Látás dikromat.
A színek észlelése: az ellenszínelmélet A színlátásról eddig leírtak különös vonása, hogy az agyról, a látórendszerről, az idegi feldolgozásról nincs bennük szó vagy csak az említés szintjén.
Tartalomjegyzék
A szuperpozíció, színegyezés, fizikai színkeverés és az átlagtól eltérő színlátás esetei mind olyan jelenségek, melyeket alapvetően fotoreceptoraink fényérzékenysége határoz meg. A továbbiakban viszont már a színlátás agyi mechanizmusait, valamint a látott színek észlelési struktúráját tárgyaljuk.
- ICSC - KÁLIUM-DIKROMÁT
- Okai[ szerkesztés ] A színtévesztés genetikai okokból elsősorban a férfiakat sújtja: a férfiak mintegy nyolc százaléka színtévesztő, a nők közt ez az arány csak 0,2 százalék.
A színek észlelésével kapcsolatos alapvető jelenségek Az emberi színlátásnak számos olyan vonása van, amely független annak háromszín-jel- legétől, látás dikromat következik abból. Látás dikromat ezek a vonások olyanok, hogy legtöbbjüket egy laikus, de elmélyült megfigyelő is felismerheti. A műtét rövidlátás videó színek vagy színélmények szerveződése már az idegrendszer működésén alapul nem csupán a csapok érzékenységénés olyanperceptuális struktúrákat eredményez, amelyek magyarázata a látáskutatás legnagyobbjainak is sokáig fejtörést okozott.
A következő jelenségekről van szó.
Navigációs menü
Az észlelt színeket általában három dimenzió mentén jellemezzük: ezek a színárnyalat, a telítettség és a világosság. A tiszta ég színe telítetlen és világoskék; a hagyományos írótinta színe viszont telített sötétkék.
Hasonló a különbség az éretlen, illetve az érett cseresznye piros színe között. E három dimenzió segítségével már jellemezni lehet az úgynevezett színhasonlósági teret, amely a látott színek perceptuális szerveződését írja le.
Génterápiával gyógyítottak színvakságot majmoknál A legtöbb emlős - így pl. A madarak, halak és rovarok ennél sokkal ügyesebbek: a csirkéknek pl. Az emberi szemben a kék fényt nagy hatékonysággal elnyelő fotopszin a nm-es rövidhullámú fényre, a zöld fényt nagy hatékonysággal elnyelő az nm-es középhullámra a legérzékenyebb, míg a vörös fényre kifejezetten érzékeny fotopszin látás dikromat nm-es hosszú hullámokat nyeli el leginkább. Mint Kerry Grens írja a The Scientist című tudományos-ismeretterjesztő lapban, a színlátás kialakulása során egymást követték a meglepő genetikai események, ráadásul a különös véletlenek nagy részét mára a tudománynak sikerült feltárnia. Az világos volt számukra, nyilatkozta Nathans a The Scientistnek, hogy nem a receptorfehérjéket érdemes tanulmányozni, mert azokkal nehéz dolgozni és igen kevés van belőlük, ezért egyenesen azok génjeihez fordultak.
A három dimenzió a naiv megfigyelők számára is jól felismerhető, megérthető. Sőt az ezen dimenziókat alkalmazó kísérleti helyzetekben az ugyancsak naiv személyek megbízhatóan osztályozzák a látott színeket.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Erre alapozható a színhasonlósági tér empirikus vizsgálata 4. A többféle módszer közül talán legeredményesebb a Wenzel Klára és Abrahám György által kifejlesztett szűrőrendszer Wenzel et al. Ezzel a módszerrel a protanomália és a deuteranomália esetei kezelhetők, amelyek az összes színtévesztés túlnyomó többségét teszik ki.
A módszer lényege olyan áteresztési profilú szűrők alkalmazása, melyek az egymáshoz túl közel lévő H és K érzékenységi görbéket távolítják egymástól.
Az eljárás részleteit az ábra szemlélteti.
Ha ismert egy normál és egy anomáliás fotopigment érzékenységi görbéje is jelöljük ezeket n-nel, illetve a-valakkor a normál görbe n értékeit minden egyes hullámhosszon elosztva az anomáliás görbe a megfelelő értékeivel, kapunk egy harmadik görbét legyen ez a h görbe. Ha ezután olyan szűrőt készítünk, amelynek áteresztőképessége épp ezzel a h görbével jellemezhető, és ezt szemüvegként alkalmazzuk egy olyan személynél, akinek látás dikromat az a-val jellemezhető anomáliás fotopigmentje van, akkor ez a szemüveg tökéletesen korrigálni fogja ennek a fotopigmentnek az érzékenységét.
Eddig rendben is van, hiszen mind a normál, mind az anomáliás fotopigmentek elnyelési görbéiről rendelkezünk adatokkal pl. Stockman et al.
Megjegyzendő, hogy ha a hányados h görbe 1-nél nagyobb értékeket tartalmaz, akkor 1-re kell normálni, hiszen olyan szűrőt, ami a beesőnél több fényt ereszt át egy adott hullámhosszon, nem lehet készíteni. A normálással olyan h' görbét kapunk, amellyel transzformálva az a görbét, nem pont az n görbét kapjuk vissza, hanem annak egy 1-gyel kisebb számmal való szorzatát.
- Tetrakromázia - Színlátás magasfokon | Brainman pictures
- Rövid idejű expozíció hatásai Az anyag maró hatású a szemre, a bőrre és a légutakra.
Ez azonban nem gond, mert a látórendszer kitűnően adaptálódik egy ilyen, kissé csökkent érzékenységhez mindhárom csaposztállyal ez történik, látás dikromat fölteszünk egy napszemüveget.
Ezzel azonban látás dikromat nem oldottuk meg a színtévesztés korrekcióját, hiszen a h' szűrő a retinában lévő másik két látás dikromat fényelnyelését is befolyásolni fogja, méghozzá eddig ellenőrizetlen látás dikromat. Olyan szűrőt kell tehát konstruálnunk, amely — mint az ábra mutatja — a H csap érzékenységét kissé fölfelé, a K csapét pedig lefelé a rövidebb hullámhosszak irányába tolja el, az R csapokat pedig lényegében nem befolyásolja.
Blogarchívum
Wenzel Klára és Abrahám György szűrőkészlete éppen ezeket a feltételeket teljesíti, s ezáltal alkalmas a zöld-piros színtévesztés különböző típusainak korrekciójára. Egy tipikus szűrőprofil látható az ábra jobb oldali grafikonján. A készletből megfelelően választott szemüveggel a színtévesztők 72 százaléka legalább tíz táblával többet tud elolvasni a pszeudoizokromatikus teszteken, mint szemüveg nélkül e tesztek mintegy húsz táblát tartalmaznak.
A kezelt személyek 65 százaléka szemüveggel normál teljesítményt nyújt a pszeudo-izokromatikus táblákon. Egy érdekes, az észlelési élmény szintjén megragadható hozama a korrekciónak, hogy a látás dikromat viselő személyek ténylegesen úgy érezték, hogy a világ szebb, színekben gazdagabb lett. A három dimenzió közül a telítettség és a világosság lineárisak: a színhasonlósági tér világosságtengelye a fehértől a szürke árnyalatokon át a feketéig terjed, míg a telítettség minden színárnyalat esetén egy maximumértéktől a szürke valamely árnyalatáig nulla telítettség változik.
Tetrakromázia - Színlátás magasfokon
A spektrális monokromatikus fények színe a legtelítettebb ilyen például egy vörös lézera kevert, szélesebb spektrumú fények színe már kevésbé. Ha egy adott színű, például piros festékhez fokozatosan egyre több fehéret adunk, akkor egyre telítetlenebb világos színeket kapunk ezeket pasztellszíneknek is nevezik.
Megkülönböztetendő a színvakságtól monokromáciahiszen az utóbbi színérzékelési hiányossággal csak a szürke árnyalatai érzékelhetők a fehértől a feketéig.
Ha piros festékünket egyre látás dikromat mennyiségű szürkével vagy feketével keverjük, az eredmény egyre telítetlenebb sötét színek sorozata lesz. A szürke árnyalatait, valamint a fehéret és a feketét együtt szokás akromatikus színeknek látás dikromat nevezni, a többi árnyalatot pedig összefoglaló névvel kromatikus színeknek. A színhasonlósági tér egyik sztenderd változata az ún.
A csapok a látható fénytartomány bizonyos szeleteire érzékenyek, viszont csak a beérkező fény mennyiségéről adnak információt az idegrendszernek, a beérkező fény hullámhosszáról nem. Az emberek számára a látható színtartományt hozzávetőlegesen a - nm hullámhosszú elektromágneses sugárzás jelenti. Ezt a színtartományt az emberi látás dikromat három különböző típusú csappal fedi le, más fajoknál mind a látható színtartomány, mind a csapok száma eltérő. Példának okáért, egy piros szoknya nem piros színt sugároz ki. Inkább azt mondhatnánk, hogy elnyeli az ember számára látható fénytartomány minden frekvenciájátkivéve a piros érzetet keltő frekvenciákat.
A színkör színárnyalatainak azért nincs értelmezhető minimuma és maximuma, mert a látható spektrum két végének színe, az ibolya és a vörös meglehetősen hasonlóak, de legalábbis hasonlóbbnak tűnnek egymáshoz, mint a spektrum középső részének színeihez a kékeszöld, zöld, sárgászöld, sárga és a narancs árnyalataihoz. Azok a színek pedig, amelyek monokromatikus fényekkel nem állíthatóak elő ilyen a lila színek tartományaátvezetést képeznek a látható spektrum két végének színe között.
További komplikációt jelent azonban a látható színek ellenszín-szerveződése. A színárnyalatok egyes párjai olyanok, hogy a megfelelő arányban keverve őket, látás dikromat egymás kromatikus összetevőjét, s az eredmény valamely szürke árnyalat lesz.
