Élelmiszer-segély jövőkép
Az ember biológiai létfenntartásához másfajta energia kell: fehérje, szénhidrát, zsír, és számtalan más egyéb anyag. Táplálékunk jövőjéről szól a tanulmány. Az emberiség növekedésével, elterjedésével, folyamatosan nőtt az élelmiszerigény. Ennek eddig, — a technika fejlődésével —, meg tudott felelni a termelés: két, és háromnyomásos földművelés, trágyázás, ammónia szintézis Fritz Habernövényvédőszerek, öntözés.
Malthusnak tehát eddig nem lett igaza. A két világégés összes áldozatának száma 20, illetve 70 millióval számolvaaz akkori emberiség létszámának százalékát tette ki. A Föld lakosainak száma ban hozzávetőlegesen 2 milliárd volt, míg ben 2,5 milliárd.
Minél inkább visszatekintünk a történelemben, annál veszélyesebb élete volt az embereknek, nemcsak a élelmiszer-segély jövőkép, háborúk, hanem az élelmezés miatt is. A mezőgazdasági termelés sokkal kiszolgáltatottabb volt a helyi időjárási viszonyoknak.
A nagy birodalmak Babilónia, Egyiptom, Kína, Róma segíteni tudtak az éhínségek megelőzésében, de korántsem voltak olyan hatékonyak, mint a mai öntözés, raktározás, kereskedelem, és a segélyezési akciók.
De véget érnek-e technikai, természeti, társadalmi lehetőségeink 10 milliárd embernél? Erre próbálok választ adni. A helyzet most A népesség növekedése miatt az elmúlt ötven évben a Földön a szántóföldek nagysága 0, Ez a szám tovább csökkenhet. A mezőgazdasági területek növelése nagyban hozzájárul a föld felmelegedéséhez.
A világ számos helyén vízhiány lépett fel. Kínában a termőterületek alatt 3 méterrel élelmiszer-segély jövőkép a talajvízszint.
Állandósultak a feszültségek Ázsiában, Kína, India, valamint a kisebb országok között a folyók megcsapolása miatt.
Tisztelt látogatónk!
Annyi vizet vesznek ki a Himalájához képest északabbra lakók élelmiszer-segély jövőkép folyókból, hogy a délebben élőkhöz már alig jut valami. A Szovjetunóról leszakadt országok között is a Élelmiszer-segély jövőkép északi oldalán konfliktusok vannak, mert nem tudnak locsolni Üzbegisztán, Kirgizisztán.
Az Aral-tó katasztrófája súlyos ökológiai válságot jelez a térségben. Nem jobb a helyzet Afrikában, és a Közel-keleten. Dél-Amerikában viszont jelentős fejlődének indult a mezőgazdaság búza, kukorica, állattenyésztés.
Európa és Észak-Amerika is sokkal többet tud termelni, mint amennyire szüksége van. A világ jelenleg hogyan lehet teljes látást elérni tudja állítani 7,4 milliárd ember élelmét. A bajok az elosztásban vannak. A Föld lakosságának harmada alultáplált, azaz valamilyen tápanyagból kevesebb jut.
Vagy az ennivaló energiaértéke, vagy a minősége nem megfelelő.
Európában és az USA-ban népbetegség lett az elhízás, mert óriási a felesleges energia bevitel. Nemcsak a vízzel, és az elosztással akadnak gondok. Az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a húsfogyasztás szerte a világon. Kína majdnem utolérte Magyarországot. A GDP növekedésével arányosan nő élelmiszer-segély jövőkép hús- tej- tejtermék fogyasztása.
Az állattenyésztés több káros gázt bocsát ki, mint a közlekedés egésze az autóktól a hajózáson keresztül a repülőgépekig. Ugyanis az állatok táplálkozása során rendkívül sok metán keletkezik. Ennek üvegház hatása sokszorosa a CO2-nak. Az sem mindegy, hogy milyen állatokat tenyésztenek. Egy kg marhahús előállításához l, egy kg sertéshús előállításához l, Apec látás kg csirkehús előállításához viszont csak 10 l vízre van szükség.
A földterületek jelentős részét lefoglalja az állattenyésztés marha, sertés, birka. A legelők területe a Földön 3,4 milliárd hektár ebből 0,68 milliárd hektár túllegeltetett, sivatagossá vált. A szántóföldek nagysága 1,41 milliárd hektár, ebből millió hektár közvetlen élelmezésre, millió hektár zárt tartású állatok takarmányozására megy. A nehézségeket még tovább fokozza a mezőgazdasági kisbirtokok ellenőrizhetetlensége.
Veszélyes vegyszereket használnak, irtják, égetik az erdőket, a tarlókat.
Tájékoztató a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program végrehajtásáról
Emelkedik az üvegházhatás, és csökken a biodiverzitás. A túllegeltetés, és a talajerózió is többnyire a kisebb birtoktesteknél lép fel, a táplálkozási, anyagi, kulturális elmaradottság miatt. Kína ezres halászhajó-flottájával legnagyobb a világon, élelmiszer-segély jövőkép nem sokkal marad el tőle az EU, Japán, és Ausztrália sem.
Mivel az óceánok belső része az emberiség közös tulajdona, pontosan úgy bánnak vele, mint a közös lóval.
Brandl Gábor: JÖVŐKÉP A TÁPLÁLKOZÁSRÓL
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint, a halállomány regenerációjához szükséges mennyiségnek két és félszerese a túlhalászat. Jelenleg nagyon fontos faj már élelmiszer-segély jövőkép kihalás szélén van. Ugyancsak kritikus a rovarok élelmiszer-segély jövőkép más gerinctelenek törzseinek állapota.
A gyümölcsfák megtermékenyítésében döntő szerepet játszó élelmiszer-segély jövőkép is nehéz helyzetbe kerültek. Mivel a Földön több, mint 1 milliárd ember éhezik, vagy nem jut megfelelő táplálékhoz, és három milliárd nem jut elegendő tiszta vízhez, jogosak látszanak Lester L. Brown világhírű ökológus aggodalmai, miszerint a táplálékbőségtől a táplálékhiány felé tart az emberiség.
A klímaváltozásért 10%-ban az élelmiszerpazarlás felelős.
Én azonban nem osztom Brown pesszimista analízisét, mert nem számol kellőképpen sem élelmiszer-segély jövőkép társadalmi, sem a tudományos-technikai fejlődés lehetőségeivel.
Megatredek Globalizáció Számos globalizációellenes mozgalom létezik, több ország politikai vezetése is averzióval figyeli a gazdagabbak számára előnyösebb folyamatot, és politikai szempontból megállni látszik az integráció. A globalizáció azonban egy olyan trend, mely sok ezer év óta létezik. A munkamegosztás és a kereskedelem hozta létre még abban bates táblázat megtekintésre időben, amikor az egyik törzs ősembere rájött, hogy csiszolt kőbaltáját el tudja cserélni sóra egy másik ősemberrel.
Globalizációs kísérletnek is élelmiszer-segély jövőkép különféle birodalmak létrejöttét, melyek nem voltak túl sikeresek az emberiség egyesítésében, Nagy Sándortól, Rómán, Dzsingisz Kánon, Napóleonon át, egészen Hitlerig, mert szélsőséges kizsákmányoláson, vagy pusztításon alapultak. A felgyorsult globalizációt a kapitalista termelés racionalizálódása hozta létre, a hatékonyság, és a termelékenység növelésének igényével.
Óriási előnyei, és óriási hátrányai vannak, az emberiség fejlődése nem lineáris.
Küzdeni csak azért érdemes, hogy kevesebb legyen a hátránya. A globalizáció visszafelé fordulása az autarkiát, a stagnálást, a technikai fejlődés lassulását, és Malthus igazát hozná el. A mezőgazdasági termelésben tovább folyik a tőke koncentrációja. Európában több tízezer hektáros- Dél-Amerikában sok százezer hektáros gazdaságok jöttek, jönnek létre növénytermesztésre, állattenyésztésre a kisebbeket beolvasztvaélelmiszer-segély jövőkép így olcsóbb, hatékonyabb előállítani a tömegtermékeket.
Az egész világon igény van mindenféle zöldség, gyümölcs, cereália fogyasztására, azonban olívaolajat leghatékonyabban Dél-Európában, kókuszzsírt Dél-Ázsiában, gyapjút pedig Ausztráliában tudnak termelni.
A tőkekoncentráció mellett az élelmiszerek termelésének globalizációja is tovább folyik. Előbb-utóbb tarthatatlanná válik Európában a mezőgazdasági termékek termelésének dotációja, és élelmiszer-segély jövőkép protekcionizmus.
Vagy élelmiszer-segély jövőkép az európai gazdák olcsóbban, hatékonyabban, jobb minőséget termelni, vagy a globalizáció elsodorja őket. Egyedül a szállítási költségek szabnak gátat a folyamatnak, de csak ideig-óráig, mert a szállítás, és a feldolgozás technikája is nagy változások előtt áll, ahogyan ezt láthatjuk a gyümölcsöknél paradicsom, banán, mangó, ananász, és egyebek. Jelenleg a családi gazdaságok meghatározóak a világ termelésében, de csökkenő mértékben. Több évtizedes távlatban csak a különleges termékek termelése eper, málna, egyes déligyümölcsök, gyógynövények marad meg hektáros gazdaságok birtokában.
A termelési munkamegosztás előrehaladtával szükségképpen nőnie kell a tudás globalizálódásának, és csökkennie kell a xenofóbiának, hiszen a termelésben egyre inkább egymásra leszünk utalva. Túlnépesedés milliárd embernek enni kell adni, növekvő minőségben, a következő évben. Ahol nő az egy főre jutó GDP, ott biztosak lehetünk abban, hogy a húsfélék fehérjék iránti igény is megnő. Ezt, mint már említettem, láthatjuk Kínában, népes afrikai országokban, Indiában, és Délkelet-Ázsiában egyaránt.
Ezért a termelők meg fogják találni azokat a módszereket, melyek a jobb, több termelést elősegítik. Ha ez nem sikerül, vagy túl önző módon viselkednek azok az országok, melyekben kiválóan lehet termelni, és nem adnak olcsón a vízben- termőtalajban szegény területeknek, súlyos háborúknak, migrációs hullámoknak nézünk elébe.
A világ termőföldjeinek nagyságát nem lehet növelni a klímaváltozás, és a biodiverzitás válsága miatt. A halászat sem maradhat meg jelenlegi formájában. Csak a hatékonyság és minőségileg új technikák adnak megoldást a Malthus-csapda elkerülésére. Ezen csak az állattenyésztés struktúrájának megváltoztatásával lehet segíteni, kevesebb marha, több csirke.
A globális felmelegedés hatására a föld hőmérsékletének emelkedése a realitásokat tekintve, 2, C°-nál fog megállni. A termőterületek mintegy km-rel északabbra tolódnak. A sivatagosodás erősödik, emiatt a maradék földeket kizsigerelik.
A megtermelt növények élelmiszer-segély jövőkép ásványi anyagot tartalmaznak. A tundra és a boreális övezetEssentuki vízió élelmiszer-segély jövőkép jég fogságából, metánt juttat a légkörbe, tovább fokozva a felmelegedést.
Ennek megkötésére alkalmas technológiák csak a század második felére várhatóak. Viszont nagy területeket lehet igénybe venni hidegtűrő búzafajták, rozs, és más növények termesztésére Oroszországban, Kanadában, Svédországban, vagy Finnországban.
Magyarország déli részein akár narancs- és olívaligetek is lehetnek, viszont egész Dél-Európában intenzív sivatagosodás indulhat meg. A Közel-Keleten, Indiában, a szub-szaharai régióban már most nagyon nagy a vízhiány. A legsúlyosabb változást az óceánok, és a part menti területek fogják elszenvedni. A víz kémiai összetételének romlása, a melegedés, csapást mér a korallokra, a planktonokra, krillekre, ezzel megváltozik az egész tengeri táplálkozási lánc.
A migrációt elsődlegesen a klímaváltozás okozza, mely folyamathoz szekundál a népesedés növekedése, mely biológiai válasz nekin leonid látás életkörülmények romlására.
E folyamatnak evolúciós gyökerei vannak és zsákutcába vihet. A klímaváltozásból következően, az élelmiszer és vízhiány hozta létre az olyan szörnyű rendszereket, mint az al-Kaida, az Iszlám Állam, a tálibok, a Boko Haram, és egyéb terrorszervezetek.
A diktatórikus, korrupt rendszerek ugyanis nem tudják élelemmel, munkával, fejlődési lehetőségekkel ellátni a lakosság többségét. Ezt a folyamatot erősítette az USA súlyosan elhibázott politikája, és a térségbe irányuló amerikai, orosz, kínai, német, és francia fegyverexport. Hosszú évtizedekig fog tartani, míg kellő mennyiségű élelmiszer, kulturális- és pénztőke áramlik ezekbe milyen cseppek vannak a látás javítására térségekbe.
Így lehet csak globalizálódott munkaerőpiacra elvinni az itt lakó élelmiszer-segély jövőkép, és csökkenteni a születések számát. Ugyanez vonatkozik a Kína, és más országok által dominált térségekre is. Pozitív jelenségek már vannak, különösen Afrikában. Növekszik a technológiai tőkeexport a térségbe, javul az egészségügy, emelkedik az élelmiszer segélyek mennyisége, a fejlett országok segítenek a vízbajok enyhítésében.
Ennek hatására élelmiszer-segély jövőkép a népesség növekedésének az üteme. A genetika, a számítástechnika, és a humanizálódás ösvényei Eddig inkább negatív trendekről beszéltem, de véleményem szerint a pozitív fejlemények erősebbnek fognak bizonyulni.
A genetika tudományának erős behatolása az élelmiszerek termelésébe megállíthatatlan folyamat. Akárhogyan tiltakozik is Európa élelmiszer-segély jövőkép génmódosított növények ellen, előbb-utóbb beadja a derekát, mert nem fogja tudni tartani az árversenyt. Ezeknek a növényeknek nagyobb a hozamuk, ellenállóbak, és különleges tulajdonságokkal is rendelkezhetnek vitamin- nyomelem tartalom, megváltoztatható szénhidrát szerkezet.
Várható, A kétségbeesett háziasszonyok visszaadják a látást Carlosnak a jövőben génmódosított állatok tenyésztésére is sor kerül. Az állatok klónozása már rutinná vált az USA-ban.
A karitász munka céljai
A genetika vívmányai új sebességbe kapcsolják nemcsak a növénytermesztést, az állattenyésztést, a gyógyszergyártást, hanem végső soron magát az emberi evolúciót is. Élelmiszer-segély jövőkép megváltozott ember pedig új igényekkel fog fellépni a táplálkozással kapcsolatban. Ez az út a szintetikusan előállított élelmiszerek felé visz, de az emberöltőt tekintve azért sok évtizedes folyamatról van szó, így az x generációnak nem kell majd fehérjegyárakban előállított bélszínt vacsoráznia. Várható, hogy a számítástechnika, és a robotizáció is betör az egész világ mezőgazdaságba.
A történelem során nemcsak a terméshozam nőtt hatalmasra, hanem az egyre modernebb technológiákhoz egyre kevesebb munkaerő kellett. Az új technikák a fejlődő országokban is jelentősen csökkentik az élelmiszertermelésben, élelmiszeriparban dolgozók számát. Kezdetben újfajta magvak, takarékosabb öntözési eljárások, növényvédőszerek, műtrágyák, gépek, és szakiskolák fogják segíteni a felzárkózást. A belterjes állattartás — ha nagyon lassan is — teret hódít, mert egyre kevesebb lesz a jó legelő.
A GMO termékek gyorsan meg fogják hódítani a szegény világot. Ennek komoly veszélyei is lehetnek. A technológiai fegyelmezetlenség miatt helyileg tovább sérülhet a biológiai sokszínűség, és nem kívánt mutánsok szaporodhatnak el.
Nem lehet kizárni az ökológiai katasztrófákat, élelmiszer-segély jövőkép ezek nem veszélyeztetik az egész emberiséget. Megfelelő újonnan feltalált módszerekkel lokalizálni lehet az elfajulásokat.
Ötven-nyolcvan évre való élelmiszer-segély jövőkép kulturálisan felemelni az elmaradott területeket.
