Ha nincs tárgylátás,

A látvány feldolgozásának első fázisában a szem a fénymennyiség különbségeit pásztázza, keresi a határ-vonalakat. Az optikai fény, szín mennyiségek különbsége a kontraszt, mely alapfogalom a vizualitás világában. Sekuler A tárgylátás alapfeltétele, hogy a tárgyakról és környezetükről, legalább a határvonalak mentén, lényegesen eltérő mennyiségű fény érkezzen a szembe. A látás legelemibb szintje, alapinformációja a kontrasztérzékelés, ám ez is igen bonyolult mechanizmus.

Biológiai térészlelés[ szerkesztés ] A biológiai térészlelés a közvetlen érintkezés, mint a környezet érzékelésének eszköze már növényvilágban is fellelhető.

A föld alatt élő kisemlősök, rágcsálók több száz szabályosan elrendezett bajuszszőre az üregek és járatok végigsúrolt faláról képszerű információ továbbítására alkalmas. Nyilvánvaló evolúciós előnyt biztosít, ha egy élőlény képes az őt körülvevő világ egyedeinek távoli érzékelésére is.

A szürkehályog és kezelése

Ilyen hullámtér például a zajok, zörejek, a zenei és egyéb hangok által keltett nyomáshullámok együttese, melyet a kitöltő közeg — levegő vagy ha nincs tárgylátás — közvetít, és melyet általában fülünkkel, de igen nagy hangerők ha nincs tárgylátás — pl. Egyes állatfajok, mint a denevér vagy a delfin, képesek a maguk által keltett, ha nincs tárgylátás magas rezgésszámú hang — kiáltás, fütty — visszaverődéseit felfogva nagy pontossággal érzékelni környezetüket.

Az elektromágnesség és a gravitáció az a két fizikai jelenség, melynek hullámai nem igényelnek közvetítő közeget, képesek csillapodás nélkül az üres térben — vákuumban — is terjedni.

• Mi a szemlencse?

A szentjánosbogarak, egyes polip- és halfajták még fény kibocsátására is képesek; bár ezt a képességüket nem környezetük észlelésére-érzékelésére használják. Távolsági jelzőmozzanatok[ szerkesztés ] A távolsági jelzőmozzanatok a távolság észlelésében vannak segítségünkre, ezáltal meghatározható, hogy egy tárgy hol helyezkedik el a háromdimenziós térben.

Kétféle távolság különböztethető meg.

Az abszolút távolság a megfigyelő és a tárgy közti távolságra, a relatív távolság pedig két tárgy közötti távolságra utal. A távolsági jelzőmozzanatok közé tartoznak a szemmozgásos, illetve a látási jelzőmozzanatok. Szemmozgásos jelzőmozzanatok[ szerkesztés ] Az akkomodáció és a konvergencia — mint szemmozgásos jelzőmozzanatok — fontos szerepet játszanak az észlelő és a tárgy közti távolságról. Konvergencia: A két szem által bezárt szöget jelenti. Ez a szög nullára csökken vagyis a szemek egyenesen előre néznekha 6 méterre vagy messzebbre lévő tárgyra nézünk.

Tehát a konvergencia ez bizonyos távolságtartományon belül működik.

Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat. Képzeljük el, hogy egy olyan intelligens robotot szeretnénk alkotni, amely képes a képen látható székek felismerésére, és el tudja dönteni, hogy azok közül melyikre lehet leülni. Vegyünk egyelőre csak egy példát a képről: hogyan tudja robotunk eldönteni például azt, hogy az íróasztalon lévő modellre vagy a másik szobában, távol látható székre le lehet-e ülni? Számunkra a kérdés nevetségesen könnyű, de csak addig, amíg észrevesszük, hogy a két tárgy képe valójában teljesen azonos! Mi alapján döntsön tehát robotunk?

Akkomodáció: A szemlencse alkalmazkodását jelenti a tárgy távolságához. Ez azért alakult ki, ha nincs tárgylátás a különböző távolságban lévő tárgyakról érkező fénysugarak az éleslátás helyére, a foveára vagy más néven a sárgafoltra essenek.

Így amikor egy tőlünk messzebb lévő tárgyról érkezik szemünkbe a fény — ahhoz, hogy azt élesen lássuk — a lencsénknek kevésbé kell megtörnie a fényt, mint amikor közeli tárgyat nézünk. Ez a két jelzőmozzanat általában együtt jár, hiszen amikor egy közeli tárgyat nézünk, akkor szemünk összetart, és a lencse is domborúbb lesz.

Látási jelzőmozzanatok[ szerkesztés ] Attól függően, hogy a mélység észlelése egy vagy két szemmel is megvalósulhat, megkülönböztetünk monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatokat. A monokuláris jelzőmozzanatok segítségével egy szemmel is képesek vagyunk megítélni bizonyos távolságokat, míg a binokuláris jelzőmozzanatokhoz mind a két ha nincs tárgylátás szükség van.

Monokuláris jelzőmozzanatok[ szerkesztés ] Takarás: Az a jelenség, amikor egy tárgy eltakarja, vagy elhomályosítja a másik egy részét. Ilyenkor a részben eltakart tárgyat távolabbinak észleljük.

A szürkehályog és kezelése

Egy tárgy takart részeinek észlelését amodális kiegészítésnek nevezzük. Az átlátszóság pedig az a speciális eset, amikor egy nem átlátszó tárgy részben eltakar egy másikat, és az eltakart tárgyat a maga teljességében észleljük Relatív nagyság: Ha egy képen hasonló, de különböző nagyságú tárgyak látunk, akkor a kisebb tárgyakat fogjuk távolabbinak látni.

Relatív magassági helyzet: Az egymáshoz hasonló tárgyak közül a horizonthoz közelebbieket fogjuk távolabbinak észlelni.

Ha ez az árnyék ugyanarra a tárgyra esik, mint ami a fény útjában áll, akkor ez az önárnyékolás jelensége. Ha viszont ez az árnyék egy másik tárgyra esik, akkor vetített árnyékról van szó. Perspektíva : Ahogy távolodunk egy adott dologtól, úgy változik meg a tárgyak illetve felszínek megjelenése.

Lineáris perspektíva: A párhuzamos vonalak a távolban összetartónak látszódnak. Levegőperspektíva: A távoli tárgyakat elmosódottabbnak látjuk, mint a közelieket. Ugyanis a fény szóródik, miközben áthalad a levegőn, és ez a szórt fény csökkenti a kontrasztot, és a tárgyak részleteinek tisztaságát.

Textúragradiens: A felszín textúrája a távolságtól függően változik. Gibson a felületi szemcsézettség fontosságát hangsúlyozta: ahogy a megfigyelő távolodik, úgy csökken a felszín részletezettsége.

Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése

Mozgásparallaxis: Ha a vonaton ülve kinézünk az ablakon, a szemünk által fixált pontnál közelebbi tárgyak ellentétes irányban látjuk mozogni, míg a távolabbi tárgyakat a vonat mozgásirányával azonos irányban, de lassabban látjuk mozogni. Binokuláris jelzőmozzanatok[ szerkesztés ] Mivel a szemek ha nincs tárgylátás fej elején találhatóak, és viszonylag közel vannak egymáshoz, ezért a binokuláris látómező átfedéses.

A két szem tehát a tárgyakat kissé eltérő nézőpontból szemléli, ezáltal mélységet tudunk észlelni. Ezt a jelenséget a sztereoszkóppal lehet demonstrálni. Sztereolátás: A binokuláris látás segítségével történő viszonylagos távolságészlelést sztereolátásnak nevezzük.

Ez ahhoz is hozzájárul, hogy olyan tárgyakat is lássunk, amelyek egy szemünk használata esetén láthatatlanok maradnának, illetve lehetővé teszi a távolság nagy pontosságú becslését is. A retinális diszparitás szemléltetése Retinális diszparitás: nem más, mint a jobb és bal retinára vetülő képeken a tárgyak távolságának különbségei, mely mélységinformációval szolgál.

Mélységészlelés

Minél nagyobb távolságban van a két tárgy leképeződött képe a retinán, annál messzebb van egymástól a valóságban. Ha a retinán két pont távolsága egyenlő, akkor a dolgok egy síkban vannak, ha pedig eltérő távolságban vannak, akkor különböző síkban helyezkednek el.

• Олвин покинул своих резвящимся сверстников и пошел дальше, к центру Парка.

Keresztezett diszparitás: Akkor jön létre, ha egy tárgy közelebb van, mint amit nézünk. Keresztezetlen diszparitásról akkor beszélünk, ha egy tárgy messzebb van tőlünk, mint a fixált tárgy.

Tárgyreprezentáció az agykéregben A fejezet első részében megismerkedtünk azzal, hogy miért is nehéz feladat egy adott tárgy felismerése.

Azt, hogy a megfigyelt tárgy a fixációs pont előtt vagy mögött van, a diszparitás típusa, látássérült vakfoltok pedig, hogy a tárgyak a mélységben milyen távolságra vannak egymástól, a diszparitás nagysága határozza meg. Amikor két vagy több tárgy ugyanolyan távolságban van az észlelőtől, akkor a tárgyak a látótérben úgy is elhelyezkednek, hogy nincs köztük diszparitás.

Mélységészlelés – Wikipédia

Ez a horopter jelensége. Ahhoz, hogy a két retinánkon keletkezett kép jegyeit össze tudjuk párosítani, el kell dönteni, hogy mi alkot egy jegyet. Az elképzelés szerint ha nincs tárgylátás szem képét külön-külön elemezzük, és aztán a kettőt összerakjuk abból a célból, hogy a felismerhető jegyeket összepárosítsuk.

Ez ha nincs tárgylátás teljesen igaz, mert vannak olyan esetek is, amikor sztereoszkopikus mélységet észlelünk olyan sztereogramok alapján is pl.