Új jövőkép árazása
Zsoldos Ákos A Telkes Consulting Kft.
Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű új jövőkép árazása változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő. A legfrissebb hírek, időrendben ITT! Gyakran halljuk mostanság, hogy a munkaerőpiac olyan mértékben változik, amire korábban nem volt példa. Miben különbözik a jelenlegi helyzet a korábbi változásoktól, és hogy tudja erre az egyetem felkészíteni a jövőbeli munkavállalókat?
A munkaerőpiacon olyan folyamatok zajlanak le, amelyekre korábban nem volt példa.
Sötétbe borult a termesztők jövőképe: ide vezetett a dinnyeháború?
Ez egyben egy csapdahelyzet is, mert nem látjuk előre, hogy egy-két év múlva épp milyen készségekre lesz szükség. Most nem feltétlenül arról van szó, hogy megjelent egy új szakma, nyelv, egy új digitális környezet vagy játéktér, hanem ennél sokkal összetettebb folyamatokról van szó, amelyek az említett csapdahelyzet miatt nem taníthatók egyetemen sem, hiszen nincs még leírva, nincs róla szakkönyv, nincs olyan tanár, aki elsajátítsa ezt a tudást olyan szinten, hogy ezt tanítani tudja és a diákoktól ezt számon tudja kérni.
Konkurencia árai alapján történő árazás 3.
Már ma is láthatóak olyan tendenciák, hogy a különféle szakmákra egyszerűen nincs egyetemi képzés. Elképzelhető, hogy emiatt az egyetemi oktatás szerepe a jövőben háttérbe szorulhat? Vannak olyan területek, és erről nem véletlenül hallunk elsősorban Amerikában, ahol eltekintenek a felsőfokú végzettségtől, mivel úgy vélik, hogy azt a tudást "on the job" lehet csupán elsajátítani. Ez jelenleg az Amazon, Google vagy Microsoft szintjén zajlik, hiszen ők az újítások terén mindenki előtt járnak, az egyetemi oktatás előtt is.
Azt a nézetet vallják, hogy megpróbálják inkább a tehetséget azonosítani, például a munkavállaló tanulási képesség, alkalmazkodóképessége, döntési képessége, virtuozitása, kreativitása alapján új jövőkép árazása ezek eléggé messze esnek egy klasszikus egyetemi oktatás struktúrájától.
Persze ez mindig csak egy-egy emberre lehet érvényes, hiszen nem lehet előírni, hogy mostantól minden második diák ilyen kompetenciákkal rendelkezzen, mint új jövőkép árazása Nobel-díjasból sincs háromezer, hanem három van.
Samsung Univerzum
Ebből adódóan vannak olyan területek - de nem ezek vannak túlsúlyban - ahol már nem attól lesz valaki lehetséges jelölt egy lehetséges pozícióra, hogy egy jó nevű egyetemen végzett, hanem attól, hogy hogyan szerepel egy assessment centerben, egy interjún, vagy egy videóbeszélgetésen.
De én úgy gondolom, hogy a felsőfokú végzettséget igénylő pozíciók nagy részét továbbra is a felsőoktatásból kikerülő populáció fogja betölteni.
Emberi látás éjjel ahogy ma is igaz, hogy az országban lévő multinacionális cégekhez és a hazai cégekhez döntő többségében - 90 százalékában - egy diploma a belépő. Mert a diploma mögött azért íráskészség, kommunikációs készség, tanulási képesség van. Ezek szerint ez a munkaerőpiaci változás nem magyar tendencia. Mert egyrészt elszalad a technológiai fejlesztés. Nézzük csak meg, hogy a technológia hogy robbant be az okoseszközökön keresztül: most ott van a kezünkben, és rabul is ejtett minket.
Egy döbbenetes információt hallottam erről a Harvardon tavaly októberben, eszerint az észak-amerikai fehérgalléros populációban az SMS-ek 97 százalékát öt másodpercen belül elolvassák. Ez a tökéletes csapda. Gyakorlatilag a taxiban, a színházban, a munkahelyen, ebéd közben folyamatosan online vagy. Új jövőkép árazása gép meghosszabbított része a szemed, és azonnal olvasod.
Ráadásul több mint 40 százalék válaszol is. Ez 10 évvel ezelőtt még nettó nonszensz lett volna, ma pedig már csak úgy írják le, mint egy egyszerű statisztikai adatot. Miért lehet az, hogy az egyetemek nem reagálnak erre? Nem is azonosítják a problémát, vagy tisztában vannak azzal, hogy amit nyújtanak, az nem versenyképes? Itt több dologról kell beszélnünk.
Egyrészt az egyetemeken mindig adott egy olyan elméleti diszciplínát, egy olyan állandó tudást, ami nem változik meg, és ami továbbra is működőképes lehet. A munkaerőpiacnak ez nem minden területén igaz, de gondoljunk például egy jogi végzettségre vagy egy orvosképzésre - anatómia nélkül nincs orvos, római jog új jövőkép árazása nincs jogász. Ezek azért biztosan nem fognak hirtelen eltűnni. De a vállalatok százalékában a folyamatok Új jövőkép árazása alapján vannak összerakva, azok bizonyos pontjain kell az emberi erőforrásnak folyamatosan munkakapcsolatban lenni, miközben ez az egyetemen nem tanított és ismerete nem is elvárt.
Ez egyértelműen hiba, mert ezt már bőven le lehetett volna reagálni.
Új Atom lapkák érkeztek
Az más kérdés, hogy a Twitter például évvel ezelőtt nem is létezett, ahogy a új jövőkép árazása sem, ma pedig kommunikációs csatornákként definiálják és folyamatosan fejlesztik ezeket. Ez azt jelenti, hogy ezekre előbb-utóbb kellene tudni mondani valamit a felsőoktatásnak. Egy kommunikáció szakos egyetemistának ugyanis nagyon kínos, ha a chatbotról akkor hall először, amikor már lediplomázott és belép az első munkahelyére, ahol ezeket a csatornákat már évek óta használja egy talpraesett, középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló, és ő azt fogja tőle kérdezni, hogy te miért jártál egyetemre.
Hogy eltölts ott három plusz két évet? A vállalatok ezt kommunikálják az egyetemek felé, vagy nincs még egyirányú kommunikáció sem? A fő problémát abban látom, hogy a vállalatoknak csak egy része hajt az egyetemekre, akik nagyon tudatosan szeretnék a legjobb diákokat megszerezni. De ez nem új jövőkép árazása statisztikai zöm, inkább még mindig kivétel. Nyilván ez a helyzet az összes mérnöki területen, de az autóipari cégekhez sem lehet új jövőkép árazása máshogy leigazolni mérnököket, csak úgy, hogy kiemelt gyakornoki programmal vagy ezzel kombinált ösztöndíjjal már elsőévesen leszerződtetik őket.
Ez egy anyagi befektetés, ami a nehezen megtalálható munkavállalók megtalálását segíti. Ha ott is marad és beválik a munkavállaló, akkor ez a vállalatnak megtérül. De ez a mérnöki területekre igaz, az nem jellemző, hogy például közgazdászokat tömegével így keresnének. Persze ott is van kivétel, ha mondjuk a BIG4 vagy a stratégiai tanácsadó cégeket nézzük, majdnem biztos vagyok benne, hogy ők ugyanígy figyelik az egyetemeken a kiemelkedő képességű, nyelvet nagyon magas szinten beszélő fiatalokat, akár az alumni rendszeren keresztül, akár a saját kollégáik segítségével.
De az összfelsőoktatási populációból ez új jövőkép árazása mindig egy nagyon kicsi szám. Ha ez egy jó befektetés a vállalatnak, akkor miért csinálja ezt csak kevés cég? Általában azért nincs állandó kapcsolat az egyetemek és a cégek között, mert a cég alaphelyzetben onnantól nyit, hogy valaki megszerezte a diplomát, és jelentkezik az első álláslehetőségre.
Ezzel úgymond fáziskéséssel kapcsolódik új jövőkép árazása ebbe a folyamatba. És ha már közgazdaságtanról beszélünk, azért az is igaz, hogy egy Samuelson nem ment ki a divatból: az alapvető összefüggések ugyanúgy működnek egy termelési, szolgáltatási A rövidlátást műtét nélkül meggyógyítottam, profitra, készletre, forgási sebességre stb.
Ugyanígy a számviteli területen sem történik meg az, hogy egyszer csak nem kell könyvelni.
Kapcsolódó cikkek:
De nagyon sok példát lehetne mondani, amikor a megtanított elméleti tudások egy része igenis hasznos. Viszont az elvárt képességeknek jönni fog egy olyan része, amire nem lesz egyetemi, csak on the job jellegű képzés, és ez szükségszerűen degradálni fogja a diploma jelentőségét.
Mert nem az lesz a használt tudás, amit ott átadnak - vagy új jövőkép árazása csak egyre kisebb része lesz az. De ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor az egyetemek miért nem látják ezt? Sok tanár, főleg a közgazdász képzésen, menedzsment képzésen a munkaerőpiacról kerül az egyetemre.
A menedzseri múlttal rendelkező tanárok például biztosan látják ezt. Miért van az, hogy egy menedzsmentet oktató tanár új jövőkép árazása leadja az elavult anyagot, miközben tudja, hogy a gyakorlatban nincs haszna? Ezekre valójában csak az egyetem tudna válaszolni, új jövőkép árazása lehet, hogy ez egy erőforráshiány. Az az alaplogika viszont, ami a fejkvótáról szól, tehát hogy az egyetem a tanulók száma után kapja a pénzt az államtól illetve tőlük kapja a befizetett tandíjat, ez egy elég komoly frontot nyit az oktatás jellegét tekintve.
Sötét jövőkép: magyarok millióinak munkája szűnhet meg pár éven belül
A magyar egyetemek általában a legtöbb mérőszámban le vannak maradva a nemzetközi összehasonlításokban. Korábban viszont ön azt nyilatkozta, hogy a magyar munkaerő nemzetközi összehasonlításban versenyképes.
Ez azt jelenti, hogy nemzetközi szinten is elszakadt az egyetemi szféra a munkaerőpiactól? Az igazi különbség a jelenleg Közép-Európában működő munkakultúra és az egyén saját tudásához kapcsolódó viszonyában van.
