Emberi látási képességek
De látóagyuk alacsonyabb fejlettsége miatt látásuk főként csak a mozgás érzékelésére szolgál. A minta- és alakfelismerés, a színlátás a főemlősöknél domináns, náluk az agy legfejlettebb részének jelentős hányada látókéreg, mely a látvány feldolgozásával foglalkozik. Az emlősök progresszív túlélésének egyik legfontosabb tényezője a külvilág differenciált látása lehetett. Szem; Eye; Visual system Az emberi szem látótere és ennek geometriája Látóterünk egy kúp-forma, mely a szemünkből a pupillából indul, és egyre tágulva a látóhatárig terjed. Ez az egyszerre befogható látvány, ezt látjuk fej- és szemmozgás nélkül.
A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kutatók a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik — közölte az SE.
Az egyetem hétfői közleménye szerint a kutatóknak adeno-asszociált kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan vírusvektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába.
Ezt a látható spektrumon emberi látási képességek eső, közeli infravörös fénnyel keltett hőhatással célzottan aktiválták. A vizsgálatok igazolták, hogy ennek segítségével visszatért a retina fényérzékenysége, az információ a látópályán keresztül a látókéregbe is eljutott, részben pedig a funkcionális látást is sikerült visszaállítani.
Tisztánlátás
A Bázelben végzett kísérletek Roska Botond irányításával folytak, emberi látási képességek génterápiás ötlet és fejlesztés az ő kutatócsoportjához tartozik. A humán platformot, így az emberi szöveteken való eljárások elvégzését lehetővé tevő retinamodellt pedig Szabó Arnold és a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriuma biztosította.
A beszámoló szerint a humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv. Az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni, ezért alapvető fontosságú a kísérletek emberi szöveten történő elvégzése. Ennek azonban gátat szab a megfelelő minőségű humán szövethez való hozzáférés. Mint írják, ezt felismerve az SE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriumában Szabó Arnold vezetésével kifejlesztettek egy világviszonylatban is egyedülálló szövettenyésztési eljárást, mellyel a szervdonációból visszamaradó retinaszövet akár 14 héten át is életben tartható.
A tisztánlátás Valamennyi magasabb képesség az emberiség eredendő sajátja, mint például a tisztánlátás képessége is, ami minden egyes emberben látensen megvan, ezzel születünk. Kép forrása: Pinterest. De amit sajnos gyermekkorban, az első néhány évben legtöbben el is veszítünk, ami leginkább a mai életvitel kényszerítő hatásainak köszönhető.
A laboratórium által kifejlesztett eljárást olyan, terápiás célú szervdonációból fennmaradt retinaszöveten végezték, mely egyéb módon nem hasznosítható — az eljárásnak köszönhetően azonban lehetővé váltak az emberi idegszöveten eddig nem kivitelezhető, hosszú távú vizsgálatok is — olvasható a közleményben.
Szabó Arnold elmondta: az eljárás iránt nagy a nemzetközi érdeklődés mind az alkalmazott kutatás, mind az alapkutatás irányából; több nagy nemzetközi gyógyszeripari együttműködés már sikerrel zárult.
A kutatócsoport felfedezése vezetett el a Roska Botond laboratóriumaival való közös munkáig is. Az ebből megszülető, most megjelent Science-cikk utolsó szerzője Roska Botond, Szabó Arnold pedig a emberi látási képességek között szerepel. Roska Botond és munkatársai felfedezték, hogy vírusok segítségével be lehet juttatni a degenerált retinába olyan csatornákat, amelyek érzékelik a fényt, ezzel pedig a vak retinát ismét látóvá lehet tenni. Eredményeiket azonban nem tudták megfelelő módon tesztelni az emberi látási képességek retinán — ebben nyújtott segítséget nekik a Semmelweis Egyetem Retina Laboratóriuma.
A közös kutatás ben kezdődött. A jelenleg is párhuzamosan, világszerte több laboratóriumban kutatott optogenetikai terápiás célú eljárásokban ugyanis a látható hogyan korrigálják a rövidlátást a hyperopia érzékeny ioncsatornát próbálnak kifejeztetni a vak retinában, ezeket azonban csak nagyon erős látható fénnyel lehet stimulálni, amit ezért csak teljesen vak emberekben lehetne alkalmazni.
Ennek elősegítésére szeretnénk Magyarországon a Semmelweis Egyetem aktív részvételével egy klinikai kutatóközpontot létrehozni, hogy itthon, magyar betegeken segíthessünk olyan terápiás eljárásokkal, amiket részben szintén magyarok fejlesztettek ki.
Munkatársaival főképp látásvisszaállítással kapcsolatos kutatásokat végeznek.
