Marx Karl politikai nézetei. Az újkor () | Sulinet Tudásbázis

A keynesiánus közgazdaságtan

Franciaországban szabad rossz közgazdásznak lennie, mert ott kitűnő német filozófusnak tartják. Németországban viszont szabad rossz filozófusnak lennie, mert ott a legkiválóbb francia közgazdászok egyikének Marx Karl politikai nézetei.

Bevezetés a szociológiába

A két fejezetből álló munka elsősorban a Proudhon által kreált értékelméletet állítja pellengérre, ami valóban elég zavarosnak hat Marx kérlelhetetlenül logikus interpretációjában tolmácsolva.

Ricardo elméletének alaptétele az, hogy kifejlett tőkés termelés esetében az áruk értékét a termelésükhöz társadalmilag szükséges átlagos munka mennyisége határozza meg.

Adam Smith értékelmélete is szóba kerül, amelyet Ricardo sokban bírál, de ugyanakkor elismeri annak egyes megállapításait, például hogy a munkaidő határozza meg a csereértéket stb. Proudhon elveti ezt a módszert, azaz nem időrend szerinti, hanem az eszmék egymásutánisága szerint kívánja értelmezni a gazdaságot.

Navigációs menü

Quesnay volt az, aki a közgazdaságtant tudománnyá tette. A nevével fémjelzett fiziokrata gazdaságtani irányzat egyik tétele, hogy a gazdaságnak saját, külső befolyásoktól független törvényszerűségei vannak. A gúnyolódást Marx azzal tetézi, hogy Hegellel is párhuzamba állítja Proudhont a metafizikai módszer kapcsán.

A hegeli dialektika tézis-antitézis-szintézis-hármasát alkalmazva is igyekszik rávilágítani a proudhoni okfejtések logikátlanságára, mivelhogy szerinte Proudhon önmagát tézisként tételezi, s ez a tézis, ha önmagával szembeállítják, két ellentmondó gondolattá hasad szét.

Index - Tudomány - Kétszáz éve született a filozófus, aki felforgatta a fél világot

Marx a mű folyamán sorra veszi A nyomorúság filozófiájában elhangzó állításokat, s immanens kritikával élve szedi azokat darabjaira, vagyis a saját okfejtéseiből származó logikai ellentmondásokat kéri számon Proudhonon.

Kiindulópontként a használati érték és a csereérték problematikájából indul ki. A nyomorúság filozófiája ennek a két fogalomnak a szintézisére tesz kísérletet.

Proudhon megfogalmazásában a használati érték egy terméknek azon képessége, hogy az ember létfenntartását szolgálja, a csereérték pedig az a képesség, Marx Karl politikai nézetei a termék kicserélődik egy másikra. Marx szerint ez az érvelés azért hibás, mert — mivel azt feltételezi, hogy a termelést egynél több ember segíti elő — magától értetődőként kezeli azt, hogy a termelés munkamegosztáson alapul.

A francia gondolkodó továbbá adós marad annak kifejtésével is, milyen körülmények között keletkezik a munkamegosztás indítványozása és a csere, noha ezek létrejöttének megvan a maga története, amit Ricardo és Adam Smith is már alaposan kifejtett.

Proudhon azt állítja továbbá, hogy a használati érték és a csereérték ellentmondásban, valamint fordított arányosságban vannak egymással, amire a közgazdászok szerinte még nem jöttek rá. Marx több közgazdász kijelentéseit idézve mutat rá, hogy igenis rájöttek már mások is erre az összefüggésre pl.

Karl Marx “A tőkéhez” kapcsolódó további írásai, jegyzetei | Eszmélet

Sismondi svájci közgazdász, teljesen vak látássérült látásélesség ebből az állításból kiindulva fogalmazta meg, hogy a jövedelem a termelés növekedésének arányában csökken.

Proudhon azonban kifelejti az egyenletből a keresletet mint befolyásoló tényezőt — hívja fel a figyelmet Marx. Ugyanis egy termék csak annyiban ritka vagy annyiban található meg bőségesen, amennyiben kereslet van iránta. Téves lépés Proudhon részéről továbbá, hogy a használati érték és a bőség, valamint a csereérték és ritkaság között egyenlőségjelet von, ahogyan az is, hogy ebből kiindulva a használati értéket a kínálattal, a csereértéket pedig a kereslettel azonosítja.

Proudhon gondolatmenetében az is hibás, hogy az egymással — a használati- és a csereérték ellentétéből kifolyólag — ellentétben álló fogyasztókat és termelőket egyetlen fogyasztóként és termelőként gondolja el, így nem számol egy fontos tényezővel, tudniillik azzal, hogy az egyes fogyasztók és termelők videó vizuális stimulációhoz konkurenciaharc zajlik, amely befolyással van a kereslet és kínálat alakulására.

Az szintén helytelen következtetés részéről Marx szerint, hogy az emberek szabad akarata idézné elő a használati érték mit egyenek a látás kedvéért a csereérték közti ellentétet, meghatározván a szükségletek rendszerét. Ezt követően Proudhonnak az úgynevezett konstituált érték munkaidő által meghatározott érték fogalmáról alkotott elképzeléseit elemzi; ezzel kapcsolatban Proudhon elköveti azt a hibát, hogy az áru termeléséhez szükséges munkaidőt összekeveri a munka értékével, így szerinte egy termékben rögzített bizonyos munkamennyiség egyenlő értékű a munkás díjazásával, azaz a munka Marx Karl politikai nézetei.

Karl Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai (Grundrisse) | Eszmélet

Ugyanilyen alapon keveri össze a termelési Marx Karl politikai nézetei a munkabérekkel. A szerző a továbbiakban még hosszasan ekézi Proudhon állításait, melyeket nem kívánnám részletezni, csupán Marx néhány fontos kijelentését szeretném kiemelni melyeket Proudhon a saját logikájával nem ismert fel.

A termékek felhasználását azok a társadalmi viszonyok szabják meg, melyekbe beágyazódva élnek a fogyasztók — ezek a viszonyok pedig az osztályok antagonizmusán alapulnak. A civilizáció kezdetével a termelés kezd a rendek, osztályok antagonizmusára, s végül a felhalmozott munka és közvetlen munka antagonizmusára épülni.

Ellentét nélkül nincs haladás. Azt állítani, hogy az emberek azért szentelhették magukat magasabb rendű termékek előállítására, mert valamennyi dolgozó minden szükséglete kielégítetté vált, azt jelentené, hogy elvonatkoztatunk az osztályok antagonizmusától, s feje tetejére állítjuk az egész történeti fejlődést. Hozzá szeretnél férni a tárgyalt könyvhöz? Írj ránk Facebookon, vagy a forradalmiforras gmail.