Az egyik szem csökkent látását nevezzük. Versbe szőtt egészség

Nyitólap » Rendelési idők » A Szem betegségei » A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás A kóros rövidlátás patológiás myopia talaján kialakult súlyos látásromlás az esetek döntő többségében a fiatalabb korosztályt érintő szemészeti betegség.

A 6 dioptriánál kisebb fokú rövidlátás gyakori optikai eltérés. Ha a rövidlátás foka meghaladja a 6 dioptriát, akkor nagyfokú rövidlátásról beszélünk.

Egyes Távol-Keleti országokban ennek elfordulása jóval nagyobb. Ilyen esetekben a szem tengelyhossza nagyobb a normál szemekhez képest. Minél nagyobb a rövidlátás foka, ez a tengelyhossz megnyúlás annál kifejezettebb.

Kancsalság kezelése – binokuláris vizsgálatok

Az esetek többségében a rövidlátás foka stabilizálódik ekkor az optikai az egyik szem csökkent látását nevezzük még szemüveggel jól korrigálhatóde egyes helyzetekben a tengelyhossz növekedése nem áll meg a fiatal felnőttkorban, hanem tovább fokozódik. Ezt a helyzetet progresszív myopiának nevezzük egyre nagyobb dioptriájú szemüveg szükséges.

A tengelyhossz növekedésével nemcsak a myopia foka nő, hanem a szemfenéken előforduló kóros folyamatok megjelenési esélye is fokozódik. Ilyenkor a szemüveg már nem segít. A szemfenéki kóros folyamatok megjelenésének oka erősen leegyszerűsítve a szem hátsó pólusának feszülése és a szövetek elvékonyodása.

A szövetek elvékonyodása következtében a szem hátsó pólusán kiboltosulás keletkezhet, mely magába foglalja az itt elhelyezkedő sárgafoltot, mint az éleslátás központi helyét is.

Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket. Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny sejtek látósejtekké váltak. Az emberi agyban még mindig találhatóak fényre érzékeny — vagy inkább a fényreceptorok agyba jutó jelzéseit felfogó — sejtek, amelyek a napi ritmusunkat cirkadián ritmus szabályozzák.

Ez a kiboltosulás nem mindig alakul ki, de a feszülés miatti keringészavar mindig fennáll, ami a szövetek sorvadásához vezet. Ha a sorvadás eléri az éleslátás helyét, akkor annak kiterjedésétől függően a látásélesség már érdemben romlik. Ha a nagyfokú feszülés nyomán nagyobb, az ideghártya minden rétegét érintő szakadások keletkeznek, az a retina leválásával és műtéti beavatkozás látásvizsgálati gyakorlat maradandó jelentős látásromlással, gyakorta az érintett szem teljes vakságával jár.

Egyes esetekben az ideghártya egyes rétegeiben nemcsak nagy, hanem mikro-szakadások is létrejöhetnek. Ebben az esetben a sárgafolt területébe új, oda nem való erek nőnek, melyek kezelés nélkül általában gyorsan és visszavonhatatlanul erőteljesen rontják az éleslátást. Az ilyen esetek kezdeti fázisaiban a színek érzékelése csökken, a látott kép erősen torzulhat, a kép egyes részletei kieshetnek.

Emberi szem

Előrehaladott esetekben az éleslátás területe hegesedik, a beteg nem ismer fel arcokat, nem tud olvasni, nem tud TV-t nézni. Bizonytalanná válik a mindennapi közlekedés. Az időben elkezdett kezeléssel a folyamat az esetek jelentős részében megállítható, az új — egyelőre kutatási fázisban levő gyógyszerrel — a korai fázisban elkezdett kezelések esetén akár a jó látás is visszaadható. Mindezek miatt az önvizsgálat, a panaszok jelentkezése esetén mielőbbi szakorvosi vizsgálat illetve a rendszeres fájdalommentes szűrővizsgálat fontossága minden betegség, így a rövidlátás esetén is kiemelkedő fontosságú.

Kancsalságról akkor beszélünk, ha a szem nézővonalai nyugalmi helyzetben, távolra tekintéskor nem párhuzamosak. Azt a szemet szoktuk kancsalnak nevezni, amelynek nézővonala nem a rögzített tárgyra irányul. Amblyopiának a tompalátást nevezzük. Ez gyermekkorban, s csak akkor alakul ki, ha a két szemben keletkezett képek között jelentős differencia van, ezért az agy nem tudja azokat "összeolvasztani", együtt érzékelni. A zavaró képekről az agy egy idő után nem vesz tudomást, a zavaró képeket "küldő" szemet mintegy "letakarja".