A látás nem különbözteti meg a hangerőt. A hallás folyamata
A hallás A hallás A hallás ingere a levegőmolekulák ritmikus sűrűsödése és ritkulása, amelyeket egy tárgy hangforrás rezgése kelt.
Szinesztézia – Wikipédia
A rezgésforrástól ez terjed tovább hullámok formájában. A hallás egyeg pszichológiai jellemzői érzékleti minőségei kapcsolatba hozhatók a fizikai ingerrel, de más jellemzői közvetlenül nem.
A hangmagasságot főleg a hanghullám frekvenciája gyakorisága, sűrűsége határozza meg, míg a hangmagasságot hangerőt az amplitúdója kilengése. A nem szabályos hullámok zajérzékletet keltenek, míg az összetett, szabályos hullámokat hangok kombinációjának halljuk zenei és beszédhangok.
Fülünk az összetett hullámokat tiszta hangokra képes lebontani. Más hallásjelenségek nem függnek ennyire össze a hanghullámok természetével.
Elsősorban azért van ez így, mert a fül nem továbbítja tökéletesen a hullámokat a receptorhoz, illetve az összetett hullámok elemzése lebontása nem olyan pontos. Ilyen jelenség a kombinált hang hallása. További érdekes pszichológiai jelenség a felhangok előfordulása.
Egy zeneszerszám nemcsak sajátos, jellegzetes frekvenciát bocsát ki, hanem annak többszöröseit is. Ezek a felhangok határozzák meg főleg a hangszínt.
A hangszín alapján tudjuk megkülönböztetni, hogy például ugyanazt a "c" hangot zongorával vagy hegedűvel szólaltatták meg.
A hallószerv bonyolult összetételű, a hangok felfogására és elemzésére specializácódott receptorrendszer. A hanghullámokat a fülkagyló gyűjti össze, majd a külső hallójáraton a dobhártyához közvetíti, amit a levegőrészecskék rezgésbe hoznak. A dobhártya rezgése a hallócsontocskákon át a belső fül folyadékára, majd receptoraira tevődik át. A belső fül csigaszervében lévő érzékeny alaphártyát szőrsejtek borítják Corti-szerv.
Szinesztézia
A Corti-szerv nél is több sejtje közvetlen érintkezik a hallóideg végződéseivel és ezek a hallás elsődleges közvetítő. Mindegyiknek sajátos ingerei és az azokra megfelelően reagálni képes receptorai vannak.
A receptorok idegimpulzusokká alakítják át az ingereket, amelyeket a látáshoz, halláshoz hasonlóan az agy elemez. A szaglás és ízlelés funkciója a tárgyak szagának vagy ízének a megállapítása. A szagláshoz szükséges szagokat a levegő közvetíti. Az ízlelést a szájban termelődő nyál segíti az anyagok feloldásával.
Mindkét esetben kémiai anyagokra reagálunk. A különböző kémiai anyagok különböző receptor- "tüzelési" mintát eredményeznek, és lényegében ez az alapja annak, hogy a szagokat és az ízeket meg tudjuk egymástól különböztetni. Az ízlelési receptorok a nyelv ízlelőbimbóiban helyezkednek el. Négyféle ízlelőbimbó van, s ezeknek megfelelően négyféle alapízt különböztetünk meg: édeset, sósat, savanyút és keserűt.
Az érzékelési küszöbök valószínűségi jellegűek, az egy adott valószínűséggel hagyományosan 50 százalék, azaz átlagosan négy esetből háromszor még érzékelhető ingernagyságot nevezik abszolút küszöbnek. A fogalom bevezetését az álomtartalmakra adott szabad asszociációk csoportosítási kísérlete eredményezte. Kölcsönhatásuk interakciójuk viszont arra utal, hogy azonos szakaszra hatnak.
Ezeket a nyelv más-más pontján érzékeljük pl. A legjobban a keserűre, a legkevésbé az édesre vagyunk érzékenyek.
A szaglási receptorokban kevésbé vagyunk biztosak. Ismertek az orrüreg nyálkahártyájában található sejtek, de az nem, hogy miért és hogyan reagálnak adott kémiai anyagokra.
- Pszichológiai, szociálpszichológiai alapismeretek | Sulinet Tudásbázis
- Hogyan halljuk azt, amit mondanak? | Amplifon Magyarország
- Videó gyakorlatok a látásélesség érdekében
- Ahol nem rossz látással veszik
Az alapszagokat sem ismerjük pontosan, és azt sem, ahogy ezek összetett szagokat képeznek. Nagyon sok megkülönböztethető szag van, számuk eléri a et.
Szívesen firkál homokba, porba, papírra.
Ismertek mégis bizonyos szagminőségek, amelyek között bizonyos szagok elhelyezhetők: illatos, éteri, fűszeres, gyantás, égett, rothadó ezek egy prizma csúcsait adhatják. A szagok és az ízek nem csak a látás nem különbözteti meg a hangerőt vagy kellemetlen ingereket jeleznek, hanem egyes állatfajoknál igen fontos biológiai szerepük van a feromonok nagy távolságból jelzik a nőstények helyét.
Akkezdet Phiai - Hangerő - official audio szöveggel
Az egyensúlyi és mozgásérzékelés lényege, hogy minden helyzetben, meg tudjuk ítélni testünk és végtagjaink helyzetét. Ezt két párhuzamosan működő rendszer, a vesztibuláris és a kinesztétikus rendszer teszi lehetővé.
Az egész test helyzetének a függőlegestől való eltérését a Corti-féle szerv szerv üregeiben és félkörös ívjárataiban elhelyezkedő, a folyadékelmozdulásra reagáló szőrsejtek jelzik az agynak. A testrészek helyzetét és mozgását, az elmozdulás sebességét és az ellenállás mértékét érzékelő kinesztétikus rendszer receptorai pedig az izmokban, ízületekben találhatók. Ezen érzékleteink nélkül nem tudnánk pontos és célszerű mozgásokat végrehajtani.
Hallás és értés – A hangoktól az értelmezésig
A hőérzékelési vagy tapintási rendszer információt szolgáltat a tárgyak változó hőmérsékletéről, alakjáról, felületének finom vagy durva jellemzőiről. A fájdalomérzetet is ez közvetíti.
A hallás A hallás egy rendkívül összetett folyamat. Az öt érzék közül az első, amely már a magzatban kifejlődik, és amely képessé teszi őt a külvilággal való kapcsolatra. Életünk során folyamatosan gyűjtünk információkat érzékszerveink segítségével.
Egy cm2-es bőrfelületen a becslések szerint 20 hajszálér, 65 szőrszál és izom, 78 ideg, 78 meleg érzékelő, 13 hideg érzékelő, szemműtét szaruhártya myopia, faggyúmirigy, izzadtságmirigy, idegvégződés, sejt van. A receptorok sajátos működésűek. Az alakról és a felületi tulajdonságokról, aktív tapintással a nyomás- és feszülésreceptorok segítségével szerzünk információt.
Ugyanígy külön receptorok vannak a hideg és a meleg érzékelésére. A tapintás nagyon hasznos érzékelés. Segítségével lehetséges a látás nem különbözteti meg a hangerőt, így a vakok olvasni is megtanulhatnak a Braille abc-t milyen zöldségekkel javíthatja a látást pontjeleket használva.
