Az emberi jövőkép, annak fejlődése,

A stratégiai tervezés az a tevékenység, melynek során a környezeti változások természetét elemezve, azokat egyre jobban megértve, növekvő eséllyel alakítjuk az azok megváltoztatására, jobbítására alkalmazott módszereket és eljárásokat, illetve irányítjuk azok megvalósítását.

A folyamat felépítésének egyszerűsített változatát láthatjuk a 3. A stratégiai tervezés vázlatos folyamata A stratégiai tervezés folyamatának egyes elemei egymással kölcsönhatásban vannak.

Ez a kapcsolat általában kétirányú, legtöbbször a annak fejlődése szoktuk rögzítettnek, előre elhatározottnak tekinteni. A környezetvédelmi feladatoknál az akciók alakításában alapvetően a jövőkép és a környezeti, társadalmi felelősség a meghatározó. Az akciók korlátait figyelembe véve a jövőkép megváltoztatása nem kompromisszumhoz, inkább megalkuváshoz vezethet.

Ez nem egyezik meg a stratégia-alkotás aktív alakító, nyerő helyzetbe hozó ideológiájával.

A az emberi jövőkép akciókhoz való alakítása passzív stratégiát eredményezhet. A stratégia megfogalmazása, tervezése célszerűen a jövőkép, és a társadalmi felelősség megfogalmazásával kezdődik. Ahogy az a 3. Realitásokra támaszkodik, többször él a korrigálás, változtatás lehetőségével is.

A továbbiakban nézzük meg a stratégiai tervezés folyamatát szakaszonként, kissé részletesebben. A jövőkép vízió A jövőkép egy olyan célállapotnak a meghatározása, mely a stratégia végrehajtásában szereplők mindegyike számára a követendő irányt állandóan mutatja. A célállapotot a stratégia minden szintjén rögzíteni kell függetlenül attól, hogy egy vállalat, egy település, vagy régió, egy ország, vagy egy nemzetközi stratégia végrehajtásáról van-e szó.

A stratégia eredményes végrehajtása érdekében fontos -          a jövőkép reális kialakítása, -          a jövőkép iránti elkötelezettség erősítése, valamint -          annak biztosítása, hogy az egyes részcélok és akciók a jövőkép által kijelölt keretek között maradjanak.

A jövőképalkotás egyben irányválasztás is, kifejezi készítőinek értékrendjét, aktivitását és kockázatvállaló képességét.

Segítségével lehet a változtatásra, az innovációra, a képességek fejlesztésére, a tevékenységek folytatására, a versenyben maradásra koncentrálni. A gazdasági stratégiáknál általában versenyközpontú, vagy változtatásközpontú jövőképről beszélhetünk.

PAPP SÁNDOR Környezet és jövõkép Az új évezred küszöbén különösen nagy a csábítás arra, hogy a jövõt kutatva jóslatokba bocsátkozzunk: hogyan alakul az emberiség, s benne a kisebb közösségek, a nemzet, az ország sorsa. Azonban feltûnõ lehet, hogy míg annak fejlődése a jóslatok – ideológiai alapállástól szinte függetlenül – a biztos jövõt vázolták fel determinisztikus képmára a jövõképek egyre több eleme csupán valószínûsíthetõ sztochasztikussõt, egyre gyakoribb a kiszámíthatatlan tényezõkre történõ utalás kaotikus folyamatok. A gondolkodók, akik korábban rendíthetetlenül hitték, hogy jóslataik helyesek, és megvalósításukhoz kikövezett út vezet, napjainkban inkább csak „töprengõk”, akik tétován vizsgálódnak a lehetséges alternatívák között. Egy találó megállapítás szerint a Föld kétharmadát víz fedi, a fennmaradó egyharmadot pedig a gazdaság borítja annak fejlődése. Korunkat, a

A környezetstratégia mindkét jövőképet ismeri és alkalmazza függően attól, hogy a társadalmi-gazdasági feltételek a környezetvédelem számára milyen utakat tesznek reálissá. A tanulmány megállapításait azóta is sokszor az emberi jövőkép, és stratégiai szempontból a kiválasztott három szcenárió ma is teljes mértékben életben van.

Környezet és jövõkép

A tanulmány készítői hosszú távra szóló társadalmi, gazdasági és műszaki feltételeket vettek figyelembe a fejlődési irányok kijelölésénél. Arra törekedtek, hogy az egyes irányok ne térjenek el irreálisan az érintett gazdasági fejlődési tendenciáktól, ugyanakkor karakterisztikusan különbözzenek egymástól.

Prioritást adtak a környezeti erőforrások ésszerű felhasználásának a környezeti tudatosság fokozódásának. Az emberi jövőkép minden jövőkép alakításánál, itt is figyelembe vették a környezeti és társadalmi felelősség kérdését, feltételezve a polgárosodás erősödését, az egyéni, partikuláris érdekek differenciáltságának növekedését, a demokratikus irányítási formák és érdekérvényesítési rendszerek megszilárdulását.

A tanulmány figyelembe vette a hazai és európai tendenciák akkor előre jelezhető változásait, egymásra gyakorolt hatását, és ezen hatások következményeit.

Bár több változat kidolgozása is szóba jöhetett, a tanulmány készítői három alapvető és karakterisztikus jövőkép alakulását prognosztizálták. Mióta Magyarország az EU teljes jogú tagországa, előtérbe kell hogy kerüljenek hazánk Európai Unión belüli környezetstratégiai elképzelései is.

A lehetséges fejlődési irányokat képviselő jövőképek szempontjából két alapvető rendező elvet lehet érvényesíteni. Az egyik a kikerülhetetlen globalizáció, melynek negatív hatásait kezelni kell, a másik a környezetvédelem poziciója inert látás magyarországi értékrendben. A sikeresség, vagy sikertelenség a hazai változásokban azon múlik, hogy az elkövetkező évben a fenntartható fejlődés stratégiáját meg annak fejlődése valósítani, vagy sem.

E két rendező elv kombinációjaként négy alapvető jövőkép változattal lehet számolni, nem feltétlenül azonos realitással. Az így elképzelhető négy jövőkép: a fenntartható esély szcenáriója, mely feltételezi, hogy hazánkban és az EU többi tagországában is a fenntartható fejlődés esélyei azonosan, vagy közel azonosan alakulnak, az uniós környezetvédelmi programok teljesítése valamennyi tagországban sikeres.

Természetes, hogy hazánknak annak fejlődése meg kell felelni az EU elvárásoknak, de a derogációk miatt késésbe kerülünk, és a halasztás miatt majd évekig elhanyagolunk egyes környezetvédelmi feladatokat.

Bekövetkezése a mai trendek alapján nem várható, de lehetnek olyan részeredményei, melyek figyelmeztetést jelentenek a jövőre nézve. Nem valószínű, hogy egy sikertelen uniós környezetpolitika pontosan Magyarországon ennek az az emberi jövőkép eredményezné, az emberi jövőkép elképzelhető, hogy egyes régiók érdekei, pontosan a hazai egyenlőtlenségek annak fejlődése, kényszerhelyzetben ezen területek természet- és környezetvédelmének megerősödését idézik elő.

Egy vállalat környezetvédelmi stratégiája általános értelemben lehet versenyközpontú és változtatásközpontú is. Egy környezetvédelmi tevékenységet folytató, vagy a környezetvédelmi iparhoz kapcsolható cég, vállalat jövőképével kapcsolatban három alapvető feladat van: -          meg kell fogalmazni egy vonzó, kreatív, de elérhető jövőképet, -          a jövőképet el kell fogadtatni a cég valamennyi munkavállalójával, -          a céget úgy kell a mindennapokban irányítani, hogy a jövőkép elérése felé haladjon.

Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás

Tulajdonképpen a KIR is egy ilyen stratégiai tervezést jelent, ahol a jövőképet a cég környezetvédelmi akcióival elérni kívánt az emberi jövőkép jelenti. A jövőkép ebben az esetben változtatásközpontúnak tekinthető. Ha a vállalat célja az, hogy környezetvédelmi beruházásokkal a nemzetközi versenyképességet biztosítsa, pl.

Minden esetben fontos, hogy a jövőkép vonzó, lelkesítő és megvalósítható legyen, mert az ilyen jövőkép Csath M.

A missziót annak fejlődése sokféleképpen értelmezik, általában a jövőképpel mossák össze. Egy vállalat esetében viszonylag könnyű értelmezni a fogalmat: a misszió az az értékrend, melyet a vállalat, ha lenne zászlója, arra ráírna, más szavakkal, a misszió nem más, mint a cég létezésének célja és oka. Egy környezetvédő szervezet által készített stratégia alapvetően a szervezet elhivatottságát, küldetését tükrözi, s ez egyben a szervezet létezésének indoka, az intézmény missziója.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a misszió azokat a tevékenységeket tartalmazza, melyek jellemzőek, s melyek leginkább elősegítik a jövőkép megvalósítását. Ha egy régió környezetvédelmi stratégiája alapvetően az ökoturizmusra és a biogazdálkodásra az emberi jövőkép, akkor misszióként a természeti értékek védelmét fogja annak fejlődése.

Ha egy cég stratégiája a termelés növelését, a minőség és a hatékonyság javítását kívánja elérni, misszióként a munkavállalókkal szembeni tiszteletet is választhatja. Egy ország fenntartható fejlődési stratégiájának missziója a környezeti értékek megóvása lehet.

Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás Testkultúra és sport Magyarországon Ha érdemben kívánunk foglalkozni a testkultúra és a sport új összefüggéseivel, akkor a köztudatban új szemlélet meghonosodása jelenthetné a társadalmilag hatékony és egészséges, gondolkodni vágyó, aktív, kreatív, tudatos társadalom kialakulását.