A látószerv klinikai anatómiája és élettana
Az idegrendszer fejlődése, fő részei. Az élőlények és a külvilág kapcsolata, az idegi szabályozás szerepe az élőlények működésében. Az idegrendszer általános felépítése, a központi és környéki idegrendszer fogalma, fő részei. Az idegrendszer fejlődésének főbb állomásai.
A velőlemez kialakulása és differenciálódása. A velőcső kialakulása. Az agyhólyagok kialakulása, primer és secunder agyhólyagok megnevezése, származékaik. Az agykamrák kialakulása, az agykamrák részei. A crista neuralis fogalma, a crista neuralisból kialakuló idegrendszeri képletek. A placod fogalma, származékai.
Funkcionális anatómia III.
Az idegrendszer szöveti szerkezete. Az idegrendszert felépítő specifikus a látószerv klinikai anatómiája és élettana nem specifikus szöveti elemek. A neuron fő részei: sejttest soma, perikaryona rövid nyúlványok dendriteka hosszú nyúlvány axon, neurit, idegrost és a végfácska telodendrionezek legfontosabb morfológiai jellemzője.
A neuron fő részei közötti legfontosabb funkcionális különbségek. A neuronok osztályozása a morfológiai jegyek alapján. Uni- bipolaris, multipolaris, pseudounipolaris neuron fogalma.
Golgi I. Az axonok morfológiai osztályozása az idegrost hüvelyének alapján. A neuron, mint az idegszövet anatómiai, fejlődéstani, funkcionális, trofikus és patológiai egysége. A neuroglia fogalma, a központi és a környéki idegrendszerben megtalálható gliasejt típusok, ezek szerepe. A neuronok szerveződése: a szürke- és a látószerv klinikai anatómiája és élettana fehérállomány fogalma. Kéregállomány, mag, ganglion, idegpálya fogalma.
A központi idegrendszer burkai, vérellátása. A vér-agy gát. Az agyburkok fogalma, részei, a burkok egymáshoz való viszonya. Epiduralis, subduralis, subarachnoidalis tér, cisterna fogalma.
A dura mater encephali és spinalis képződményei. A liquor cerebrospinalis termelése, a plexus choroideus szerkezete, elhelyezkedése. A liquor keringés és felszívódás anatómiai alapja. A liquor szerepe. A vér-agy gát és a vér-liquor gát morfológiai alapja, jelentősége. Az agyvelő vér-agy gát mentes területei. A keményagyhártya dura mater, pachymeninx és a két rétegből arachnoidea és a pia mater álló lágyagyhártya leptomeninx.
Az agy vérellátásában résztvevő artériák megnevezése, az agyalapi artériás gyűrű. Az agy és a gerincvelő artériás ellátásának elve, végartéria fogalma. Az agy vénás elvezetése, sinus rendszer. A gerincvelő szerkezete. A gerincvelő makroszkópos leírása. A gerincvelői szelvények fogalma, száma, elhelyezkedése. A szürke és fehérállomány elhelyezkedése, részei. Radix anterior és posterior, nervus spinalis, ramus anterior és posterior fogalma, elhelyezkedése, viszonya a ganglion spinalehoz.
Szomatomotoros, visceromotoros, szomatoszenzoros, viscerosenzoros neuronok fogalma, elhelyezkedése. A reflexív morfológiai alapja. A szürkeállomány szerkezete, Rezed laminál. Szegmentális különbségek.
A dermatoma fogalma. A fehérállomány általános szerkezete: felszálló, leszálló, interszegmentális pályák fogalma, a pályák elhelyezkedése. Az agytörzs és a kisagy szerkezete. Az agytörzs fogalma, részei, összeköttetései. Az agytörzs általános felépítése, az agyideg fogalma, az agyidegi magok elhelyezkedésének általános elve. A nyúltvelő felépítése, nyílt rész, zárt rész, fossa rhomboidea fogalma. A nyúltvelőben elhelyezkedő agyidegi magok.
A hátsó kötegi magok, oliva inferior. A híd felépítése, basis és tegmentum pontis. A hídban elhelyezkedő agyidegi magok.
A híd egyéb magjai nuclei pontis, nuclei raphe pontis, corpus trapezoideum, oliva superior, nucleus parabrachialis. A mesencephalon felépítése: basis, tegmentum, tectum. A mesencephalonban elhelyezkedő agyidegi magok. A mesencephalon egyéb magjai nuclei ruber, substantia nigra. A formatio reticularis fogalma, szerkezeti felépítése. A kisagy általános felépítése. A kisagykéreg rétegei, az egyes rétegekben előforduló sejttípusok.
A diencephalon és a telencephalon szerkezete. A diencephalon részei: thalamus, metathalamus, epithalamus, hypothalamus, subthalamus. A metathalamus részei: corpus geniculatum mediale és laterale. Az epithalamus részei: corpus pineale, habenula. A hypothalamus részei, a ventralis felszínen elhelyezkedő képletei chiasma opticum, eminentia mediana, corpus mamillare.
Dr. Donáth Tibor
A hypophysis kapcsolata a hypothalamussal. A thalamus magjainak anatómiai és funkcionális osztályozása.
Specifikus és nem specifikus magok fogalma. A telencephalon részei, a lebenyek megnevezése. Gyrus, sulcus fogalma. A gyrus pre- és postcentralis, fissura calcarina, gyrus temporalis superior elhelyezkedése.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! A külsőfül betegségei.
Insula, hippocampus elhelyezkedése. Törzsdúcok bazalis ganglionok fogalma, részei. Capsula interna elhelyezkedése, szerepe, a piramis pálya helye. Fornix, corpus callosum, commissura anterior. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés morfológiai alapjai.
A kémiai szinapszis. A histodynamiás polaritás elve. Az idegsejtek közötti ingerület áttevődés formái. A szinaptikus és nem-szinaptikus ingerületáttevődés formái. Térfogat transzmisszió. Az elektromos szinapszis molekuláris szerkezete. A kémiai szinapszis alkotó elemei és citológiai szerkezete. Szinaptikus vezikulák, pre- és posztszinaptikus membrán, szinaptikus rés molekuláris szerkezete. Neurotranszmitterek és azok felszabadulása a szinaptikus vezikulákból.
Centrumvezetők számára a Trombolízises esetek adatrögzítése
Ionotróp és metabotróp neurotranszmitter receptorok fogalma és legfontosabb típusai. Axon transzport, degeneráció és regeneráció az idegrendszerben. Az idegsejt mint az idegrendszer trofikus egysége. Az axonális transzport. A gyors és lassú transzport mechanizmusok sajátosságai és molekuláris mechanizmusa. Kinesin és dynein mint motoros molekulák. Axon degeneráció és regeneráció a perifériás és a központi idegrendszerben. A Schwann sejt membrana basalisanak szerepe.
Az axon regenerációt gátló tényezők a központi idegrendszerben. Az idegsejt mint funkcionális egység. A gerincvelő motoros működései. A gerincvelői motoneuronok: szomatomotoros és visceromotoros neuronok. A szomatomotoros neuronok aktiválásában részt vevő rostok, pályák.
Funkcionális anatómia
A motoneuron integratív szerepe. A premotor interneuronok szerepe. A Renshaw sejtek elhelyezkedése, viszonyuk a szomatomotoros neuronokhoz. A motoneuronok tantárgy fejlődési környezete látássérüléssel somatotopiás lokalizáció.
A flexor, extensor, proximalis és distalis izomzat motoneuronjainak elhelyezkedése. Szegmentális különbségek a gerincvelő motoros működésében. A motoros egység fogalma. A szomatomotoros rendszer. A motoros rendszerek hierarchiája: a gerincvelő, az agytörzs és a mozgató kéreg, valamint a kisagy és a bazalis ganglionok egymáshoz való viszonya.
A mozgásszabályozás klasszikus felosztása: a piramis pálya és az extrapiramidalis rendszer. A piramis pálya szerepe, eredése, lefutása, végződése.
A máj, epe és hasnyálmirigy biológiai programjai
A piramis pálya kereszteződési helye. Az extrapiramidalis rendszer szerepe, fontosabb központjai és ezek egymással való kapcsolata. A fontosabb extrapramidalis pályák neve. Az idegrendszer érző működésének szerkezeti alapjai. A bőr mint érzékszerv. Az inger ingerületté alakításának morfológiai háttere: a receptorok. A receptorok osztályozása lokalizációjuk és morfológiájuk alapján. Osztályozás a receptor specificitása alapján.
Érzéksejtek, idegvégződések. Az idegvégződéses receptorok fajtái: szabad és specializált idegvégződések. A primer érző neuron szerepe, kapcsolata a központi idegrendszerrel. Az érző pálya fogalma. A bőr szerepe. A rétegek elnevezése: epidermis, dermis, subcutis.
Az epidermis rétegei, sejtjei. A szaruképződés folyamata. A vékony- és vastag bőr közötti szövettani különbségek. Receptorok a bőrben. A bőr hámjának származékai: szőr, köröm, mirigyek. A szomatoszenzoros rendszerek. A szomatoszenzoros rendszer szerepe, részei.
A látószervek anatómiájának életkori jellemzői
A tractus spinothalamicus eredése, lefutása, kereszteződése, átkapcsolódások, végződés. A hátsó kötegi-lemniscus medialis eredése, lefutása, kereszteződése, átkapcsolódások, végződés.
A két rendszer működésének legfontosabb jellemzői. A gerincvelői érző működések leszálló kontrolljának anatómiai alapjai. A látószerv anatómiája.
