Például a jövőkép,
Hogyan készítsünk intézményünknek stratégiát?
A stratégia alkotás javasolt folyamata, módszerei és nehézségei 2. A stratégia i menedzsment folyamat leírása A stratégia i menedzsment folyamat egy klasszikus tervezési folyamat, amely a tervezés előkészítéséből, a projekt definiálásából ebben az értelemben például a jövőkép tervezés projekt nek tekinthetőmagából a stratégia i tervezéséből, annak végrehajtásából illetve a végrehajtás monitorozásából áll.
Minden egyes folyamatelem kapcsolatban áll az adattár alapú Vezetői Információs Rendszerrel, hiszen abból adatokat nyer, illetve megadja a VIR informatikai rendszerének működési módját, az elvárásokat, a szükséges mutatókat.
A stratégiai tervezés az a tevékenység, melynek során a környezeti változások természetét elemezve, azokat egyre jobban megértve, növekvő eséllyel alakítjuk az azok megváltoztatására, jobbítására alkalmazott módszereket és eljárásokat, illetve irányítjuk azok megvalósítását. A folyamat felépítésének egyszerűsített változatát láthatjuk a 3. A stratégiai tervezés vázlatos folyamata A stratégiai tervezés folyamatának egyes elemei egymással kölcsönhatásban vannak.
A VIR támogatja a végrehajtást, alapja és színtere is a monitoring tevékenységnek. A stratégia előkészítése 2. Döntés a stratégia i dokumentum elkészítéséről A szenátus általi elfogadással az egész folyamat kellő legitimációt kap. A konkrét stratégia készítéséről a szenátusi felhatalmazás alapján az intézmény vezetője, a rektor dönt. A stratégia i dokumentum céljának meghatározása, pozícionálása A szenátusi előterjesztésben érdemes jó cseppek a látás helyreállításához leírni az adott stratégia i dokumentum célját, elhelyezkedését a stratégia i dokumentumrendszerben.
Be lehet mutatni esetleges összefüggéseit a belső stratégiákkal, illetve külső — ágazati vagy EU-s — stratégiákkal. Időhorizont meghatározása Például a jövőkép stratégia i dokumentum időhorizontjának bemutatása és indoklása.
A például a jövőkép i dokumentum általában közép- vagy hosszú távú, és egyben illeszkedhet valamely külső időhorizonthoz.
Mandátum kibocsátása 4. Az adott stratégia önálló projekt ként kerül meghatározásra. Ilyen lehet például a jövőkép, a misszió és a stratégia i koncepció elkészítése. Stratégiát önállóan nem javasolunk készíteni, tekintettel arra, hogy a konzisztencia biztosítása érdekében érdemes azt is a koncepcióhoz igazítani.
Az adott stratégia valamiből származtatja mandátumát, vagyis egy megelőző dokumentum kibontása. Leginkább ez fordul elő, hiszen már eddig is jelentős számú, specifikációjú, tartalmú és célú stratégia született a felsőoktatási intézményekben.
Я видел мир совсем без жизни и мир, где жизни слишком много - и не знаю, который из них мне более неприятен. Когда путешественники достигли двухкилометровой высоты, планета напоследок удивила их еще .
Amennyiben a stratégiák felülvizsgálatára és új rendszerbe szervezésére van szükség, akkor érdemes meghatározni, mi legyen az a kiindulási dokumentum, amelyet zéruspontként megfelelőnek találunk. Annak átalakítása után, ahhoz képest kell a többi dokumentumot például a jövőkép, a hiányzó dokumentumokat elkészíteni.
A stratégia i tervezés mint projekt definiálása A tervezési folyamat előkészítése után, amennyiben az intézmény vezetője pozitív döntést hozott, elkezdődhet a stratégia i tervezési folyamat projekt ként való definiálása, a klasszikus projekt tervezési elemekkel az mit jelent a látás 0 8 folyamatban meghatározott célok megvalósítása érdekében: a résztvevők körének definiálása, az ütemterv elkészítése, az erőforrások hozzárendelése.
A tervezés szervezeti kereteinek definiálása a Felelős személy A stratégia i dokumentum szintjétől például a jövőkép a felelős személy kijelölése.
Általános elvárás, hogy konkrét személy legyen megnevezve felelősnek, például a jövőkép vagy stratégia i koncepció esetében a stratégia tabletták a látás helyreállításához 2-nél főigazgató vagy a stratégia i rektorhelyettes. Főfolyamatok stratégiáinak — például képzési, oktatási stratégia — esetében lehet ez az oktatási rektorhelyettes, a támogató folyamatok esetében az informatikai főigazgató. Minden esetben a rektornak közvetlenül felelős személyt kell megjelölni, egyébként a többszintű irányítás miatt problémák merülhetnek fel.
Elképzelhető az is, hogy az intézmény létrehoz egy stratégia i tervezésért felelős szervezeti egységet, ebben az esetben érdemes a két szervezeti egységnek együttműködnie, tekintettel arra, hogy a stratégia i tervező egység a módszertanért és a koherenciáért, az adott szakterületi egység, például az informatikai főigazgatóság a szakmai tartalomért felelős.
Az irányítási folyamatok és a horizontális stratégiák esetében a rektori hivatal, illetve a rektor által közvetlenül irányított — esetlegesen másik stratégia i tervező — egység legyen a felelős. A tervezési munkacsoportban vesznek majd részt, az ütemtervben meghatározott konkrét feladattal és határidővel, vagy véleményezési joggal.
Ezek helyét, feladatát — koncepcióalkotó megbeszélésen való részvétel, vagy például a jövőkép véleményező szerep — előre definiálni kell.
A tervezés ütemtervének elkészítése Magát a stratégia i tervezési folyamatot is tervezni kell, hiszen ott is ütemezetten kell a kijelölt egységeknek és személyeknek feladatokat végrehajtani.
A fő lépések, mérföldkövek határidejét és a hozzá tartozó felelősöket és szükséges forrásokat érdemes ekkor meghatározni. Erőforrások hozzárendelése Belső erőforrások például a jövőkép a részt vevő és partner szervezeti egységek humán erőforrását fel kell mérni, és biztosítani kell azt a projekt időtartamára.
A feladatok végrehajtásához konkrét személyeket társítsunk. Például a jövőkép személyben vagy kompetenciában belső kapacitáshiány mutatkozik, akkor külső erőforrást, külső szolgáltatókat kell bevonni. Ebben az esetben forrásokat is kell rendelni a feladatok végrehajtásához. Elképzelhető, hogy olyan adatokra is szükség van, amelyek a VIR-ből nem például a jövőkép ki, ezért ezek előállítása további adatszolgáltatás i, illetve informatikai kapacitásokat igényel. A terv megfelelőségének vizsgálata Szükséges a teljes terv áttekintése, realitásának, megvalósíthatóságának vizsgálata.
A terv realitásáért a stratégia készítéssel megbízott szervezeti egység vezetője felelős. A stratégia i tervezés folyamata Módszertani értelemben nagyon fontos az, hogy a stratégia i tervezési folyamatban mindazok részt vegyenek, akik kulcsszerepet játszanak mind az intézményen belül, mind az intézményen kívül az adott terület irányításában és a feladatok végrehajtásában. Általában bármely tervezési folyamat fő problémája az, hogy vagy nem, vagy későn kapcsolódnak be meghatározó személyek vagy szervezeti egységek, ezáltal jelentősen lassítva, vagy akár megakasztva azt.
Ennek hátterében presztízs ok, illetve a valós érdekek figyelmen kívül hagyása egyaránt meghúzódhat. Megjegyzés A legfontosabb az érdekcsoportok azonosítása, és időben történő bevonásuk a tervezési folyamatba.
Praxismodellek 5: jövőkép és stratégia
A megfelelő idő meghatározása természetesen kulcskérdés: a túl korai bevonás megakadályozhatja egyes reformlépések konkrét érdekeket sértő célok meghatározását, az érdekcsoportok késői bevonása viszont lehetetlenné teszi az elfogadást, mert például nem szavazzák meg, vagy később elszabotálják a végrehajtást.
Alkalmazott módszerek Az egyes stratégia i dokumentumok kialakításának alapvető módszertani folyamata a következő: — Elemzés és értékelés; adatelemzés, dokumentumelemzés belső és külsőtrendszámítás, esetleg belső és külső interjúk Alkalmazhatóság: helyzetértékelés, konzisztenciaelemzés. Erre praktikus külső tanácsadót alkalmazni, ugyanis hierarchikus elhelyezkedése nem akadályozza a megbeszélés irányítását.
Érdemes minden megbeszélés után emlékeztetőt készíteni, és azt véleményeztetni a résztvevőkkel — ez későbbi vitákat előzhet meg. Alkalmazhatóság: jövőkép meghatározása, SWOT, koncepcióalkotás, célok meghatározása.
A felelős szervezeti egység készíti el, vagy külső tanácsadókkal készítteti el.
Az írásos formában érkezett vélemények elemzésre kerülnek, a belső felelős vagy a külső szakértő javaslata alapján a tervezésért felelős dönt az egyes javaslatok beemeléséről. A stratégia i koncepció kialakítása A stratégia i tervezési folyamat első részében a stratégia i koncepció elkészítéséig kell eljutni.
Például a jövőkép fejezetei, illetve a folyamat során elkészült dokumentumok, így a tervezési folyamat lépései a következők: 1. Célszerű külön helyzetértékelést készíteni, tekintettel arra, hogy az jelentős mennyiségű adatot, táblázatot tartalmazó dokumentum, ezért csak mellékletként kezelhető.
SWOT-tábla: A helyzetértékelésben célszerű mérlegelni a körülményeket, folyamatokat, trendeket, azok hatását az intézmény működésére.
Ezt legegyszerűbben SWOT-táblában lehet összefoglalni; az adott helyzet, folyamat, trenderősség, -gyengeség lehetőség vagy veszélyforrás-e az intézmény számára. A kialakult SWOT-tábla lesz a stratégia alkotás alapja. Az elkészült SWOT-elemzés t fontos tételesen összevetni a helyzetelemzéssel abból a szempontból, hogy a koncepcióalkotás eme két eleme nem jutott-e ellentmondó megállapításokra inkonzisztenciák.
Az összevetés folytán felmerült esetleges módosítások átvezetésével lezárul a SWOT-alkotás folyamata. BSC-alapú folyamattérkép: Meg kell alkotni az intézmény 2.
Mit tehetek, mit kell tennem azért, hogy nagy valószínűséggel megvalósuljanak az elképzeléseim? A praxismodelleket feltáró stúdióbeszélgetés-sorozat záró darabja a jövőkép meghatározásának jelentőségével foglalkozott. Zöldi Anna írása. Boér Tamás indításképpen összefoglalta a jövő tudatos építésének kulcsfogalmait. Bár triviálisnak tűnik, mégis — ahogy az egész beszélgetés-sorozatból kitűnt — épp ezeket a triviális alapfogalmakat kell precízen tudatosítani ahhoz, hogy valóban sikerorientált módon működjön a vállalkozásunk, vagy épp az életünk - már aki képes ilyen fokú tudatosságra.
Az intézményi működés elemzése alapján definiálni kell az irányítási folyamatok at, a főfolyamatokat, az erőforrás-gazdálkodási támogató folyamatok at, a vevőket, a hatásokat és a potenciálokat. Kihívások: A helyzetértékelés megállapításaiból célszerű problématérkép et vagy szükségletfeltárást készíteni. Ez a fejezet tartalmazza azokat a kihívásokat, amelyekre a stratégiának reagálnia kell.
Kihívások összefoglalásának szerkezete:[ 45 ] — Az intézmény átfogó bemutatását szolgáló mutatószám ok, dinamika elemzése. Célok: Ebben a fejezetben a kihívásokra alapuló stratégia i céltérkép et kell megalkotni.
Itt alkalmazható a BSC-modell, de más eljárással is el lehet ugyanezt készíteni. Átfogó célok meghatározása: ezek általában a jövőképben meghatározásra például a jövőkép, illetve a felsőoktatási stratégiák EU-s és hazai céljaihoz való kapcsolódást szabják meg, itt tehát már rendelkezésre állnak.
The world doesn't need more nuclear weapons - Erika Gregory
Stratégiai alternatívák: a klasszikus stratégia alkotási folyamatban az átfogó cél, jövőkép elérését több stratégia i típus közötti választás alapján közelíthetjük meg, ezek az ún. Jövőkép pontosítása Amennyiben a jövőkép nem tisztán tartalmazza az intézményi stratégia i típusok közötti választást, érdemes azt ezen a szinten újra meghatározni, illetve összevetni vele a stratégia i céltérkép et. Konkrét célok: Az intézmény konkrét stratégia i céljait érdemes a jobb átláthatóság kedvéért ugyancsak a folyamattérkép 2.
- В Диаспаре можно было встретить и куда более диковинные вещи.
- Тембр звука указывал, что это не поступивший вызов - кто-то прибыл к нему в действительности.
- Környezetstratégia | Digitális Tankönyvtár
- Látáskezelés műtét nélkül
