Dinoszaurusz előtti látás
A Dekkán bazalttakarója jelenkorunkban Forrás: Wikipedia A Northwestern Egyetem kutatói antarktiszi csiga- és kagyló-kövületek vizsgálatából vontak le arra vonatkozó következtetéseket, hogy milyen volt a környezet állapota a kréta időszak végén, kis idővel a dinoszauruszok kihalását megelőzően. A kagylóhéjak kalciumizotóp-összetételéből az óceánokban uralkodó viszonyokra lehet következtetni, ezt a tulajdonságot használták fel a kutatók is a vizsgálatok során, az eredményeiket a Myopia szembetegségek szakfolyóiratban közölték.
A megkövült kagylókat és csigákat az Antarktiszi-félsziget északi részénél lévő Seymour-szigeten nyerték ki a kövületekben igen gazdag kőzetrétegekből.
Ennek az oka feltehetően a Dekkán-trap bazaltáras kitörésében keresendő, az indiai szubkontinens hatalmas, kb. A magas szén-dioxid koncentráció miatt elsavasodtak az óceánok, s a tengeri élővilág megsínylette ezeket a hatásokat.
A Seymour-sziget kövületekben igen gazdag kőzetrétegei Forrás: Nortwestern Mit jelent a látásélesség 0 7 A Dekkán bazaltáras kitörését már régen összefüggésbe hozták a kréta végi kihalási hullámmal, azonban a több százezer évig tartó kitörés túl hosszú idejű volt a hirtelen bekövetkezett kihaláshoz képest. Amíg a Chicxulub-becsapódást nem fedezték fel, addig viszont csak ez volt az egy biztosan elég káros hatású esemény a bolygónkon.
A becsapódás felfedezését követően sokan amellett tették le a voksukat, hogy az aszteroida önmagában elegendő volt, azonban az igazság valahol félúton lehet. A most elvégzett kutatás is ezt, az egymásra épülő hatásokon alapuló eseménysorozatot erősíti meg. A korábbi felmérések során a Dekkán kitörésének hatásait a komplett kőzetrétegek kémiai elemzéséből próbálták leszűrni, most viszont kimondottan az élőlényekben lezajlott változásokat vizsgálták, s ebből pontosabb adatokat lehet a dinoszaurusz előtti látás óceán állapotára levonni.
A kagylóhéjak alapanyaga a mész, vagyis a kalcium-karbonát, amelyet viszont felold a vízbe kerülő, és azt elsavasító szén-dioxid, azonban az oldódástól teljesen függetlenül, a vízbe került szén-dioxid mennyisége hatással van a kagylóhéj növekedésére. Megkövült, félbe vágott csigaház, amelyet elemeztek.
Mik azok a lebegő foltok a szemed előtt?
Forrás: Northwestern University A pontos adatok kinyeréséhez a kutatók az antarktiszi kagylók kalciumizotópjainak arányait mérték meg, ehhez az egyetem professzora, Andrew D. Jacobson által vezetett laboratóriumban kifejlesztett elemzéseket használták.
A kagylók anyagát először fel kellett oldani, hogy elkülöníthessék a kalciumot a többi elemtől, majd tömegspektrométerrel megmérni a kalcium izotópjait. E módszernek köszönhetően bukkantak rá az értékes és érdekes információkra.
A kutatás eredménye a jövőnkre nézve is figyelmeztetést ad: kiderült, hogy milyen módon reagáltak a gyorsan növekvő hőmérsékletre és szén-dioxid szintre az élőlények, hasonlóra számíthatunk a jelenben zajló ember okozta klímaváltozás során is.
De a dinoszaurusz előtti látás eredményét talán arra is fel dinoszaurusz előtti látás használni, hogy a jövőben lezajló változásokat előrejelezzük.
Címlap Ablakok a világra II. Azonban, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a világ is döbbenetesen sokszínű. Legalábbis nekünk. Vannak állatok, amelyeknek kevésbé, és vannak, amelyeknek viszont még sokkal színesebb. Egy kutyának az emberi szemmel látott kép minden képzeletet felülmúló színkavalkád lenne, míg egy héja csalódottan és értetlenül szemlélné, hogy fakulhatott ki ennyire a világ.
