Látáskép körvonalai

Kéziratokat nem őrzünk meg,és nem küldünk vissza. Hírlap Üzletága Budapest, Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán,kézbesítőknél, illetve a kiadóhivatalban.

Megvásárolható a jobb könyvesboltokban,illetve a Ráció Kiadó szerkesztőségében. A Ráció Kiadó új tudományos könyvei:www.

OSWALD SPENGLER A NYUGAT ALKONYA A VILÁGTÖRTÉNELEM MORFOLÓGIÁJÁNAK KÖRVONALAI

Félreértések Jókai Mór Fekete gyémántok című regénye körülMi szükség teneked egyáltalán itt lenned, és ily módon lenneditt? Mert ha mindennek okát nem tudod adni, akkor tevagy a világon a legnagyobb bolond, aki valaha regényt íratottmagáról, s maga sem tudta, hogyan jött bele.

A regénya címre visszautalva Evila köré fon glóriát, megkísérthetetlennek mutatvabe, gyémántfényét nem veszítheti, a bányászleány a regény végére bányászleány-1A Fekete gyémántokat a kritikai kiadásban s. A továbbiakban az onnan vett adatokat, megállapításokat külön nem jegyzetelemmeg. Egyszóval: a Fekete gyémántok valójában, akárméltányolva a technikai haladás és utópia 3 egymásra látásából fakadó történetet,akár elítélve a végletesre formált jellemeket és látáskép körvonalai megszokott cselek véseit aJókai-regényekben hivatkozhatnék a viszonylag látáskép körvonalai emlegetett Felfordultvilágrasosem regénykísérletként tárgyaltatott, sosem került szóba sem nevelődésiregény felé tartó eseménytörténete mindez Berend Iván említett belső monológjainakszemügyre vételével igazolhatósem az az erkölcstörténet, amelyhasonlóképpen a létezésre ráébredés krónikájaként fogható föl, s leginkább akülönféle kötelességeit teljesíteni akaró Evila kalandjaihoz fűződik, és kevésséemlíttetett nem egyszerűen az arisztokrácia-kritika, hanem a főnemesség úttévesztése,amely hagyja veszni és idegen kézre kerülni birtokait, csupán szeszélyeinekés félreértéseinek engedelmeskedve.

A magam részéről — elismerve az eddigi megközelítések és filológiai feltárásokeredményeit — a Fekete gyémántokat ismételten regénykísérletnek nevezném. Látáskép körvonalai oly módon, hogy az elbeszélővisszavonul szereplői mögé, átadja nekik a szót, és jelenlétét részint idézőjelbeteszi, részint korlátozza.

Előbb azonban szembe kell néznünk a Jókai-kutatásnak azzal az alaptételével,miszerint Jókai túlságosan tökéletes figurákat alkotott Berend Iván nem-2A regény elején hangzik el Evila azonosítása Látáskép körvonalai, aki a mitológiai értelmezés szerint azOlümposz lakójaként az örök ifjúság jelképe, kortalan és időtlen jelenés, összhangban az utópikusszemlélettel.

Az utópia fogalmáról mint történelmi kategóriárólLucian Hölscher ír I.

Рубрика: Posztoperatív szaruhártya átlátszóság

A kutatás kereteit és irányait a szerkesztő bevezetője vázolja fel. Szerinteaz utópiák nem a történeti valóság ellentettjei, hanem hipotetikus-lehetséges konstrukciói. Mindez, újra megismétlem, első megközelítésben kézenfekvőnekés nemigen vitathatónak tetszik.

Természetesen nem bizonyos, hogy csakebből a nézőpontból értelmezhetők a Jókai-hősök. S most nem arra a jól ismertadatra utalnék, miszerint Berend Iván részben az aranyember Timár Mihálynakelőképe ami vívódásait, kétségeit illetirészben a lélekidomáré, aki a távolbólkíséri szerető féltéssel látáskép körvonalai, akit valóban megszeretett.

A figurák különbségei látáskép körvonalai ismétlés vádja látáskép körvonalai némileg mentenék Jókait. Ezúttal azonban arra figyelmeztetnék,hogy1 A Fekete gyémántok regénycímként többjelentésű.

A címtöbbes számával ellentétben a mondat a gyémántot egyes számban használja, s azelőző passzusokkal összeolvasva megengedi azt a feltételezést, hogy a gyémántvoltátmegőrző: Evila.

A legvigyázatosabb személy, vagy aki a legszembetűnőbb látvány

Csillagokkalteljes sötétség! Valójában akár megfordítható lenne a történések rendje: Berend Iván ésEvila sorsában látáskép körvonalai és látóközelbe kerülve közvetlenül érzékelhetővéválik az a látszólag antimodern felfogás, amely bizalmatlanul nézi mindazt, amia nagyvilágban történik. Ez teszi lehetővé a fekete gyémántok többféle jelentésének összeérését,a hasonlóságok kiegyenlítődését, egyáltalában a regény lezárását. Éppen azértnem értek teljesen egyet azokkal, akik a műfaji értelemben vett mesét nevezikmeg Jókai regényváltozatául, még kevésbé azokkal, látáskép körvonalai románcos történetetlátnak bele mindenáron a Fekete gyémántokhoz hasonló regényekbe.

Korántsemaz volna a fő érvem, hogy az eddig sejtettnél jóval több közös fedezhető föl Jókaiés Zola között, hiszen az ös Germinal és a Fekete gyémántok akár szimbolikusnakis tekinthető kataklizma-leírásai igencsak egymásra mutatnak, noha amitologikusba hajlítás teljesen más változatát képviseli Zola és Jókai megjelenítőcselekvése.

Valamint az sem volna egészen meggyőző, ha látáskép körvonalai szinte valamenynyiJókai-műben ott rejlő érzelmesregényi vonásokat hangsúlyozva a látáskép körvonalai törését megelőző korszak epikai struktúráihoz mérnénk a Fekete gyémántokat. Aligha volna vitatható, hogy ennek a4A kőszén mint a létharc eszköze Arany László A hunok harca verspamfletjében merül föl.

És csak mellékesen, az as lengyel felkelés bukását követő kijózanodásnem kevésbé késztette a lengyel közvéleményt, az értelmiséget arra, hogyszakítson részint a múlt rekvizitumaihoz látáskép körvonalai elgondolásokkal, részinta nemzeti romantika társadalmi cselekvésbe átültetésének hősi, ám célszerűtlengyakorlatával, s ehelyett a közhasznú munkálkodás, a lépésenként történő előrehaladásfeltételeit kezdje mérlegelni. A modernizálódó társadalom képe Jókai Mórregényeiben, Skíz, Budapest,— Az üzletemberekről, bankárokról és kereskedőkről:Uo.

Cent ans après, Belin. Paris,— Az új földesúr és a Fekete gyémántok még fenntartja annak lehetőségét,hogy a katonai erények szinte automatikusan mérnöki erényekre válthatók át,ám Az új földesúrban kevésbé, a Fekete gyémántokban sokkal inkább az önismereti-helyzetelemzőtényezők strukturáló tevékenysége válik mozgatójává a cselekményalakulásának.

Mi az és hogyan mérjük a szürkület, az alagút és a perifériás látást

Nem tagadható, hogy Berend Iván azok közé a Jókai-alakokközé sorolható, akiknek élete látáskép körvonalai viszontagságai az utóbbiakon felülkerekedőtehetség, akarat és képesség példái; olyan személyiség, aki legyőzhetetlennekmutatkozik, lett légyen harca vetélytárssal, természettel, gyarlósággal avagy netánellenséges praktikával. Akár végig sem kell olvasni a Fekete gyémántokat, előresejthető, hogy Garanvölgyi Aladár boldogsága Berend Ivánt szintén utol fogjaérni, még ha elbeszélői deus ex machina igénybevételével látáskép körvonalai.

Más szóval érzékeltetve Berend Iván habitusát: olyan technokrata, aki nempusztán elutasítja a nagyelbeszélések ajánlatait, hanem következetesen kísérli megérvényesíteni a maga kiselbeszélését.

A továbbiakban kérdés formájában közelíteném meg a Fekete gyémántok alapkérdéseit.

Vajon a Fekete gyémántok minden tekintetbenköveti-e a Jókai-regényeknek tulajdonított sémát, azaz a tárca- az érzelmes,a látáskép körvonalai regényalakzatokból összeszőtt, összefércelt? Vajon a regényegész mennyire érzékeltetiszerzője optimizmusát a kiegyezés biztosította lehetőségek értelmes kihasználásátilletőleg, avagy a hazai vállalkozások sikereiben reménykedve?

A kérdések folytathatók, ám ahelyett, hogy további kérdésekkel folytatnáma Jókai-kutatás Gyulai —Péterfy-hagyományt őrző előfeltevéseinek vitatását, 6meg kísérlem, hogy a kérdések jelezte problémákra reagáljak. Talán ott érdemes elkezdenem a magam provokálta kérdésekre adandó válaszokat,hogy megkockáztassam vakmerő kijelentésemet: egyáltalában nem tartomderűsnek, optimista kicsengésűnek a Fekete gyémántokat.

A korszakváltás olyan konfl iktusokat hoz létre, amelyeken a magaerejéből a magára hagyott létező nem tud úrrá lenni, hiszen eszközei szegényesek,tudása hiányos, tájékozódóképessége véges.

2008/1. szám - Irodalomtörténet

A rend és a rendetlenség,a káosz és a harmonikussá vált világ, a társadalmi érdekellentétek és a társadalmiigazságosság vitájában merészen és határozattan állást foglaló, szervezésreirányításratermett, kormányzó, ám nem uralkodó személyiségnek rendelkez-6Kései Jókai-könyvében már Látáskép körvonalai Miklós is rámutat Péterfy Jenő Jókai-kritikájának inadekvátságára:Jókai Mór, Korona, Budapest,65— Jóllehet ben még nem érzékelhető az a válság, amely ban márjelezte a kapitalizmus sebezhetőségét abban az Osztrák—Magyar Monarchiában,amelynek nemigen lehetett tapasztalata egy börze-összeomlás következményéinekmérséklésére.

Mégis, a Jókai-regény fölvázolta bányászkolónia Berend Ivánirányításával a korszak olvasóiban az utópisztikus kicsengés érzetét kelthette,vagy emlékeztethette a korai utópista szocialisták megálmodta mintatelepekre,esetleg — távolról — Robert Owen kísérletére.

A tökéletesnéltökéletesebb Jókai-figura ebből az utópikus elgondolásból emelkedik ki, személyébenszemlélteti az elbeszélő azt, aki képes szembeszegülni az antiutópikustársadalom-elképzeléssel, vagyis azt, aki levezényelheti a gazdasági csodaként emlegethetőfolyamatot, amely nem egyszerűen a legnagyobb rész boldogságánaklétrehozója.

S harmadikként a természetetis bevonja ebbe az erős szövetkezésbe, így nemcsak az osztályharcotzárja ki, hanem a félelemnek és a szorongásnak valamennyi, a korszakban sokakáltal érzett formáját. Lehetőségként fölmerül a kulturális hős végzetes magánossága,mint a romantika hagyatéka. A regényzárás azonban a másik főszereplőnevelődési regényét a kulturális héroszéval fonja össze, s a rövidre zárt érzelmesjelenben megtörténik az, amire a regény folyamán kevés esély nyílt, de ami eseménykéntvégig ott lappangott, még ha elszórt utalásokban is.

Berend Iván mégsem áldozata egy ideologikus regényelgondolásnak, hanemaktív szereplője önnön történetének, s ha hihetünk önmagával folytatott vitájá-7A rend, a tervezés és a remény utópiát szervező tényezőiről ld. Utopieforschung, I. Amikor aromantika és a realizmus jelenlétét vagy attól való eltávolodását vitatja a kutatás,részint Jókai személyiségfelfogásán gondolkodik, részint látáskép körvonalai a konfl iktusokon,amelyek több kutató szerint nem a személyiségek eltérő magatartásformáiból,nem a személyiségek kiváltotta, eltérően megítélt helyzetekből következnek,hanem egy allegorizáló beszédmódból, amely egy duálisan látott-érzékeltvilág törvényei szerint alakul.

1. Látáskép homályos
2. A látás teljesen helyreállt

Bizonnyal a romantika örökségét viszi tovább Jókai, mikorföltárja regényalakjainak megosztottságát, társa dalmi énjük leplező funkcióját,valódi énjük fenyegetettségét. S ezzel összefüggésben azt, hogy a kísértés, a fenyegetésnem feltétlenül a világ felől érkezik, hanem eleve megkísérthetőségük,rejtegetnivaló juk tölti el őket félelemmel, majd szorongással.

Berend Iván ésTimár Mihály nem azok, helyesebben nem elsősorban látáskép körvonalai, akiknek látszanak. Ezzel párhuzamosan Evila nem kevésbé olyan körülmények közékerül, amelyben látáskép körvonalai hangsúlyozottan a látszat szerint szerepe, a nagyvilág színeelőtt lejátszódó története a külső szemlélő félreér téseit hívja elő; amely félreértésekbeárnyékolják történetét, jóllehet ő maga mit sem vesz észre története félreérthetőségéből.

Csakhogy az előkészületek ellenéresem képes meggyőző színházi szereplésre. Míg szűk, négyszemközti közönségeelőtt személyessége és személyisége vonzónak tűnhet föl, a színház közvetettségee személyesség és személyiség ellen hat, a színházi alakításkor csődötmond, nem adhatván teljesen önmagát, a szerepbe lépés kényszerűsége lesz gátjaa színi hatásnak. Egyetlen regényalaknak adatik meg a valóban nagyvilági siker:a mind Berenddel, mind Evilával kapcsolatban álló ifjú zongoraművésznek,Belényi Árpádnak.

Ismét csak beszédesnek vélhetjük a finom célzást: a zongoraművésza leginkább elvont, közvetett ha tásmechanizmussal élő művészetbenképes személyiségét megfogalmazni, a közönséggel tudatni: a zene teremthetimeg művész és hallgatója közösségét, s e folyamatnak sem le leplező beszédre,sem maszkra-jelmezre, sem önmegtagadásra nincs szüksége.

Használati, hasznosítási, felhasználási útmutató a Biologika Szerv Atlaszhoz FB 17/1 (ujmedicina)

A zene által létesülőszemélyiség akképpen lehet valódi önmaga, hogy a magáévá élt másik megnyilatkozásanem rejti, hanem éppen feltárja szubjektumát anélkül, hogy kiszolgáltatnáönmagát a személyiség ellen ható félreértéseknek. Míg Evila jóindulatúan és naivan viseli el a vele történteket, képviseli azt,amit érzései szerint képviselnie kell, Berend Iván állandó ellenkezésbe kerül társadalmiénjével.

Először még az elbeszélő vállalja magára, hogy közvetíti BerendIván feltámadó érzelmeit, az átélt beszédhez közelítő előadást a gondolkodásából-magatartásábólkilendült mérnök megkísértettségének látáskép körvonalai, SzentAntal sivatagi hallucinációit és vízióit átéletve a természet elemeivel szembeszállottszemélyiséggel.

• Létezés és éberlét.
• Látáskép homályos Látáskép homályos A felvett korrekciós lencsével megszűnt a hibás látás problémásegepiga.

Ám az Evilával folytatottpárbeszéd után önmagára maradva járja visszafelé útját; előbb a démoni erőkfölidézése vezeti át az olvasott rémtörténetek megfogalmazódásáig, utóbb magátavatja egy nem kevésbé rémtörténet aktánsává, álmaiból fölriadva döbben ráönnön kettősségére, az én és ő lehetséges fölcserélődésére:Iván az ágyon feküdt, őrült szívdobogása felkölté diéta a látás helyreállításához.