Az emberi látás fokozott terhelése. Az öt leggyakoribb lábfejfájdalom
Blog A látás gyógyítása — kiegészítő anyag A CD belső borítóján is szerepel egy kis ábra, amely megjeleníti az emberi szem szerkezetét, hogy egy kicsit könnyebb legyen elképzelni e csodálatos érzékszervünk felépítését és működését. Nem szeretnénk nagyon megterhelni benneteket az anatómiai részletekkel, de azért mégis érdemes tudnunk egy kicsit többet arról a varázslatos Isteni alkotásról, ami által képesek lehetünk a látásra.
A kontaktlencse története
Egy kicsit leegyszerűsítve a dolgot, elmondhatjuk, hogy a két szemgolyót egy külső kollagénrostos kötőszövetből álló réteg borítja. Hátulsó, nagyobb kiterjedésű része az ínhártya. A szemgolyó elülső harmada pedig az átlátszó szaruhártya.
A szem középső rétegét a dús érhálózatú érhártya képezi. Jellegzetes gyűrűszerű megvastagodása a sugártest, melynek hámja a szem belső folyadékának, a csarnokvíz termeléséért felelős. A sugártestből kilépve az egészen kicsi sugárizom a szemlencse tokjába fut, s így jönnek létre a szemlencsét felfüggesztő szalagok. Nyugalmi állapotban a sugárizom a lencsefüggesztő rostokat feszesen tartja, ennek a látás agyrázkódási hatása a szemlencse lapos.
Összehúzódásakor a sugártest megvastagszik, a rostok ellazulnak, ekkor a lencse saját rugalmassága folytán domborúvá válik. Ez a folyamat szabályozza a szemünk azon rendkívüli tulajdonságát, hogy képesek vagyunk a fókuszálásunk adaptálására attól függően, hogy távolra vagy közelre nézünk. Az optikai törőképességet pedig a szaruhártya és a szemlencse együttesen határozza meg. A sugártest elülső részén a szemünk színét is meghatározó szivárványhártya iris található, amelynek közepén a fényre és bizonyos belső ingerekre változó átmérőjű pupilla látható, amelyen keresztül bevetül a fény a szemünk mélyebb rétegei felé.
A lábfejet érintő fájdalmak leggyakoribb típusai
Az egyfajta kocsonyás anyagból álló üvegtesten keresztül a szemünk belső rétegét képző ideghártya, vagyis a retina nagyon fontos rétege felé. Melyek további idegsejtek áttételein keresztül az érzékelt ingerületet a vakfolton keresztül kilépő látóidegen át továbbítják az agy felé.
A látóidegek részben kereszteződnek, majd az elsődleges látóközpontba futnak a Thalamushoz, onnan pedig az agyunk tarkólebenyében található látómezőhöz érkeznek a nyakszirt vetületében, ahol valójában megszületik a látásélmény, és értelmezhető képekké válnak a befogadott fényimpulzusok.
Átengedi magán a felfogott fényt, képeket és komplex képsorokat, miközben óriási terhelésnek van kitéve. Közben természetesen van egy csomó olyan kép a látásérzés teljes felfogott spektrumában, amely számunkra nem fontos, amelyet az agy érzékel ugyan, hiszen a perifériás látásunkban minden dolgot felfogunk, de az nem válik feltétlenül emlékké, nem hagy nyomot bennünk, csupán áthalad az optikai lencsénken és az idegrendszerünkön.
Ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy ha ér bennünket közben egy nagy érzelmi megrázkódtatás, ha valami szörnyű dolgot kell látnunk, akkor azt lehet mondani, hogy azzal a látvánnyal az emberi látás fokozott terhelése erős érzelmi töltés társul, és abban a pillanatban az érintett emléknyom rögzül!
Túl erőssé, intenzívvé válik és eléri azt az ingerküszöböt, amit már feljegyez az agy, s amit megtart a hosszú távú memóriában. Az emberi látás fokozott terhelése ingerületáramlás tehát folyamatosan zajlik a felvázolt csatornán keresztül, a kép kialakul a primer látómezőben, de látszólag ennél többnek nem is kell történnie a békés, semleges pillanatban.
Ugyanakkor, ahogy érzelmi töltés társul, és minél magasabb fokozatú érzelmi töltés társul, akár pozitív, akár negatív irányban az adott átéléshez, annál inkább a látás funkciója összekapcsolódik egy ennél elképzelhetetlenül komplexebb folyamattal, melynek nyomán az agyunk emlékmozaikokat rögzít és gyűjt bennünk.
Ez akkor is megvalósul, ha hosszú időn keresztül magas fokú stressz megterhelése alatt állunk. Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy ha nagyon ideges és feszült, akkor szinte hiperérzékennyé válik az ingerekre, és az emberi látás fokozott terhelése kevésbé tolerálja a zavaró hatásokat. Mert olyankor, minden mélyebb nyomot hagy bennünk. Niomé ugyanakkor azt a nagyon érdekes folyamatot is megmutatta, hogy nem csupán az agy zseniálisan összetett komputere rögzíti az emberi látás fokozott terhelése az emlékmozaikokat, amikhez tehát intenzívebb érzelem társul, hanem az egyes érzékszervi mezők mögött, fölött a koponyán kívül, az auránkban is vannak speciális érző mezők, ahol feltorlódnak és energetikai csomagokként rögzülnek ezek az emlékek.
Ez jelen esetben az ún. A Csillagnemzetségek könyvben részletezett ún. Életfilmek nagymértékben merítenek ezekből az energetikai csomagokból, amik mint kis komplex energiamezők fűződnek bele az Életfilmünk adatbázisába, amikben szerepelnek a rögzített tér-idő lenyomatok képei, a hozzájuk kapcsolódó érzelem- és gondolathullámok, sőt valamennyi percepciós csatornánkon keresztül rögzített élményanyag is társul mindehhez a tényleges történések torzítatlan képsorai mellett.
Kiadónk társoldalai
Nagyon fontos volt megtudni azt is, hogy ha túlságosan telítetté válik egy-egy ilyen érzékelő mezőnk, vagy egy annyira traumatikus, akár hosszú időn keresztül fennmaradó megterhelő látvánnyal találkozunk, illetve ha egy krónikus stresszhelyzet az emberi látás fokozott terhelése alatt állunk, akkor a morfogenetikus mező törvényének értelmében, egy idő után a vizuális emlékbank terheltsége elkezd visszahatni az idegrendszerünkre és a látás érzékszervére is, különböző fizikai betegségeket és működészavarokat kiváltva.
Egy ponton kimerülhet az idegrendszer, idegösszeomlás következhet be, krónikus fáradtság szindróma jelentkezhet, és rendszerint mindez visszahat az érzékszerveinkre is, vagyis úgy védekezik a szervezetünk, hogy elkezdi eltompítani, beszűkíteni az érzékszerveink működését.
Tehát a látás esetében a fokozott terheltség elkezd visszahatni elsőként a látómezőre, ami fejfájást, szédülést, kettős látást, homályos látást és koncentrációs zavarokat okozhat. Majd elkezdhet visszahatni a látóidegre, amelyen megjelenhetnek meszesedések, vagy sajnos a Sclerosis Multiplex SM nagyon súlyos autoimmun betegségében is gyakran a látóideget beburkoló myelinhüvely felszívódása valósul meg, jobb látási goltis váratlanul érkező átmeneti vagy tartós vakságot is okozhat.
Továbbá a túl nehéz és feldolgozhatatlan töltések meszesedéseket okozhatnak a retinában vagy az azt ellátó kis erekben is. Létrejöhet a szemlencsében egyfajta zavarosodás, ami ugye a jól ismert szürke hályog kialakulását eredményezi, sőt ha valamilyen iszonyatos és gyötrő töltésről van szó, akkor okozhat zöld hályogot is, amelynek hátterében a szemnyomás fokozódása áll. Lehetnek természetesen fiziológiás, anatómiai és orvosi okai is mindennek, de a mi holisztikus szemléletünk Orosz akciófilm-vízió mindig jelen van egy energetikai és érzelmi ok-okozati összefüggés is, amelyet nagyon fontos lenne feltárni és feloldani a gyógyulás érdekében.
A jelen meditációval éppen ebben szeretnénk segítséget nyújtani!
Megváltoztatja és elrontja a szemeidet az okostelefonod Harangi László július 2. Hirdetés Andrew Bastawrous szemész szerint az okostelefonok nagyon súlyos hatásokat gyakorolnak a szemeinkre, nem épp kedvező értelemben. Igazából a szemeink alakját is megváltoztathatják. A témának azért is lett aktualitása, mert az okostelefonőrület kezdetét az első iPhone megjelenéséhez társítják, ami a tizedik évfordulójához ért. Bastawrous szerint az emberek rohamtempóban és -mértékben válnak rövidlátóvá, amit a szemgolyóik növekedése okoz.
Szeretnénk még azt is kiemelni, hogy soha egyetlen korban a Földön, még Atlantisz idején sem állt ekkora terhelés alatt a szemünk. Tehát a az emberi látás fokozott terhelése és a hallásfunkciónk van a leginkább megterhelve ma.
A TV- és mozi csatornákon keresztül, a tableteken, okos telefonokon át, az internethálózaton, a számítógépeken, videó játékokon keresztül megállás nélkül olyan speciális alacsony rezgésű frekvenciák, olyan energetikai terhelés, és olyan túlhevített vizuális képsorok vetülnek be az agyba, amihez még a látómezőnknek is hozzá kellett tágulnia, de egy hasonlattal élve, olyan mintha szüntelenül vibráló, irritáló UV színek sugarai cikáznának a látómezőnk felszínén.
S ezáltal egy folyamatosan túlaktivált állapotba kényszerítik az idegrendszerünket és az érzékszerveinket is. Mindemellett pontosan tudjuk, hogy milyen erős a koncentráció kényszerük azoknak, akik a munkájukból kifolyólag, vagy a most felnövekvő egész generáció számára kedvtelésből a számítógép előtt ülnek naphosszat.
Nem lehet nem észrevenni, hogy ma már csak keveseket elégít ki a régi filmek lassú, elmélyült, gondolkodásra késztető világa, vagy a kedves gyerekkori meséink, amelyek az új generáció tagjait kifejezetten untatják, mert tudatosan hozzá lettünk szoktatva a vizuális agresszió felfokozott és intenzív látványvilágához. S már kész is a tökéletes tudatmanipulációs eszköz, amely a mai gyerekek életét különösen aggasztó mértékben hálózza be! Ráadásul Niomé elmondta, hogy a számítógépes eszközökből, mobiltelefonokból, tabletekből kiáramló sajátságos fényfrekvencia fokozza a szem érhártyáját behálózó finom hajszálerekben az oxigén elhasználódását, megköti az oxigén molekulákat, és így a szemünk egyre inkább erőlködik, hogy biztosítani tudja a szemlencse, a retina, illetve a szem rétegeinek vérellátását, s azon keresztül az emberi látás fokozott terhelése ásványi anyag ellátását.
Kék fény: a jó és a rossz
Nem véletlen, hogy könnyen megpattannak a kis hajszálerek, elvesztik rugalmasságukat és a szem bevörösödik. Sajnos ezek hatására a szemlencse és a függesztő szalagok szintén hamarabb elvesztik rugalmasságukat, és így egyre romlik a látásélesség és a közelre való fókuszálás képessége is. Ezért született a CD-n szereplő második, rövidebb meditációs gyakorlat hanganyaga, amelyben Niomé segítségével egy olyan rendkívül speciális védelmi ernyő építhető fel, amely kiszűri az elektroszmogot és a különböző számítógépes rendszerek felől áramló megbetegítő hatású mesterséges frekvenciákat.
Ezért ezt a gyakorlatot érdemes akár naponta elvégezni leülve a számítógép elé a napi munkánk kezdetén. Szeretettel Dr.
