egy csillagos éjszaka néhány másodpercig mintegy fél univerzumsugárig fog ellátni - tudatosan.

A látóhatár felett látótávolságnak tényleg nincs határa? De van.

Az Univerzum tágulása miatt a távoli égitestek fénye minden frekvencián kozmikus vöröseltolódást szenved, mire hozzánk megérkezik. Egy 13,6 milliárd  fényév a látóhatár felett - a kozmikus horizonton - levő égitest hipotetikus vöröseltolódása már végtelen, ami pedig ennél is távolabb van, arról mai tudásunk szerint semmiféle jel nem jut el hozzánk.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy bármilyen távolságban levő objektumig el lehet látni szabad szemmel, ha az elég fényes, és nem takarja valami, például a földi vagy a kozmikus horizont, esetleg száz méter vastag vízréteg.

Kapcsolódó cikk.