Beszéd és kommunikáció látássérültekkel.

Kapcsolódás és örömteli kommunikáció - Interjú, Vajdasági Szabadegyetem

Ennek oka az eltérő szociális és gazdasági viszonyokban, az eltérő egészségi állapotban keresendő, és abban, hogy az államok különböző módon gondoskodnak polgáraik jólétéről. A jelenlegi fogyatékossági politika az elmúlt kétszáz év fejlődésének eredménye.

Ez sokban tükrözi a különböző időszakok általános életfeltételeit, valamint szociális és gazdasági irányelveit. A fogyatékosságok terén azonban sok sajátos körülmény is befolyásolta a fogyatékossággal élők életkörülményeit.

• Általunk szemlézett oldalak Mit tegyek, ha látássérülttel kerülök kapcsolatba?
• Speciális kommunikáció - PDF Ingyenes letöltés
• Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség.
• Szemképzés, hogyan lehet visszanyerni a látást
• Ők nem külön világban élnek, hanem itt köztünk, a mi közös világunkban, még akkor is, ha életvitelüket kissé másképpen kell alakítaniuk.
• VÁRHELYI ESZTER: A VAKOK INFORMÁCIÓSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET ADTA ELŐNYÖK
• Út a látáshoz

A tudatlanság, a nemtörődömség, az előítéletek és a félelem olyan társadalmi tényezők, amelyek elszigetelték a fogyatékos embereket és hátráltatták fejlődésüket. A másság megítélése történelmi koronként Az emberi történelem során az egyes korok és az európai kultúrák különböző módon reagáltak a fogyatékosságra.

A fogyatékosság problémája egyidős magával az emberrel, de a mai súlyos formájában új keletű. Ebből adódóan a rehabilitációs szemlélet is csak néhány évtizede terjedt el a világon. Megállapítható, hogy a nagy humán betegségek látásvizsgálata nem diszkriminálják beszéd és kommunikáció látássérültekkel másságot.

Tehát a fogyatékos emberrel kapcsolatos előítéletek nem a nagy kultúrákból erednek, hanem az atavisztikus ősi ösztönökből, vallásos hiedelmekből és a fogyatékos ember mássága kapcsán termelődnek és születnek újjá.

Az emberi történelem hajnalától kezdve egészen napjainkig, bármely fogyatékosságról is legyen szó, két alapvető fontosságú tényezőt kell figyelembe vennünk: egyrészt az adott kultúra valláserkölcsi alapú felfogását a fogyatékossággal kapcsolatosan, másrészt a társadalom gazdasági-technikai fejlettségi szintjét. Ezért gyakorta meg is gyilkolják őket.

A "segítő" modellbe tartozók ellenben befogadják, gondozzák, gyógyítják őket. Az első esetben a társadalmak önvédelmi reflexe lép működésbe a fennmaradás elemi szükséglete érdekében egyfajta "gazdasági racionalitásként".

A második esetben a valláserkölcsi tradíciók bizonyulnak erősebbnek 3.

2.2.3. Helyes kommunikáció látássérült személyekkel

Ez bizonyítható azzal, hogy a csatában súlyos sérülést szenvedett harcost köztisztelet övezte Spártában. A korabeli történetírók által valós képet kapunk a görög emberek gondolkodásáról. Plutharkosztól tudjuk, hogy Spártában létezett egy hagyomány. Ha idétlen nyomorék volt, bedobták a Taügetosz Apothetai nevű szakadékába, azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha életben marad.