Sáska szeme és látása. Láttak már szemüveges imádkozó sáskát? | Euronews
Láttak már szemüveges imádkozó sáskát?
A méhek érzékelése — Látás, színlátás, szaglás, hallás, ízlelés, mechanoreceptorok, mágneses terek, polarizált fény érzékelése méheknél Megjelent a Vadméhek facebook csoportban, valamint a Hatlábúak Birodalma blogon Különösen fontos szempont lehetett ez a méheknél, akik evolúciójuk során aktív, repülő életmódot folytató, viráglátogató szervezetté lettek.
Legfeltűnőbb érzékszervük a fej két oldalán elhelyezkedő, nagy összetett szemük, melynek szerepe a képalkotás. Szemben az emberi szemmel, mely egyetlen lencsét tartalmaz, a rovarok összetett szeme sok egyszerű szem együtteseként képzelhető el.
Ezek mindegyike rendelkezik külön lencsével és más, fénytörést ill. Így a rovarszem minden egyes különálló szeme önálló képet alkot a külvilágról, melynek egységesítése, és a rá adott válaszreakció irányítása az idegrendszer feladata.
A méhek összetett szeme kb. Ez a szem közel sem rendelkezik annyi fényérzékeny sejttel, mint az emberi szem, ennek következtében a méhek kevésbé éles képet képesek alkotni. Ugyanakkor a szemeik elhelyezkedése miatt nagy látószöggel rendelkeznek, és több mozgásra érzékeny ingerületfelvevő, ún. A méhek színlátása is kissé eltér a miénktől.
Így látják a világot az állatok
Az elektromágneses spektrum látható tartományának csak egy részét képesek felfogni. A kisebb energiájú és nagyobb hullámhosszú vörös színt nem látják, ugyanakkor a spektrum másik irányában található nagyenergiájú ultraibolya sugárzás mintázatait képesek érzékelni. Ennek a furcsaságnak köszönhető, hogy a méhek kicsit más színben látják a világot, mint mi. Sárga tyúktaréj kétféle látásban Az általunk sárgának ítélt, mostanában sokfelé megfigyelhető sárga tyúktaréj Gagealutea a méhek szemében még csak nem is egyszínű.
A párta nagy része fehér, torka és a porzók pedig pirosak, mintegy utat mutatva az érkező méhnek a pollen és nektár forrásához.
A Napból érkező elektromágneses sugárzás alapvetően a terjedési irányára merőleges sík számos irányában rezeghet, azonban vannak olyan felületek, melyekről visszaverődve a fény meghatározott irányban rezeg tovább. Ezt nevezzük síkban polarizált fénynek, melyet emberi szemünk nem érzékel, azonban egyes állatok, például a méhek igen.
A poláros fény felhős, borult időben is pontosan megadja a Nap helyét az égbolton, ami a méhek számára fontos információt szolgáltat a navigáláshoz, a fészek megtalálásához.
A méheknek nincsenek füleik, de a környezet bizonyos rezgéseit képesek érzékelni. Lábaikban olyan folyadékkal teli csatornák találhatóak, melyek képesek felvenni, és a receptorsejtek, végül az agy felé továbbítani a külvilág mechanikai rezgéseit. A csápok is rendelkeznek hasonló funkcióval. Az áramló levegőrészecskék által keltett, főleg alacsony frekvenciájú rezgések stimulálják az itt található receptorsejteket.
Ez fontos szerepet játszik például a méhek egymás közötti kommunikációjában. A fészekbe visszaérkező egyedek ún. A csápokon található receptorok pedig épp az ilyen, alacsony frekvenciájú hullámok felfogására alkalmasak. Porzók térereje Talán furcsának tűnhet, de az ízlelés képessége már nem ilyen esszenciális a méhek számára.
A lárvális fejlődés során a fiatal állatok az idősebb méhek által a fészekbe szállított táplálékot fogyasztják, így nincs szükségük a táplálék válogatására. Ugyanígy a magányos méhek is előre elkészített készletet hagynak hátra kikelő utódaik számára. Míg a muslicáknál 68 receptor gén felelős az ízérzékelésért, egy háziméh esetében ezek száma csak tíz.
Nagy valószínűséggel az ún.
A méhek választását befolyásolja még valami, ami minden eddigi képzeletet felülmúl. Ez pedig az elektromos terek érzékelésének képessége.
Ez már sáska szeme és látása is nagy segítség a tájékozódásban, mivel például a porzók körüli eltérő térerősség segít azok helyének azonosításában. Ezen túl a méhek teste a levegőben való repülés következtében — a súrlódásnak köszönhetően — enyhén pozitív töltésű lesz.
Ennek köszönhetően a virágok pollenje úgy tapad sáska szeme és látása, akár a hajszálak egy régi típusú TV kijelzőjéhez. A virág a méhtől kapott enyhe pozitív töltését azt követően is megőrzi, hogy az elrepült.
Ez fontos információ a soron következő megporzónak a növény állapotáról. Az sáska szeme és látása szóló rövid angol nyelvű ismertető cikk itt található.
A méhek az elektromágneses tér mágneses komponensét is képesek érzékelni, legalábbis annak megváltozását. A potro hukban található, vastartalmú szemcsék a mágneses tér irányának változását követve maguk is pozíciót változtatnak a sejtben.
A kutatók összefüggést fedeztek fel a mágneses tér változtatása és a méhek ezt követő viselkedése között, ugyanakkor a jelenséggel kapcsolatban még számos megválaszolatlan kérdés van.
Ha ezek után tehát azt gondolnánk, hogy már mindent láttunk, nagy valószínűséggel tévedünk.
